„Amit egyszer adtál, az már nem a tiéd” – vagy mégsem? Az ajándékozásra vonatkozó szabályok szerint egyáltalán nem biztos! Mi történik, ha a megajándékozott hálátlanná válik, tettleg bántalmazza jótevőjét, vagy egy váratlan anyagi összeomlás miatt az ajándékozó puszta megélhetése forog kockán? Valóban végleges egy többmilliós vagyoni juttatás vagy egy családi ingatlan átruházása?
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szigorú, mégis hatékony védelmet nyújt a méltánytalan helyzetekkel szemben. Cikkünkben feltárjuk az ajándék visszakövetelésének szabályait, valamint három tanulságos bírósági eseten keresztül bemutatjuk, miként szerezheti vissza valaki az általa adott ajándékot.
Az ajándék visszakövetelése
Mivel az ajándékozás ingyenes jogügylet, a Ptk. méltányossági szempontból három meghatározott esetkörben lehetőséget ad az ajándék visszakövetelésére. [njt.jog.gov.hu]
Ebben a cikkünkben a jogesetek bemutatására koncentrálunk, ezért a visszakövetelés szabályait csak nagyvonalakban ismertetjük. Amennyiben szeretne részletesen olvasni az ajándékozási szerződés szabályairól, kattintson erre a cikkünkre!
A létfenntartás veszélyeztetése
Ha a szerződés megkötése után olyan élethelyzet-változás áll be, amely miatt az ajándékozónak szüksége van a vagyontárgyra a megélhetéséhez, visszakövetelheti azt, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a megajándékozott saját létfenntartását is. A bíróságok ezt a kategóriát tágan értelmezik – nem korlátozzák csupán a lakhatásra és étkezésre –, vizsgálják az egészségi állapotot, valamint azt is, hogy tartós vagy csak átmeneti pénzügyi nehézségről van-e szó. Ebben az esetben kizárólag az ajándék tárgya követelhető vissza, a pénzbeli értéke nem, és a joggal csak az ajándékozó maga élhet örököse nem. Mentesül a visszaadási kötelezettség alól a megajándékozott, ha megfelelő tartást vagy járadékot biztosít. [tomosvarilaw.hu]
Súlyos jogsértés
Morális okokból is visszakövetelhető az ajándék, ha a megajándékozott vagy a vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy annak közeli hozzátartozója ellen. Súlyos jogsértésnek számít a bűncselekmény elkövetése vagy súlyos, felróható polgári jogi kötelezettségszegés, amelynek megállapításához nincs szükség jogerős bírósági ítéletre. Ebben az esetben nemcsak magát a tárgyat, hanem annak időközben helyébe lépett értéket is követelni lehet. [erthetojog.hu]
A feltevés végleges meghiúsulása
Védelmet élvez az ajándékozás motivációja is. Ha a felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor, az ajándék visszajár. Ennek feltétele, hogy a feltevés a szerződéskötéskor mindkét fél előtt ismert legyen, azaz azt az ajándékozó legkésőbb a szerződés megkötésekor a megajándékozott által kétséget kizáróan felismerhető módon kinyilvánítsa.
Ha azonban a meghiúsulást az ajándékozó saját hibája okozta, a visszakövetelés kizárt. Ezen az alapon az ajándék helyébe lépett érték is követelhető, sőt, kivételes esetben a megajándékozott örökösétől is visszakérhető a vagyontárgy, de az ajándékozó örököse ezt a jogot főszabály szerint nem gyakorolhatja, kivéve, ha az ajándékozás okát adó feltevés az ő javára is szólt, és a visszakövetelés a társadalmi felfogás szerint indokolt, vagy ha az ajándékozó által már megindított pert jogutódként folytatja. [jogado.hu]
Kizáró okok
A visszakövetelés bizonyos körülmények fennállása esetén teljes egészében akadályba ütközik:
- Hiányzó ajándék: A visszakövetelés lehetősége függ a választott jogcímtől. Létfenntartás esetén kizárólag a még meglévő ajándék követelhető vissza (a helyébe lépett érték nem). Súlyos jogsértés esetén a visszakövetelés feltétele, hogy az ajándék vagy annak helyébe lépett értéke a jogsértés elkövetésének időpontjában még meglegyen. Meghiúsult feltevésnél viszont a helyébe lépett érték általában akkor is visszakérhető, ha az eredeti ajándéktárgy már nincs meg.
- Megbocsátás: Súlyos jogsértés esetében a megbocsátás kizárja a visszakövetelést. Ez történhet ráutaló magatartással, a korábbi viszony folytatásával, vagy azzal is, ha az ajándékozó az igényt megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem érvényesíti, ami az általános ötéves elévülési időn belül is a visszakövetelési jog elenyészéséhez (a lemondás vélelméhez) vezet.
- Szokásos mértékű ajándék: Semmilyen jogcímen nem követelhető vissza az a juttatás, amely a szokásos mértéket nem haladja meg. Ennek határát a bíróság mindig egyedileg, a felek vagyoni helyzete és a helyi szokások alapján bírálja el. [drmarkolevai.hu, Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvrő szóló 2013. évi V. törvényhez – Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter]
Jogesetek
Az alábbiakban tehát három olyan esetet ismertetünk, amelyben az ajándékozó sikeresen tudta visszakövetelni az általa adott ajándékot.
Lakásra adott pénz
A felperes és az I. rendű alperes (a felperes unokája) 1996-ban öröklési szerződést kötöttek a felperes tartására és ápolására a vagyona öröklésének fejében. Az I. rendű alperes házasságkötését követően az I. és II. rendű alperesek a felperes lakásába költöztek, és tartási kötelezettségüknek eleget tettek. Miután gyermekük született, a felperes eladta az ingatlant, és a vételárból 3 300 000 forintot ajándékozott az alpereseknek egy nagyobb lakás megvásárlására azzal a feltevéssel, hogy a tartást továbbra is biztosítják, és garantálják a lakhatását egy szoba használatával.
Később az alperesek házassága felbomlott, a II. rendű alperes elköltözött, az egyedül maradt I. rendű alperes pedig anyagi nehézségei miatt nem tudta megfelelően ellátni a tartást, és rezsi-hozzájárulást kért. A felek viszonya elmérgesedett, majd egy tettlegességig fajuló vitát követően a felperes elköltözött.
A felperes keresetében többek között az ajándék visszaadását – létfenntartás, súlyos jogsértés és a feltevés meghiúsulása jogcímén is, – kérte. Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták.
Az elsőfokú bíróság az ajándék visszakövetelését mindhárom jogcímen elutasította. Indokolása szerint az ajándék visszaadása az alperesek létfenntartását is veszélyeztetné, a súlyos jogsértés nem nyert bizonyítást, a feltevés végleges meghiúsulása pedig a felperes saját, elzárkózó magatartására vezethető vissza. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta.
A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság (a mai Kúria) azonban a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy bár a létfenntartásra és súlyos jogsértésre alapított elutasítás helytálló volt, a meghiúsult feltevés jogcímét az eljárt bíróságok tévesen bírálták el. Az ajándék visszakövetelését ugyanis csak az zárja ki, ha a feltevés meghiúsulását kizárólag az ajándékozó felróható magatartása idézte elő. A peradatok alapján a tartás elmaradásában meghatározó szerepet játszott az alperesek életközösségének megszűnése, a II. rendű alperes elköltözése és az I. rendű alperes anyagi ellehetetlenülése. Mivel a mulasztás nem kizárólag a felperesnek volt betudható, az ajándék visszajár a felperesnek. [BH+ 2006.9.392]
Apa és gyermeke közti viszály
Az esetben a felperes az I. és II. rendű alperesek édesapja, a III. rendű alperes pedig a felperes édesanyja. A perbeli ingatlanok tulajdonjogát az I. és II. rendű alperesek törvényes öröklés címén szerezték meg néhai nagyapjuk után 1997-ben, miután a felperes, mint törvényes örökös az örökséget visszautasította a gyermeki javára. Ezt a felek ajándékozásként kezelték.
A felperes és az I. rendű alperes kapcsolata feszült volt, a gyermek korábban el is költözött apjától. 2009. augusztusában az I. rendű alperes egy vita után elküldte öccsét a nagyszülői házból. A II. rendű alperes tájékoztatta erről a felperest, aki – korábbi alkoholfogyasztása ellenére – a helyszínre sietett. Mivel a fia nem engedte be, a felperes a konyhaablak szúnyoghálóját letépve bemászott a házba. Ott az I. rendű alperes egy sodrófával többször fejen ütötte az apját, majd a földre kerülve tovább bántalmazta. A felperesnek 8 napon belül gyógyuló, repesztett fejsérülései keletkeztek.
A felperes ezt követően, 2010 márciusában indította meg a jelen pert az ajándék visszakövetelése iránt. Álláspontja szerint az I. rendű alperes érdemtelenné vált az ajándékra, mert őt brutálisan bántalmazta. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, vitatva a súlyos jogsértés megvalósulását. Azzal védekezett, hogy az ittas felperes viselkedése félelmet keltett benne, vulgárisan ordibált és fenyegetőzött, majd erőszakkal hatolt be a lakásába.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy bár az I. rendű alperes magatartása erkölcsileg elítélhető, azt a felperes provokatív és jogellenes magatartása (ittas vezetés, magánlaksértés vétségét kimerítő behatolás) váltotta ki. A bíróság szerint a felperes jelentős közrehatása megfosztotta az alperesi tettet a súlyosan jogsértő jellegetől. Emellett megállapította, hogy a felperes megbocsátott mivel hét hónapig nem élt igényével, és nem kezdeményezett büntetőeljárást, az igényérvényesítést pedig csak az ellene indított per váltotta ki.
A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és helyt adott a keresetnek. Megállapította, hogy az I. rendű alperes magatartása a felperes közrehatása mellett is súlyosan jogsértő volt. Az indokolás szerint az alperes cselekménye – a testvérének kitiltása – indította el az oksági folyamatot, az apja elleni bántalmazás pedig jelentősen meghaladta a jogos védelem mértékét. Továbbá a hét hónapos késedelmet sem ítélte megbocsátásnak, mivel a testi-lelki sérülések feldolgozása és a szülő-gyermek viszony speciális jellege ezt indokolttá tette.
Az ügy végső soron a Kúria előtt dőlt el, ami a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria hangsúlyozta, hogy nemcsak a konkrét esemény és annak előzményei, hanem az ajándékozó és a megajándékozott családi kapcsolatának minősége és annak korábbi alakulása is befolyásolja a súlyos jogsértés megállapíthatóságát. A megajándékozottat erkölcsi hála kötelezi, így a szülő ellen elkövetett bántalmazás – még a felperes provokatív behatolása mellett is – kimeríti a súlyos jogsértést. Megerősítette, hogy a hét hónapos igényérvényesítési idő nem tekinthető a visszakövetelési jog elenyészéséhez vezető nyugvásnak vagy megbocsátásnak, mert a felperes testi és lelki állapota gátolta az azonnali fellépést. [BH+ 2013.9.375]
Be nem jegyzett haszonélvezeti jog
A felperes és az alperes leány-apa kapcsolatban állnak. A felperes a 2015. novemberében kötött ajándékozási szerződésekkel az alperesre ruházta át két, budapesti ingatlanban fennálló 1/2–1/2 tulajdoni hányadát. A szerződések rögzítették, hogy az ajándékozás feltétele az, hogy az ingatlanokra az alperes a felperes édesanyja részére továbbra is holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítson. Azonban a felperes édesanyjának haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásba korábban nem jegyezték be.
A szerződések alapján az alperes tulajdonjogát bejegyezték, de a haszonélvezeti jog alapítására az alperes részéről nem került sor. A felperes és az alperes között a viszony megromlott, az alperes a haszonélvezeti jog alapításától elzárkózott. A felperes keresetében az ingatlanok 1/2–1/2 tulajdoni hányadának visszaszolgáltatását kérte ajándék visszakövetelése jogcímén. Érvelése szerint az ajándékozásra azon feltevéssel került sor, hogy az alperes az édesanyja javára haszonélvezeti jogot alapít. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy bár a szerződés tartalmazta a haszonélvezeti jog biztosításának kötelezettségét, a felperes saját nyilatkozata alapján az ügyletekről keveset tudott, a feltételeket valójában a szülei határozták meg. Ebből a bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a felperesnek nem volt önálló ügyleti akarata és feltevése, így a visszakövetelés feltételei nem álltak fenn.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és elrendelte az ingatlanhányadok felperes javára történő visszajegyzését ajándék visszakövetelése címén. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen vonta le a feltevés hiányára vonatkozó következtetést. A bíróság szerint a szerződésben rögzített hatályba léptető feltétel magában foglalja a feltevést is. Mivel az alperes a haszonélvezet alapításától elzárkózott, a feltevés véglegesen meghiúsult.
Az ügy végül egészen a Kúriáig jutott, amely a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, de az indokolást módosította. Megállapította, hogy a másodfokú bíróság jogilag tévesen kezelte a feltételt és a feltevést azonos fogalomként, mivel a feltétel a szerződés hatályát érintő bizonytalan jövőbeni esemény, míg a feltevés a szerződési akarat indítéka. Ugyanakkor a Kúria szerint az eredmény helyes volt, mivel a felperesnek volt olyan kinyilvánított feltevése, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, és ez az alperes elzárkózása miatt véglegesen meghiúsult. [Kúria Pfv.20190/2019/14.]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége az ajándékozási szerződéssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
Próbálja ki továbbá a Szerzi szerződésgenerátorát, amely pillanatokon belül elkészíti Önnek a kívánt szerződést!
