Hogyan biztosítható a hosszú távú időskori gondoskodás és a felhalmozott családi vagyon sorsának megnyugtató, jogszerű rendezése? Az öröklési szerződés egy kifejezetten praktikus magánjogi megoldás erre az élethelyzetre, hiszen egyszerre képes garantálni a mindennapi anyagi és fizikai biztonságot, valamint a vagyontárgyak ellenőrzött átruházását.
Bár ez a konstrukció mindkét fél számára hatékony védelmi eszköz lehet, a gyakorlatban szigorú törvényi feltételeket és olyan merev alaki követelményeket támaszt, amelyek elmulasztása utólagos, súlyos jogvitákhoz vezethet. Alábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk a jogintézmény sajátosságait, a tartási szerződéstől való elhatárolását és a beépített garanciális elemeket, hogy segítsünk a kockázatok elkerülésében és a megalapozott döntések meghozatalában.
Az öröklési szerződés fogalma és jellege
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:48. § (1) bekezdése szerint az öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi, miközben a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
A törvény alapján tehát az öröklési szerződés a tartási szerződés egy különös, halál esetére szóló formája, amelyben a felek közötti kapcsolat személyessége és bizalmi jellege dominál. Az öröklés a túlélés feltételéhez kötött, így az örökhagyó előtt meghalt szerződéses örökös főszabály szerint kiesik az öröklésből. [njt.jog.gov.hu]
Az öröklési szerződés kizárólag személyes gondozás, ápolás fejében is érvényesen megköthető. A korábbi bírói gyakorlat a pusztán gondozás fejében kötött öröklési szerződéseket következetesen érvénytelennek tekintette, és csak akkor fogadta el azokat érvényesnek, ha a gondozás mellett a szerződéses örökös saját jövedelméből vagy vagyonából megfelelő anyagi fedezettel is rendelkezett a tartás biztosítására. A jogalkotó felismerte, hogy a személyes ápolás és törődés komoly vagyoni értékkel bír, és e szolgáltatások igénybevétele kiemelkedően fontos az örökhagyó életminősége szempontjából, így a kizárólagos gondozási kötelezettség elismerésével megszüntette a korábbi igazságtalan bírósági gyakorlatot. [BH 1990.157.]
Gyakran előfordul, hogy az örökhagyó nem a saját maga, hanem egy általa eltartott, beteg vagy kiskorú hozzátartozója jövőjét kívánja biztosítani arra az esetre, ha ő maga elhalálozna. Ha a szerződéses örökös kötelezettsége az örökhagyó halála utáni időre is kiterjed a harmadik személlyel szemben, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a közjegyző megkeresésére e jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. [jogkodex.hu]
Fontos, hogy az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen egyéb végrendeleti rendelkezést tehet, míg a szerződéses örökösnek a szerződésbe foglalt végrendeleti nyilatkozata feltétlenül érvénytelen. Ezzel a jogalkotó megakadályozza, hogy a szerződéses örökös a szerződéses pozícióját kihasználva egyoldalúan befolyásolja az örökhagyó végakaratát.
Meg kell jegyezni továbbá, hogy attól, hogy az örökhagyó végrendeletében hivatkozik arra, hogy a juttatást a nyújtott gondozás fejében adja, nem alakítja át a végrendeletet öröklési szerződéssé. [BH 2010.66.]
Elhatárolás a tartási szerződéstől
Bár az öröklési szerződés és a tartási szerződés tartalmilag szorosan összefügg, a két jogintézmény jogi hatásai alapvetően eltérnek egymástól. A leglényegesebb különbség a tulajdonszerzés időpontjában és az ahhoz kapcsolódó jogi váromány természetében rejlik. [drremenyi.hu]
A tartási szerződés kötelmi jogi ügylet, amely alapján a tartásra kötelezett a szerződés megkötésével és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel azonnal megszerzi a juttatott vagyontárgy tulajdonjogát. Az eltartott dologi jogi védelmét ilyenkor az ingatlanra bejegyzett tartási jog biztosítja. Ezzel szemben az öröklési szerződés alapján a szerződéses örökösnek csupán örökségi várománya keletkezik, a tulajdonjogot pedig csak az örökhagyó halálakor, az öröklés megnyílásával szerzi meg ipso iure.
További elhatárolási szempontként jelentkezik a visszterhesség jellege. Az öröklési szerződés a törvény erejénél fogva mindig visszterhes ügylet, amelyben a vagyonszerzés ellenértéke a nyújtott tartás, életjáradék vagy gondozás. Ezzel szemben a tartási szerződés lehet ingyenes is. A Ptk. szerint ráadásul a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért főszabályként nem jár ellenszolgáltatás, azaz a törvény az ingyenesség vélelmét állítja fel, kivéve, ha a körülményekből más következik. Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával feltétlenül megszűnik, míg a visszterhes tartásnál a kötelezettség átszállhat a kötelezett örököseire. [njt.jog.gov.hu]
Az öröklési szerződés érvényességi és alaki követelményei
Az öröklési szerződés érvényességére szigorú formai és tartalmi követelmények vonatkoznak. Mivel a szerződés a végintézkedések egyik típusa, az alaki érvényességre az írásbeli magánvégrendelet szabályait kell alkalmazni egy fontos eltéréssel. Az öröklési szerződésnek minden esetben meg kell felelnie a más által írt (allográf) végrendelet alaki érvényességi feltételeinek, függetlenül attól, hogy a szerződés valamelyik fél saját kézírásával készült-e vagy sem. Így a saját kézzel írt (holográf) végrendelet egyszerűbb formája itt nem alkalmazható. A végrendelet alakszerűségi szabályairól ebben a cikkünkben olvashat részletesen. [kocsisszabougyved.hu]
A személyes nyilatkozattétel és cselekvőképesség
Az örökhagyónak személyesen kell megtennie a jognyilatkozatát, az ő esetében képviseletnek helye nincs. A vele szerződő fél (a szerződéses örökös) azonban az általános kötelmi jogi szabályok szerint akár képviselő útján is eljárhat. A végintézkedési képesség elengedhetetlen feltétel. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása mellett a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. E szabály megsértése miatti érvénytelenségre nemcsak a kiskorú vagy korlátozott személy érdekében lehet hivatkozni, hanem valamennyi megtámadásra jogosult fél élhet ezzel a joggal. [BH 2023.185., EBH2005. 1212.]
Az örökség biztosításának eszközei
Az öröklési szerződés sajátos kockázata az örökös számára, hogy az örökhagyó a vagyontárgyait az életében elidegeníthetné vagy megterhelhetné, amivel kiürítené a szerződéses örökös várományát. Ezt a kockázatot a Ptk. 7:50. §-a biztosítékokkal küszöböli ki.
Főszabály szerint a felek eltérő megállapodásának hiányában semmis az örökhagyónak minden olyan élők között vagy halála esetére szóló rendelkezése, amellyel az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat elidegeníti vagy megterheli. Ez a semmisségi szabály megvédi a lekötött vagyont a későbbi végrendeleti rendelkezésektől is.
Ugyanakkor a Ptk. védi a jóhiszemű harmadik személyeket, így a megterhelő vagy elidegenítő rendelkezés semmissége nem érinti a harmadik jóhiszemű személy visszterhesen szerzett jogát.
Annak érdekében, hogy a harmadik személyek jóhiszeműségére való hivatkozás se fossza meg a szerződéses örököst a várományától, a törvény biztosítja az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének jogát. Eltérő megállapodás hiányában a szerződéses örökös az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyó külön bejegyzési engedélye nélkül is bejegyeztetheti az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a dologi jogi biztosíték abszolút hatályúvá teszi a tilalmat, kizárva a jóhiszemű harmadik személyek tulajdonszerzését. [jogkodex.hu]
Az öröklési szerződés módosítása, megszűnése és bírósági megszüntetése
Az öröklési szerződés egy tartós jogviszonyt hoz létre, amely a felek körülményeinek megváltozása miatt módosításra vagy megszüntetésre szorulhat. A Ptk. értelmében a szerződés módosítására, megszüntetésére és megszűnésére a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Önkéntes módosítás és megszüntetés
A felek közös megegyezéssel, a jövőre nézve bármikor módosíthatják vagy megszüntethetik a szerződést. A módosítás és a megszüntetés alaki követelményeire az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szigorú szabályok irányadók.
Ugyanakkor a jogalkotó a felek tényleges akaratát helyezi előtérbe az alakszerűséggel szemben, ugyanis a szerződés megszüntetése a kötelező alaki érvényességi feltételek teljesítése nélkül is érvényes, ha az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a felek a tartást ténylegesen abbahagyják, elszámolnak egymással, és az ingatlan-nyilvántartási helyzetet rendezik, a szerződés megszüntetését érvényesnek kell tekinteni.
Bírósági úton történő módosítás és megszüntetés
Ha a felek között nincs egyezség, a bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését. A bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása (különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel) indokolatlan.
Amennyiben a felek közötti viszony oly mértékben megromlott, hogy a szerződés célja már módosítással sem érhető el, vagy ha egyik fél sem kívánja a jogviszony fenntartását, a bíróságnak meg kell szüntetnie a szerződést. A bírósági megszüntetés esetén a felek között elszámolásnak van helye, ahol a szerződéses örökös által ténylegesen nyújtott szolgáltatások értékét és az örökhagyó által nyújtott ellenszolgáltatást egyensúlyba kell hozni. [njt.jog.gov.hu]
Összegzés
Az öröklési szerződés a magyar magánjog egy rendkívül praktikusabb jogintézménye, ugyanakkor könnyen fakadhatnak belőle jogviták. A szerződéses szabadság és az idős kor biztonsága iránti igény méltán teszi népszerűvé, ám a szigorú végintézkedési alakiságok, valamint a bonyolult elszámolási szabályok magas szintű precizitást igényelnek a szerződés elkészítésekor.
A jogviták megelőzése érdekében a szerződés megkötésekor érdemes pontosan meghatározni a nyújtandó tartási, ápolási és gondozási szolgáltatásokat, a teljesítést folyamatosan dokumentálni, valamint a dologi jogi biztosítékokat – így az elidegenítési és terhelési tilalom – azonnali bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Csak ezen garanciális elemek együttes érvényesülésével biztosítható, hogy a felek valós akarata a jogszabályoknak megfelelően, mindkét oldal érdekeit védve teljesüljön.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége öröklési joggal kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
Amennyiben pedig végrendelkezne, érdemes igénybe vennie a Szerzi végrendelet generátorát. Nincs más teendő, mint megválaszolni a kérdéseket, és a rendszer elkészíti Ön számára a teljes, célnak megfelelő dokumentumot, amely biztosítja akarata teljesülését.
