Az idő múlása a mindennapi életünk természetes része, a jog világában azonban kiemelkedő jelentőségű tényként jelenik meg. A polgári jogban az idő folyása önmagában vagy más körülményekkel együtt képes jogviszonyokat létrehozni, módosítani, vagy éppen megszüntetni.
A kötelmi jogban – vagyis a szerződések, követelések és kártérítések területén – az időmúlás legfontosabb és leggyakoribb joghatása az elévülés intézménye. Ezen cikk célja, hogy az elévülés elméleti és gyakorlati alapjairól nyújtson átfogó képet, bemutatva a legfontosabb összefüggéseket.
Elévülés vagy jogvesztés?
Amikor a jogszabályok egy jogosultság gyakorlására vagy egy követelés érvényesítésére határidőt szabnak, előszöris azt a kérdést kell megválaszolni, hogy ez a határidő elévülési jellegű vagy jogvesztő.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapvetése szerint a határidő eltelte csak akkor jár jogvesztéssel, ha ezt a jogszabály kifejezetten és egyértelműen így rendeli el. Amennyiben a normaszöveg nem mondja ki határozottan a jogvesztő jelleget, úgy a határidőre automatikusan az elévülés szabályait kell alkalmazni. Ez egy rendkívül fontos garanciális szabály, amely védi a jogalanyokat a kiterjesztő jogértelmezéstől. [njt.jog.gov.hu]
A két határidőtípus között a joghatások terén alapvető különbség van. A jogvesztő határidő lényege, hogy annak lejárta után maga az anyagi jogi jogosultság szűnik meg véglegesen. Ha a jogosult elmulasztja a jogvesztő határidőt, a joga teljesen elenyészik, azt később semmilyen módon nem lehet újjáéleszteni, bíróság előtt érvényesíteni, és az adós sem tudja azt érvényesen teljesíteni.
Ezzel szemben az elévülési határidő eltelte nem szünteti meg magát a jogosultságot vagy a követelést. Az elévülés következtében kizárólag a követelés bírósági vagy hatósági úton történő kikényszeríthetősége vész el. A jog maga tehát életben marad, csupán az állami kényszer eszközei vonulnak vissza mögüle. [jogkodex.hu]
Mi történik, ha egy követelés elévül?
Az elévülés legfőbb joghatása tehát, hogy az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni, feltéve, hogy a törvény másként nem rendelkezik. Ezen szabályozás célja az, hogy ha a jogosult hosszú időn keresztül, indokolatlanul nem tesz semmit a követelése behajtása érdekében, akkor a jogrendszer feltételezi, hogy a teljesítéshez fűződő érdeke csökkent vagy megszűnt. A társadalom és a gazdaság stabilitása érdekében nem tartható fenn végtelen ideig egy olyan függő jogi helyzet, amelyben az adósnak évtizedek múltán is tartania kellene egy peres eljárástól. Továbbá az idő múlásával a bizonyítékok eltűnnek, az emlékek elhalványulnak, ami rendkívül megnehezítené a bíróságok dolgát a történtek feltárásában. [jogkodex.hu]
Mivel azonban maga a követelés az elévüléssel nem szűnik meg, a jog a kötelezett önkéntes teljesítését továbbra is elismeri. Ez azt jelenti, hogy az elévült követelés alapján önként teljesített szolgáltatást vagy kifizetett pénzösszeget az adós a követelés elévülésére tekintettel később nem követelheti vissza. A teljesítés nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak, hiszen a tartozás jogilag fennállt, csupán a kikényszeríthetősége hiányzott.
Fontos, hogy a főkövetelés elévülésével automatikusan elévülnek a tőle függő mellékkövetelések is (például a felgyülemlett kamatok vagy a kötbér). Ez a hatás visszafelé nem érvényesül, így ha a mellékkövetelés elévülése hamarabb következik be, az nem érinti a főkövetelés sorsát.
Kulcsfontosságú szabály, hogy a bíróság vagy a hatóság az elévülést hivatalból nem veheti figyelembe. Ez azt jelenti, hogy ha a bíró a per során észleli is, hogy az elévülési idő már régen eltelt, ezt a körülményt mindaddig teljesen figyelmen kívül kell hagynia, amíg a kötelezett kifejezett elévülési kifogással nem él. Az elévülésre tehát az adósnak aktívan hivatkoznia kell. Ha az adós nem él ezzel a jogával – bármilyen okból is –, a bíróságnak köteleznie kell őt a teljesítésre, mintha az elévülés meg sem történt volna (feltéve, hogy az egyéb feltételek fennállnak). [njt.jog.gov.hu]
Az általános elévülési idő és a felek szerződéses szabadsága
A polgári jogban az általános elévülési idő öt év. Ez az ötéves időtartam a főszabály, amely minden olyan követelésre vonatkozik, amelyre a törvény nem állapít meg egyedi, speciális határidőt. Az elévülési idő számítása akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az esedékesség az a pont, amikor a jogosult a szolgáltatást vagy fizetést törvényesen követelheti, és az adós késedelme megkezdődik.
A polgári jog egyik alapelve a felek szerződési szabadsága, amely korlátozott formában az elévülés területén is megjelenik. A felek megtehetik, hogy a törvény által meghatározott elévülési időtől közös megegyezéssel eltérnek. Ez az eltérés jelentheti az elévülési idő lerövidítését vagy annak meghosszabbítását is. Fontos azonban, hogy az elévülési idő módosítására irányuló megállapodást kötelező írásba foglalni, különben az semmis.
Ki lehet zárni?
A felek szabadsága azonban nem végtelen, így az elévülést teljesen kizáró megállapodás semmis. Nem lehet tehát érvényesen olyan szerződést kötni, amelyben az adós lemond arról a jogáról, hogy a követelés valaha is elévüljön. Hasonlóképpen, ha a felek indokolatlanul hosszú elévülési időt (például több évtizedet) kötnének ki, az a jogszabály megkerülésére irányuló tiltott megállapodásnak minősülhet, és szintén semmisséget vonhat maga után. Ezzel szemben az elévülési idő észszerű keretek között történő lerövidítése – még az általános szerződési feltételek alkalmazása esetén is – teljesen jogszerűnek és érvényesnek tekintendő. [njt.jog.gov.hu]
Különleges elévülési határidők a Ptk.-ban
Bár az ötéves elévülési idő a főszabály, a Ptk. a jogviszonyok sajátos természetére tekintettel számos olyan egyedi esetet nevesít, ahol rövidebb vagy hosszabb elévülési idő indokolt. Például a fogyasztói szerződések keretében érvényesített kellékszavatossági igények a teljesítéstől számított mindössze két év alatt évülnek el. Egyéves elévülési határidő alá esnek a fuvarozási és a szállítmányozási szerződésekből eredő igények, feltéve, hogy a kárt nem szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták. A fokozott veszéllyel járó tevékenységekből, vagyis a veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelések elévülési ideje szintén rövidebb az általánosnál, három év.
Ezzel szemben léteznek olyan helyzetek is, ahol a sérelmet szenvedett fél fokozott védelmet élvez, így a jogalkotó kitolja az elévülési határidőt. Kiemelkedő példa erre a bűncselekménnyel okozott károk megtérítése iránti igény. Az ilyen követelések az általános öt éven túl sem évülnek el mindaddig, amíg a mögöttes bűncselekmény büntethetősége a büntetőjog szabályai szerint el nem évül. Ez a szabály biztosítja, hogy a bűncselekmények áldozatai ne veszítsék el a kártérítéshez való jogukat pusztán azért, mert a polgári jogi határidő lejárt, miközben a büntetőeljárás még folyamatban van. [jogkodex.hu]
Az elévülés nyugvása
Az elévülés alapvető célja, hogy szankcionálja a jogaik érvényesítésével indokolatlanul késlekedő, passzív jogosultakat. Előfordulhatnak azonban olyan élethelyzetek, amikor a jogosult nem azért nem lép, mert nem törődik a jogával, hanem mert valamilyen objektív, rajta kívül álló akadály miatt képtelen bírósághoz fordulni. Ha a törvény ilyenkor is engedné az elévülési idő leteltét, az súlyosan igazságtalan eredményhez vezetne.
Ezen méltányolható helyzetek kezelésére szolgál az elévülés nyugvásának intézménye. Ha a követelést a jogosult valamilyen menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.
Menthető ok
A törvény nem ad tételes felsorolást arról, hogy mi minősül „menthető oknak”, ennek megítélése mindig a konkrét eset összes körülménye alapján a jogalkalmazóra tartozik.
Tipikusan menthető oknak tekinthető például, ha a jogosult objektív okokból nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy hibásan teljesítettek neki (mert a hiba rejtett volt és csak később jelentkezett), vagy ha magáról a kár bekövetkeztéről sem szerezhetett tudomást. [BH 2000.100.] Ugyancsak menthető oknak minősül, ha a kár ténye ugyan ismert, de annak pontos, végleges összege csak egy hosszabb folyamat végén válik számszerűsíthetővé. [BH 1993.313.]
A nyugvás következménye
Mi történik az akadály megszűnése után? Mivel előfordulhat, hogy az akadály megszűnésekor az elévülési idő már eltelt, vagy csak nagyon kevés idő van hátra, a jogalkotó plusz időt biztosít a jogosultnak az igény érvényesítésére. A Ptk. szerint az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból kevesebb, mint egy év – adott esettben három hónap – van hátra. [jogaszvilag.hu]
A törvény kimondja, hogy ezen póthatáridő tartama alatt újabb nyugvásnak már nincs helye, és ha ebben az időszakban valamilyen okból megszakadna az elévülés, az nem az eredeti öt év, hanem csupán a konkrét egyéves vagy három hónapos póthatáridő újbóli számítását eredményezi.
Tehát, ha egy ötéves elévülési időből négy év van hátra, amikor valamilyen akadály lép fel, amely akadály öt éven keresztül tart, akkor az akadály megszűnésekor a jogosultnak még egy éve van érvényesíteni követelését.
Az elévülés megszakítása
Az elévülés megszakítása radikálisabb joghatással jár, mint annak a nyugvása. A megszakítást kiváltó cselekmény hatására a korábban eltelt elévülési idő teljesen elveszíti a jelentőségét, a számláló nullázódik, és az elévülési idő az elejétől, teljesen újból kezdődik. Tehát ha egy 5 éves elévülési időt, amelyből még 2 év van hátra, valamely történés megszakít, a jogosultnak onnantól ismét 5 éve van érvényesíteni követelését.
Felmerül a kérdés, hogy a Ptk.-ban felsorolt okok kógensek-e, vagy a felek bővíthetik, esetlek szűkíthetik azok körét. E kérdés kapcsán azonban az Új Ptk. Tanácsadó Testülete nem alakított ki egységes álláspontot. [kuria-birosag.hu]
Az elévülést megszakító körülmények
A Ptk. értelmében tehát az elévülést az alábbi négy ok szakítja meg:
- a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
- a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
- a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott;
- a követelés csődeljárásban történő bejelentése. [njt.jog.gov.hu]
Különleges szabály vonatkozik arra a helyzetre, amikor az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak vagy ilyen eljárás és végrehajtható határozat nélkül is elrendelték a végrehajtást. Ezekben az esetekben a jogerős határozattal elismert követelés elévülési ideje újból elkezdődik, azonban a megszakítási okok köre beszűkül.
A végrehajtható határozat megléte után az elévülést már kizárólag a kötelem felek általi, megegyezéssel történő módosítása, valamint a végrehajtási cselekmények (például a végrehajtás iránti kérelem benyújtása, inkasszó vagy végrehajtói intézkedés) szakítják meg. Az adós tartozáselismerése vagy a csődeljárásban való bejelentés ebben a szakaszban már nem alkalmas eszköz az elévülés megszakítására.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége az elévüléssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
