Megbízási szerződés alapok

Főszabály szerint a megbízás teljesítését követően megbízási díj illeti meg a megbízottat, tehát visszterhes szerződésnek minősül. Kivétel ez alól az az eset, amikor a felek kifejezetten ingyenes szolgáltatásban állapodnak meg. Ettől függetlenül továbbra is megbízási jogügyletnek minősül az ingyenes teljesítés. [9,10]

Korábban amennyiben a megbízási szerződést írásban kellett megkötni, olyan alakszerűségek voltak szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előírt. Mára azonban már ilyen jellegű kötöttségek nem korlátozzák a gazdasági élet szereplőit, azaz bármiféle alakszerűség nélkül lehetőségünkben áll megbízási szerződést kötni, legyen az szóbeli vagy írásbeli forma. [11,12]

Felmerül a kérdés, hogy egy megbízási szerződés miben különbözik egy meghatalmazástól? Az egyik ilyen különbség például, hogy törvény az utóbbi esetére előírja a jogszabályban az alakszerűségi kritériumokat a jognyilatkozat érvényes megtételéhez. A megbízás ezzel ellentétben csak a felek belső jogviszonyát szabályozza, indokolatlannak látszik ahhoz írásbeli formát bármilyen esetben megkövetelni. [13,14,15]

Utasítás

Az utasítási jog kiterjed a megbízási szerződés teljesítésére, abban az esetben, ha a megbízott szerződés megkötésére köteles, akkor utasítható a megkötendő szerződés tartalma tekintetében. Tehát a megbízott utasítható az általa megkötendő szerződés tartalmára. A megbízó szinte korlátlan utasítási joga a megbízott tevékenységének ellátására vonatkozik. A megbízási szerződés egyéb kikötéseit, így a díjazásra vonatkozó megállapodást egyedi utasítással nem módosíthatja. [16,17,18]

Az utasítási jognak tehát vannak korlátai, amelyek kiterjednek a személyes preferenciák meghatározására, azonban a megbízás szakmai tartalma már a megbízotti érdekkörbe tartozik. Így a megbízó esetleges utasítását megtagadhatja, bizonyos esetben pedig meg is kell tagadnia a megbízottnak. Az utasítástól eltérni pedig csak bizonyos feltételek fennállása esetén van lehetőség. Erre példa, ha a megbízott eljárása alkalmas lehet a megbízó károsodásának elkerülésére. [19,20]

A korábbi szabályozás alapján a megbízott köteles volt a szakszerűtlen, illetve egyéb módon károsnak vélt utasításokat is végrehajtani, ha a megbízó a figyelmeztetést követően is fenntartotta azokat. Nyilván a megbízott érdekében is áll, hogy értelmetlen utasításokat ne legyen köteles teljesíteni, ezért a hatályos szabályozás túllépett ezen a gyakorlaton, és erre tekintettel, ha a megbízó megismétli a szakszerűtlen utasítását, akkor a megbízott elállhat a szerződéstől, illetve felmondhatja azt. Amennyiben mégis ragaszkodik az utasításhoz a megbízó, akkor a kockázat immár a megbízót terheli. Az ilyen jellegű utasításadás nem csak a felelősség tekintetében jár következményekkel, hiszen pénzügyi kockázatokkal is jár, amelyek esetében a megbízási díj tükrözni fogja ezt a kockázattal megnövelt jogviszony-módosulást. [21,22,23]

Egyebekben a megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyenkor köteles késedelem nélkül értesíteni a megbízót. [24,25]

Megbízás vs. meghatalmazás

Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat megtétele is szükséges, akkor a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. Ez az ügyek vitelének egyfajta egyszerűsítése, hiszen nem kell a feleknek külön rendelkezniük a képviseletről is. Mindazonáltal nincsen tiltva sem, így amennyiben szükségesnek látják a felek, készíthetnek meghatalmazást, hogy a kívülállók számára egyértelművé tehessék a közöttük fennálló szerződéses kapcsolatot. További hozadéka, hogy a kívülálló felek számára nem kell a szerződésük tartalmát felfedniük. [26,27,28]