A modern magánjog egyik legfontosabb alapelve a szerződési szabadság, amelynek gerincét a felek autonóm akaratelhatározása alkotja. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor a jognyilatkozatok külső formája mögött hiányzik, vagy torzul a felek valódi szándéka. Ezt a szerződési akarat hibájának nevezzük, amely érvénytelenséghez vezet.
- Rosszul sikerült lakáscsere
- Az akarathibáról általában
- A tévedés
- A lényeges körülmény kritériuma
- A másik fél szerepe és a felismerhetőség
- A megtámadás kizártsága és a kockázattelepítés
- Tévedés és közös téves feltevés
- Megtévesztés és jogellenes fenyegetés
- Titkos fenntartás és rejtett indok
- A színlelt szerződés
- Az ingyenes szerződések akarathibái
- Segít a Szerzi
De mi történik, ha a leírt szavak és a valódi szándék elválnak egymástól? Cikkünkből kiderül, hogyan védi a Ptk. a forgalmi viszonyokat, és mikor válik egy megállapodás megtámadhatóvá vagy semmissé.
Rosszul sikerült lakáscsere
A felperes tulajdonát képezte egy 64 m²-es ingatlan, míg az I. rendű alperes tulajdonában állt (a II. rendű alperes haszonélvezetével) egy 45 m²-es társasházi lakás. Az alperesek hirdetése szerint az ingatlan tetőtér-beépítési lehetőséggel rendelkezett, azzal a kitétellel, hogy a tetőtér saját tulajdonukban van, az ingatlan tehermentes és jogilag rendezett. A felek 2022. szeptemberében ingatlan csereszerződést kötöttek, amelyet megelőzően a felperes részére felmutattak három okiratot, amelyek azt igazolták, hogy a tetőtérrész tulajdonjogát az egyik szomszédtól korábban megváltották, és a társasház hozzájárult a beépítéshez.
A felperes átvette a lakás kulcsait, majd pár nappal később találkozott először a szomszéddal, aki tájékoztatta, hogy a padlástér helyzete nem rendezett, és további területet, illetve pénzt követel. A felperes ezt követően megtagadta saját ingatlana birtokba adását és a szerződés érvénytelenségének megállapítását, valamint az eredeti állapot helyreállítását kérte tévedés jogcímén. Azt állította, hogy a tetőtér beépíthetősége számára lényeges körülmény volt, az alperesek azonban valótlanul tájékoztatták a jogi helyzet rendezettségéről. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, ugyanis érvelésük szerint a tetőtér beépíthetősége nem volt lényeges körülmény.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a tetőtér beépíthetősége a szerződéskötéskor nem volt lényeges körülmény a felperes számára, mivel nem tanúsított kellő érdeklődést (nem ment fel a tetőre, nem hívott statikust). Úgy ítélte meg, hogy ha fenn is állt tévedés, azt a felperes a tulajdoni lap és a csereszerződés áttanulmányozásával felismerhette volna.
A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította a csereszerződés érvénytelenségét. A bizonyítékok (hirdetés szövege, építész telefonszámának kérése) alapján rögzítette, hogy a tetőtér beépíthetősége igenis lényeges körülmény volt. Megállapította továbbá, hogy az alperesek megszegték tájékoztatási kötelezettségüket mivel tudtak a szomszéd pénzügyi követeléseiről, de ezt eltitkolták. A bíróság elrendelte az eredeti állapot helyreállítását (tulajdonjogok visszajegyzése), és az alpereseket közel 1 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperes feleslegesen felmerült költségei miatt. [Fővárosi Ítélőtábla Pf.20047/2024/5.]
Az akarathibáról általában
A szerződési akarat hibája alapvetően két nagy csoportra osztható, a tudatos és a nem tudatos akarathibákra.
- Tudatos akarathibáról beszélünk, ha a nyilatkozattevő tisztában van azzal, hogy a külsőleg megjelenő jognyilatkozata nem esik egybe a belső elhatározásával. Ide tartozik a titkos fenntartás, a rejtett indok és a színlelt szerződés.
- Nem tudatos akarathiba esetén a nyilatkozó fél abban a hiszemben jár el, hogy nyilatkozata a valós akaratát tükrözi, ám az akarati folyamatba valamilyen torzító tényező – tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés – csúszott. [jogkodex.hu]
Elengedhetetlen az akarathiba elhatárolása a nemlétező szerződéstől. Ha a felek nyilatkozatai között egyáltalán nincs konszenzus (például mert az egyik fél nem tett nyilatkozatot, vagy lényeges kérdésben nem egyeztek meg), a szerződés létre sem jön. Akarathibáról csak akkor beszélhetünk, ha a szerződés a nyilatkozatok szintjén létrejött, de a nyilatkozat nem fedi a valódi ügyleti szándékot.
A hiba súlyosságától függően a Ptk. bizonyos eseteket semmisségi oknak míg másokat megtámadhatósági oknak minősít. Amennyiben szeretné tudni, hogy mi a különbség a semmisség és a megtámadhatóság között, olvassa el ezt a cikkünket!
A tévedés
A tévedés a leggyakoribb nem tudatos akarathiba, amelynél a jognyilatkozatok konszenzust mutatnak ugyan, de a tényleges akaratok eltérnek. A Ptk. szigorú hármas konjunktív feltételrendszert határoz meg ahhoz, hogy a tévedés jogilag releváns legyen és megtámadásra adjon alapot.
A lényeges körülmény kritériuma
Megtámadásra csak a szerződés megkötésekor fennálló, lényeges körülményre vonatkozó tévedés miatt kerülhet sor. A Ptk. szerint a tévedés akkor lényeges, ha annak ismeretében a fél egyáltalán nem, vagy csak más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. [antk.uni-nke.hu]
Példaként említhető a versenyló adásvétele, ahol a ló olyan rejtett betegsége, amely alkalmatlanná teszi a versenysportra, lényeges körülménynek minősül. [Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.680/2018.]
A másik fél szerepe és a felismerhetőség
Önmagában az, hogy az egyik fél tévedett, nem elegendő a szerződés megdöntéséhez. Szükséges, hogy a tévedést a másik fél okozza, vagy azt felismerhesse. A tévedés okozása leggyakrabban a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával valósul meg. Fontos megjegyezni, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése szerződésszegésnek is minősülhet. [njt.jog.gov.hu]
A megtámadás kizártsága és a kockázattelepítés
A forgalom biztonsága érdekében nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését kellő gondosság mellett felismerhette volna, vagy a tévedés kockázatát vállalta. A bírói gyakorlat szerint, ha a felek a szerződést elolvasás és értelmezés után aláírják, nem hivatkozhatnak sikeresen arra, hogy egy világosan megfogalmazott kikötés tartalmát illetően tévedésben voltak, hiszen ez a tévedés felismerhető lett volna számukra. A kockázatvállalás tipikus esetei a szerencseelemet tartalmazó szerződések (pl. tartási szerződés). [jogkodex.hu]
Tévedés és közös téves feltevés
A Ptk. tévedésre vonatkozó szabálya egyaránt alkalmazandó a ténybeli körülményekre és a jogi szabályozásra vonatkozó tévedésekre is.
Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, közös téves feltevésről beszélünk. Ebben az esetben a szerződést bármelyik fél megtámadhatja, feltéve, hogy a téves feltevés lényeges kérdésre vonatkozott, vagyis döntő hatással volt az ügyletkötési akaratra. [njt.jog.gov.hu]
Megtévesztés és jogellenes fenyegetés
A megtévesztés és a jogellenes fenyegetés a nem tudatos akarathibák súlyosabb esetei, ahol a jognyilatkozat megtételét a másik fél vagy egy harmadik személy etikátlan, jogellenes magatartása váltja ki.
A megtévesztés
A megtévesztés a tévedés szándékos előidézése vagy fenntartása. A törvényi definíció szerint a megtévesztés során az egyik fél a másik felet szándékos magatartásával tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja. Ez megvalósulhat aktív (valótlan tények állítása) és passzív módon is (lényeges információk elhallgatása).
Mivel a megtévesztés mögött mindig szándékosság áll, a megtévesztő fél nem védekezhet azzal, hogy a másik fél gondatlan volt, és kellő figyelemmel felismerhette volna a valóságot. Bár a megtévesztés gyakran büncselekményt (csalást) is kimerít, a polgári jog logikája szerint ez nem semmisséget, hanem megtámadhatóságot eredményez. Ha a megtévesztést harmadik személy követi el, a szerződés csak akkor támadható meg, ha a szerződő partner e csalárd magatartásról tudott, vagy tudnia kellett volna. [jogkodex.hu]
A jogellenes fenyegetés
Jogellenes fenyegetésről akkor beszélünk, ha a felet valamilyen komoly hátrány kilátásába helyezésével kényszerítik a szerződés megkötésére, korlátozva ezzel akaratának önkéntességet. A fenyegetés és a nyilatkozattétel között okozati összefüggésnek kell lennie.
Ki kell emelni, hogy a fenyegetés akkor is lehet jogellenes, ha maga a kilátásba helyezett cselekmény egyébként jogszerű. Ha valaki egy jogszerű igény érvényesítését (például feljelentés megtételét egy ténylegesen elkövetett bűncselekmény miatt) arra használja fel, hogy a másikat egy tőle teljesen független, aránytalan előnyöket biztosító szerződés aláírására kényszerítse, a magatartás visszaélésszerűvé és így jogellenessé válik.
Elengedhetetlen a jogellenes fenyegetés elhatárolása a fizikai kényszertől. Ha valakinek fizikailag fogják és vezetik a kezét az aláírás során, az akarat teljesen hiányzik, így a jognyilatkozat létre sem jön, nemlétező szerződésről beszélünk. A jogellenes fenyegetés esetén ezzel szemben létrejön a nyilatkozat, de az megtámadható. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Titkos fenntartás és rejtett indok
Ha a szerződő fél úgy tesz jognyilatkozatot, hogy közben magában elhatározza, hogy annak nem kíván jogi kötelezettséget tulajdonítani, titkos fenntartásról beszélünk. Hasonló a rejtett indok esete, amikor a felet olyan belső motivációk vezérlik, amelyeket nem oszt meg a másik féllel. A forgalombiztonság és a jóhiszeműség védelme megköveteli, hogy az egyoldalú, a másik fél számára felismerhetetlen belső elhatározások ne érintsék a szerződés érvényességét, így ezen esetekben az nem lesz megtámadható. A titkos fenntartás és rejtett indok tehát önmagában nem akarathiba, a Ptk. kifejezetten kimondja, hogy ez a szerződés érvényességét nem érinti.[ njt.jog.gov.hu]
A színlelt szerződés
A színlelt szerződés megkötése a felek olyan tudatos, közös magatartása, amely során a külvilág felé tett nyilatkozataik alapján létrejövő jogviszonyt valójában nem akarják létrehozni. Mivel ezen esetben mindkét oldalon teljesen hiányzik a valódi szerződési akarat, a színlelt szerződés semmis. Azonban, ha a szerződés megkötésében több fél vesz részt, és akár csak az egyikük akarata is valóságos, a színleltség miatti semmisség nem állapítható meg. [erthetojog.hu]
A leplezett szerződés
Előfordul azonban, hogy a felek nagyonis szeretnének szerződést kötni, csak éppen nem azt, amelyet a külvilág felé mutatnak. Ez a leplezett szerződés esete, amikor a látható szerződés egy másik, a valódi szándékot takaró leplezett szerződést takar. Ilyenkor a színlelt szerződés semmis, a felek jogait és kötelezettségeit pedig a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Ha a leplezett szerződés önmagában megfelel a jogszabályoknak, az érvényes is lehet. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Az ingyenes szerződések akarathibái
A visszterhes ügyletek körében a jogalkotónak fokozottan kell védenie a forgalom biztonságát és a jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző fél érdekeit. Ez az egyensúlyi kényszer azonban megszűnik az ingyenes szerződések (pl. ajándékozás) esetében. Aki ingyenesen szerez vagyoni előnyt, kevesebb védelmet igényel azzal a féllel szemben, aki saját vagyona rovására nyújt szolgáltatást.
Éppen ezért a Ptk. lényegesen tágabb teret enged az akarati elv érvényesülésének az ingyenes ügyleteknél. Ingyenes szerződés esetén a tévedés, valamint a harmadik személy részéről történő megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt a szerződés akkor is megtámadható, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel, és azokat nem is ő okozta. Az érvénytelenség megállapításához ilyenkor a felperesnek pusztán az akarathiba (például a lényeges tévedés) fennállását kell bizonyítania, a másik fél jóhiszeműsége irreleváns. [njt.jog.gov.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a szerződéskötéssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
Próbálja ki továbbá a Szerzi szerződésgenerátorát, amely pillanatokon belül elkészíti Önnek a kívánt szerződést!
