A meghatalmazás hasznos – ismerje meg az alapokat!

Joghatása

A képviseleti jogosultság segítségével tehát más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. [19]

A képviselt és a harmadik személy közvetlenül egymással szemben gyakorolhatják azokat a jogokat, amelyek a közvetett képviselőt és a harmadik személyt egymással szemben megilletnék. [20,21]

Speciális a megítélése ellenben a kézbesítési meghatalmazottnak. A kézbesítési megbízás esetében a megbízott a megbízó részére kézbesítendő iratokat átveszi, és azokat a megbízó részére továbbítja, hiszen a megbízó ezzel bízta meg a megbízottat. Azonban kézbesítési meghatalmazott jogállása nem azonos a Ptk.-ban szabályozott képviselettel. [22,23,24]

Előfordulhat, hogy a cégügyek túlburjánzása miatt felgyülemlenek a céges feladatok. Ilyenkor meghatalmazhatunk egy tagot vagy egy külső személyt egyes ügyek vitelére. Ez természetesen egy idő- és energiatakarékos megoldás, amelyet általában alkalmazhatunk is.

A betéti társaság esetében annak beltagja érvényesen adhat esetileg meghatalmazást a kültag részére a cég nevében történő ügylet létesítésére. Mindazonáltal ennek vannak korlátai, tehát ilyen lehet az az eset, amikor egy eljáráshoz a cégvezető aláírása szükséges. [25,26,27,28]

A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan. A jogi személy szervezeti képviselőjének képviseleti jogköre fogalmilag teljes körű; annak harmadik személyekkel szemben történő bármiféle korlátozása pedig – ha ezt a jogszabály eleve nem tiltja – csak akkor lesz hatályos, ha erről a korlátozásról a jogi személlyel szerződő harmadik személyek tudnak. [29,30,31,32]

Érdekellentét

Az érdekellentét akkor merül fel, amikor a jogi képviselőnek olyan érdeke vagy érdekeltsége lehet, amely ellentétes a képviselt fél érdekeivel. Ez lehet például, ha az ügyvédnek saját ügyféljével ellentétes érdeke van, vagy akár akkor is, ha az ügyvédnek más kliense is van, akiknek érdekei összeütközhetnek. Mindazonáltal a képviselő a képviselet során a meghatalmazó legjobb érdekeit kell, hogy szem előtt tartsa. [33,34,35,36]

Ügyvédek esetében az ügyvéd-etikai szabályok nagy figyelmet fordítanak az érdekellentétre és kijelölik azokat az eseteket, amikor az ügyvédnek fel kell tárnia az esetleges érdekellentétet és szükség esetén meg kell tagadnia a képviseletet. [37,38]

Amennyiben az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, illetve a szükséges lépéseket nem teszi meg, az érdekellentét miatt súlyos következményekkel szembesülhet. Ezért fontos számunkra is, hogy a kérdéses vagy bizonytalan körülményeket közöljük, hogy se mi, se a jogi képviselő ne kerüljön kellemetlen helyzetbe. 

Megtámadhatóság

Ebben a körben tehát mind az ügyvédnek, mind nekünk ügyelnünk kell, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, ahol érdekellentét merülhet fel, illetve minden esetben járjuk körbe az esetleges konfliktushoz vezető tényezőket. [39,40]

Amennyiben a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. [40,41]

Törvény vélelmezi az érdekellentétet egy jogi eljárásban, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. [42]

Abban az esetben, ha elmulasztottuk körültekintően eljárni, a képviselt már nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. [43]