Gondolta volna, hogy egy csomag ropi átadása a gyermekének vagy kollégájának jogi értelemben valójában egy hivatalos, érvényes szerződés? Az ajándékozási szerződés a mindennapjaink szerves része, mégis meglepően kevesen tudják, milyen összetett szabályok rejtőznek a nagylelkű gesztusok mögött.
- Az ajándékozási szerződés alapjai
- A szerződés létrejötte, alakja és az írásbeliség szerepe
- A felek jogai, kötelezettségei és a tulajdonjog átszállása
- A teljesítés megtagadásának joga
- Az ajándék visszakövetelésének esetei
- Létfenntartás veszélyeztetése
- Súlyos jogsértés
- A feltevés végleges meghiúsulása
- Amikor nincs helye a visszakövetelésnek
- A halál esetére szóló ajándékozás
- Segít a Szerzi
Ez a kétoldalú jogügylet ugyanis sokkal több puszta kedvességnél, hiszen komoly kötelezettségekkel jár, ráadásul bizonyos rendkívüli esetekben az ajándék akár vissza is követelhető. Cikkünkből pontosan megismerheti az ajándékozási szerződés alapvető szabályait, a visszakövetelés pontos feltételeit és a különleges, halál esetére szóló ajándékozás jogintézményét is.
Az ajándékozási szerződés alapjai
Az ajándékozási szerződés a mindennapi életünk során az egyik leggyakrabban megköttetett megállapodás, habár sok alkalommal bele sem gondolunk és rá sem eszmélünk, hogy ténylegesen ez a jogügylet ment végbe. Például tökéletesen megvalósul az ajándékozás abban az esetben is, ha a szokásos bevásárlás során veszünk egy zacskó gumicukrot, majd azt hazaérve egyszerűen odaadjuk a gyermekünknek. Jogi értelemben az ajándékozási szerződés – mint minden egyéb szerződéses forma – a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatán alapul.
A tulajdonátruházó szerződések rendszerében az ajándékozás különleges helyet foglal el. Ezen szerződés legfontosabb fogalmi ismérve ugyanis az ingyenesség, ami azt jelenti, hogy egy megállapodás fogalmilag csakis akkor tekinthető ajándékozásnak, ha a juttatásáért cserébe az ajándékozó semmilyen ellenszolgáltatásra nem tart igényt, és az ajándékért cserébe semmilyen ellenszolgáltatás nem jár.
A szerződés létrejötte, alakja és az írásbeliség szerepe
A szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozatok megtétele többféle módon is lehetséges. Az történhet szóban, írásban, sőt akár ráutaló magatartással is. Így főszabály szerint nem kell írásba foglalnunk az ajándékozási szerződésünket, sőt még formális szóbeli megállapodást sem kötelező kötniük a feleknek, hiszen az átadás és elfogadás puszta ténye is tökéletesen létrehozhatja magát a szerződést.
Ezen főszabály alól azonban az ajándékozási szerződés tekintetében létezik egy rendkívül jelentős kivétel. Amennyiben a szerződés tárgya ingatlan, úgy az érvényességhez elengedhetetlen és kötelező feltétel a szerződés írásba foglalása.
Bár az ingóságok esetében a törvény egyébként nem ír elő kötelező alakiságot, a gyakorlati tapasztalatok és az óvatosság azt diktálják, hogy nagyobb értékű ingó dolog ajándékozásakor mégis kifejezetten érdemes írásos formát választani és írásba foglalni a megállapodást. Az írásbeliség alkalmazása ugyanis nagyban könnyíti a későbbi bizonyítást, amelynek köszönhetően hatékonyan elkerülhetőek a felek közötti félreértések, és egy esetlegesen felmerülő jogvita is sokkal könnyebben rendezhetővé válik. [njt.jog.gov.hu]
A felek jogai, kötelezettségei és a tulajdonjog átszállása
Az ajándékozás egy kétoldalú jogügylet, amelyben a felek az ajándékozó és a megajándékozott. A szerződés alapján mindkét félre hárulnak kötelezettségek. Az ajándékozó köteles az ajándékozás tárgyának tulajdonjogát ingyenesen átruházni a másik félre, míg a megajándékozott köteles az ajándékozás tárgyát átvenni.
A dolog feletti tulajdonjog tényleges átszállásához és érvényes átruházásához kettő konjunktív (együttes) feltétel teljesülése szükséges.
- Jogcím: előszöris kell egy érvényes jogcím, ami ebben az esetben maga az ajándékozási szerződés.
- Átadás: másodszor pedig elengedhetetlen az, hogy az ajándékozó az ajándék tárgyát a megajándékozott birtokába bocsássa, vagyis ténylegesen átadja azt neki.
Amennyiben a szerződés tárgya ingatlan, a folyamat kiegészül egy harmadik kötelező elemmel is, vagyis ezeken felül szükséges a tulajdonjog-változás átruházásának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba is.
A teljesítés megtagadásának joga
A jogalkotó védelmet biztosít az ajándékozónak arra az időszakra, amely a szerződés megkötése és a tényleges teljesítés (vagyis az átadás) közé esik. Az ajándékozó ugyanis jogosult arra, hogy a teljesítést – vagyis az ajándékozási szerződés tárgyának az átadását – megtagadja, miután már a szerződést érvényesen megkötötték.
Erre a megtagadásra azonban kizárólag akkor van lehetősége, ha az ajéndékozási szerződés megkötése után olyan lényeges változás állt be a körülményekben, amely alapján már nem várható el tőle a teljesítés. Ezt a lényeges változást a törvény szerint két fő területen lehet vizsgálni.
- Az ajándékozó saját körülményei: ez alatt elsősorban a vagyoni, anyagi helyzetében bekövetkezett drasztikus romlást kell érteni.
- Az ajándékozó megajándékozotthoz fűződő viszonya: a megajándékozotthoz fűződő viszony megromlása is a teljesítés megtagadásának alapjául szolgálhat, ami általában akkor következik be, ha a megajándékozott valamilyen jogsértést követ el az ajándékozóval szemben.
Rendkívül fontos, hogy ezen körülmények fennállását és megvalósulását minden esetben az ajándékozónak kell bizonyítania. [jogkodex.hu]
Az ajándék visszakövetelésének esetei
Az ajándék visszakövetelésének esetén a jogügylet már teljes egészében végbement (a tulajdonjog átszállt), így azt gondolhatnánk, hogy a feleknek már nincsen többé dolguk egymással. Azonban az ajándékozás ingyenes természetére való tekintettel a Ptk. méltányossági okokból mégis megadja a lehetőséget az ajándékozónak, hogy bizonyos kivételes esetek fennállásakor éljen a visszakövetelés jogával. A törvény három konkrét esetkört nevesít, amikor ezen jog gyakorlolható.
Létfenntartás veszélyeztetése
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a szerződéskötést követő változások nyomán arra a saját létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ez a két feltétel konjunktív, vagyis a visszakövetelésre csak akkor kerülhet sor, ha mindkettő egyszerre fennáll.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a létfenntartás vizsgálata nem szűkíthető le pusztán a lakhatás és az élelmezés anyagi fedezetére, vizsgálandó a személy körülményei és egészségi állapota mellett az is, hogy a helyzet állandónak tekinthető-e vagy átmeneti jellegű. Így a pillanatnyi pénzügyi zavar önmagában nem alapozza meg a visszakövetelést. Ezen okból kizárólag az ajándék tárgya követelhető vissza, a helyébe lépett érték nem.
A megajándékozott azonban mentesül a visszaadástól, ha járadék vagy természetbeni tartás útján az ajándékozó létfenntartását megfelelően biztosítja. Erre olyan esetben kerülhet sor, amikor a megajándékozott számára jóval nagyobb értékkel bír a kapott ajándék, mint amennyi költséggel jár az eltartás biztosítása. Lényeges, hogy a létfenntartás veszélyeztetettségére hivatkozva kizárólag maga az ajándékozó követelheti vissza az ajándékot, az örököse vagy jogutódja nem, még akkor sem, ha az örökös megélhetése kerülne veszélybe. [vidakovics.hu]
Súlyos jogsértés
A második eset szerint az ajándék visszakövetelhető, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. A Ptk. pontosan definiálja az érintettek körét.
- Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
- Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
Ebből kifolyólag nemcsak a szerződő felek közvetlen konfliktusa, hanem a rokonaik egymással szembeni cselekményei miatt is megnyílhat a visszakövetelés lehetősége. Súlyos jogsértés alatt nem a viszony puszta megromlását vagy a tiszteletlen, erkölcsileg elítélendő magatartást kell érteni, hanem bűncselekmény elkövetését vagy valamilyen jogi kötelezettség súlyos, felróható megszegését. Jogsértés esetén nemcsak maga az ajándék tárgya, hanem az annak helyébe lépett érték is visszakövetelhető (például ha a megajándékozott eladta az ajándékot, a vételárra is igényt tarthat az ajándékozó). Ki kell emelni, hogy a súlyos jogsértés megállapításhoz nem feltétel bírósági vagy hatósági határozat megléte.
A feltevés végleges meghiúsulása
Visszakövetelésnek van helye akkor is, ha a felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Három konjunktív feltételnek kell tehát teljesülnie:
- az ajándékozónak határozott feltevése volt, amiről a megajándékozott a szerződéskötéskor tudott;
- ez a feltevés olyan súlyú volt, hogy e nélkül nem ajándékozott volna;
- a feltevés utóbb véglegesen meghiúsult.
A feltevésnek mindig hordoznia kell valamilyen bizonytalansági tényezőt (például a jegyesség alatt, a későbbi házasságra tekintettel adott ajándék, ha a házasságkötés végül elmarad). A megajándékozott tudatossága kulcsfontosságú, hiszen a megajándékozottnak már az ajándékozáskor tudnia kell a feltevésről. Ezen okból szintén visszakövetelhető az ajándék helyébe lépett érték is. Viszont nem követelhető vissza az ajándék, ha a feltevés meghiúsulását az ajándékozó saját felróható magatartása okozta.
Speciális esetben az ajándék a megajándékozott örökösétől az ajándék kizárólag a feltevés végleges meghiúsulása esetén követelhető vissza. Az ajándékozó örököse a visszakövetelés jogát általában nem gyakorolhatja, kivéve, ha az ajándékozás okát adó feltevés az ő javára, illetőleg az ő javára is szól, s e jog gyakorlása a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt. [bplegal.hu]
Amikor nincs helye a visszakövetelésnek
A Ptk. meghatároz több olyan kizáró körülményt is, amelyek megvalósulásakor a visszakövetelés joga egyáltalán nem gyakorolható, még a fenti feltételek egyébkénti fennállása esetén sem.
- Az ajándék (és a helyébe lépett érték) hiánya: Nem követelhető vissza az ajándék, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, így ha a megajándékozott már nem rendelkezik a vagyontárggyal vagy annak ellenértékével, mentesül a visszaszolgáltatási kötelezettség alól.
- Megbocsátás: Súlyos jogsértés esetén a visszakövetelés akadálya a megbocsátás, amely történhet kifejezett nyilatkozattal, ráutaló magatartással vagy hallgatólagosan is (például ha az ajándékozó a jogsértés után ismét a korábbi, békés módon viselkedik a megajándékozottal).
- Időmúlás és elévülés: Megbocsátásnak számít az is, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn keresztül nem követeli vissza. Az igényt az általános 5 éves elévülési időn belül kell érvényesíteni, így ha a jogsértéstől számítva 5 év eltelt, az ajándék már biztosan nem követelhető vissza.
- Szokásos mértékű ajándék: Míg a megbocsátás és az ajándék hiánya elsősorban a súlyos jogsértéshez kapcsolódik, az időmúlás miatti lemondás vélelme mindhárom visszakövetelési oknál érvényesül, addig a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésére semmilyen jogcímen sem kerülhet sor (tehát létfenntartás vagy feltevés meghiúsulása esetén sem). A szokásos mérték nincsen egy egzakt összegben megállapítva, azt a bíróságnak mindig egyedileg, az adott eset körülményeinek, a felek vagyoni helyzetének és a helyi szokások vizsgálatával kell megállapítania. Éppen ezért elképzelhető, hogy bizonyos esetben egy kávéfőző már a szokásos mértéken túli ajándék, egy másikban pedig egy gépjármű sem számít annak. [njt.jog.gov.hu]
A halál esetére szóló ajándékozás
Az ajándékozási szerződés klasszikus formája mellett érdemes megismerni egy rendkívül egyedi konstrukciót is. A halál esetére szóló ajándékozás a szerződéses végintézkedések egy ritkábban előforduló, különös fajtája. A Ptk. szerint ez a megállapodás alapvetően egy olyan ajándékozás, amely azzal a feltétellel jön létre, hogy a megajándékozott túléli az ajándékozót. Természetesen ebben az esetben az ajándék visszaköveteléséről nem beszélhetünk. [jogkodex.hu]
Miben tér el a ’hagyományos’ ajándékozástól?
Bár a jogintézmény elnevezése ajándékozás, sajátosságai miatt szorosan kapcsolódik az öröklési joghoz, így nem véletlenül kapott helyet a végintézkedésen alapuló öröklés szabályai között.
- A tulajdonjog átszállása: A hagyományos ajándékozással ellentétben a tulajdonjog itt nem a szerződés megkötésekor, hanem kizárólag az ajándékozó halálakor száll át a megajándékozottra.
- A szerződés tárgya: Kizárólag olyan juttatás lehet, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne. Ennek nagy előnye, hogy a megajándékozott – a kötelesrész kivételével – egyáltalán nem osztozik a hagyatéki terhek viselésében.
- Személyes eljárás: Mivel végintézkedésről van szó, az ajándékozói pozíció megköveteli a személyes eljárást, míg a megajándékozott képviselő útján is eljárhat.
A szerződésben az ajándékozó bármilyen végintézkedést tehet, a megajándékozott viszont – mivel nem örökös – főszabály szerint nem. Kivételt képeznek a házastársak, akikre a közös végrendelet szabályai vonatkoznak, így náluk akár kölcsönös ajándékozásra is sor kerülhet.
A szigorú alaki követelmények
Az egyik legfontosabb különbség továbbá, amire érdemes felhívni a figyelmet, a formai kényszer. A szerződésre az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók, azaz kizárólag tanúk közreműködésével készített írásbeli magánvégrendeleti (allográf) vagy közvégrendeleti formában köthető meg érvényesen. [jogaszvilag.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége akár az ajándékozási szerződéssel, akár az öröklési joggal kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
Próbálja ki továbbá a Szerzi szerződésgenerátorát, amely pillanatokon belül elkészíti Önnek a kívánt szerződést!
