A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy elveszett tárgyra bukkanunk az utcán, tömegközlekedési eszközön vagy nyilvános helyiségben. Bár sokan az „ki mit lel, azé” elvet magától értetődőnek tekinthetik, a magyar polgári jog szabályai egészen máshogy szólnak, ha találásról van szó.
Habár elsőre meglepő lehet, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részletesen szabályozza a találást, attól még azok ismerete fontos a mindennapokban. Ebben a cikkünkben a tulajdonjogról való rövid ismertető után ezeket a szabályokat mutatjuk be, hogy Ön is tudja, hogy hogyan kell jogszerűen cselekednie, ha legközelebb elveszett tárgyat talált.
A tulajdonjog
A tulajdonjog a dolog felett gyakorolt legteljesebb jogi hatalom. Három részjogosítványa van, amelyek megilletik a tulajdonost, ez az úgynevezett klasszikus tulajdoni triász. Ennek értelmében a tulajdonost megilleti a dolog birtoklása, a dolog használata (most ezalatt a hasznosítást és a hasznok szedését is értjük) és a dologgal való rendelkezés joga.
A tulajdonjog tárgya
Tulajdonjog dolgon állhat fent. A dolog definícióját fentebb már tárgyaltuk, azonban e körben szólnunk kell az alkotórész és a tartozék jelentéséről.
Alkotórész az, ami a dologgal úgy van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az alkotórészekre mindig kiterjed a tulajdonosnak a dolgon fennálló tulajdonjoga. Például egy háznak alkotórészei az ajtó és az ablakok.
Tartozék az, ami nem alkotórész, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. Ezek azonban már önálló dolognak minősülnek és a tulajdonos fődolgon fennálló tulajdonjoga nem feltétlenül terjed ki rájuk. Például egy csónaknak tartozékai az evezők. [Navratyil Zoltán: Dologi jog a 2013. évi V. törvény alapján]
Tulajdonjog megszerzése
A tulajdonjog megszerzésének módjait a Ptk. tartalmazza, így az megszerezhető többek között:
- átruházással;
- hatósági határozat és hatósági árverés útján;
- kisajátítással;
- elbirtoklással;
- találással.
A továbbiakban tehát ezen legutóbbi tulajdonszerzési mód szabályait ismertetjük.
A találásról általában
Jogi szempontból kiemelkedő jelentőségű a találás és az elsajátítás (amelyet a Ptk. Tulajdonszerzés gazdátlan javakon címen szabályoz) közötti elhatárolás. Elsajátításról kizárólag uratlan dolog esetén beszélhetünk, vagyis olyan ingó vagyontárgyról, amelyet a korábbi tulajdonos a tulajdonjog feladásának kifejezett szándékával hagyott el. Ezzel szemben a találás tárgya mindig feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolog. Az elvesztés lényege, hogy a dolog a tulajdonos akaratán kívül került ki a birtokából, anélkül, hogy a tulajdonjogáról lemondott volna.
A találás eredeti tulajdonszerzési mód. Ennek a minősítésnek a következménye igen jelentős, ugyanis amennyiben a találó a törvényi feltételek teljesülése esetén megszerzi a dolog tulajdonjogát, a korábbi tulajdonos jogai megszűnnek, és egyúttal a harmadik személyeknek a dolgot terhelő minden korábbi joga is érvényét veszti. [jogkodex.hu]
A találással történő tulajdonszerzés feltételei
A Ptk. szerint a találó természetesen nem válik automatikusan a dolog tulajdonosává azáltal, hogy azt birtokba veszi. A tulajdonjog megszerzéséhez három konjunktív – azaz együttesen fennálló – törvényi feltétel megvalósulása szükséges.
- A találó kifejezett igénynyilatkozata: A találónak nyilatkoznia kell arról, hogy a dolog tulajdonjogára igényt tart, amennyiben annak eredeti tulajdonosa nem kerül elő.
- Aktív jogkövető magatartás: A találó köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos vagy az átvételre jogosult más személy visszakaphassa.
- A törvényi határidő eredménytelen eltelte: A találástól számított egy éven belül – élő állat esetén három hónap alatt – a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult személy nem jelentkezik a dologért.
Gyakran előfordul, hogy egy vagyontárgyat többen találnak meg. Ebben az esetben a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg, míg kötelezettségeik egyetemlegesen terhelik őket. Fontos megjegyezni, hogy találótárs az a személy is, aki a dolgot elsőként fedezte fel és annak birtokbavételére törekedett, még akkor is, ha végül más vette azt előbb birtokba. [arsboni.hu]
A találó kötelezettségei és a jegyző eljárása
A találó alapvető kötelezettsége, hogy a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül adja át a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, az átvételre jogosult más személynek, vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek. Különös szabály vonatkozik azonban bizonyos – veszélyesebb – tárgyakra, hiszen a talált lőfegyvert, lőszert vagy robbanóanyagot a rendőrségnek kell haladéktalanul átadni, a tulajdonjogi igényre vonatkozó nyilatkozattétel mellett. [jogkodex.hu]
Amennyiben a találó a dolog átadásakor a jegyző előtt kijelenti, hogy igényt tart a talált dolog tulajdonjogára, a jegyző erről igazolást állít ki a részére. Ezt követően a jegyző eljárása a következőképpen alakul.
- Ha az átvételre jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja neki.
- Ha a jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi.
Amennyiben ezen három hónapos megőrzési idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolog birtokát – feltéve, hogy a találó az átadáskor a tulajdonjogra igényt tartott rá – ki kell adni a találónak. Ekkor azonban a találó még nem válik tulajdonossá. Ebben az esetben a találó a neki kiadott dolgot csupán az állagának sérelme nélkül használhatja. A dologgal nem rendelkezhet szabadon, tehát azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és használatát másnak nem engedheti át. A végleges tulajdonszerzés csak a találástól számított egyéves (élő állatnál három hónapos) határidő eredménytelen elteltével valósul meg.
Érdemes megjegyezni, hogy a bírói gyakorlat (így a BDT2019. 4075. számú döntés) szerint élő állat találásakor a tulajdonszerzésnek nem feltétele az állat fizikai átadása a jegyzőnek, ha a megtaláló egyébként mindent megtesz az eredeti gazda felkutatása érdekében.
Ha a három hónapos őrzési idő eltelik, de a találó nem tartott igényt a tulajdonjogra, a jegyző a talált dolgot értékesíti. Azonban amennyiben a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg (például gyorsan romló áru), az értékesítésről haladéktalanul gondoskodni kell. [njt.jog.gov.hu]
A tulajdonos jogai
A fentiekből következik, hogy a dolog tulajdonosa a találástól számított egy éven belül léphet fel igénnyel. Ha az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot természetben kapja vissza, viszont, ha az értékesítés után, úgy a befolyt vételár illeti meg. Az egyéves határidő elteltével pedig a tulajdonos véglegesen elveszíti a dologra vagy a vételárra vonatkozó igényét. [jogkodex.hu]
A találódíj és az állam tulajdonszerzése
A jogalkotó a találó jogkövető magatartását a találódíj jogintézményével ösztönzi. A Ptk. alapján a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha:
- a talált dolog nagyobb értékű;
- a dolog tulajdonjogát a találó nem szerzi meg; és
- a találó mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
A találódíj mértékét vita esetén a bíróság állapítja meg az eset körülményeinek mérlegelésével. Annak fizetésére a tulajdonos, illetve az állam köteles.
A találót dologi jogi biztosíték is megilleti, ugyanis a talált dolog kiadását mindaddig megtagadhatja, amíg költségkövetelését és találódíját ki nem elégítik. Ha a dolog a hatóságnál van, az csak a találó hozzájárulásával – vagy a jogosult általi megfelelő értékű letétbe helyezés esetén – adható ki a tulajdonosnak.
Amennyiben az egyéves (élő állatnál három hónapos) határidő lejár, és a dologért sem a tulajdonos nem jelentkezik, sem a találó nem szerez azon tulajdonjogot, a dolog tulajdonjoga vagy az értékesítésből befolyt vételár az államot illeti meg. [njt.jog.gov.hu]
Speciális helyszíneken történő találás
A jogalkotó kivételt tesz a fent bemutatott szabályok alól bizonyos nyilvános helyszíneken történt találás esetén. A Ptk. kimondja, hogy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben (például hivatalokban, áruházakban, éttermekben), valamint a közforgalmú közlekedési és szállítási vállalatok szállítóeszközein (például vonaton, buszon, villamoson) talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni.
A legfontosabb különbség azonban az, hogy az ilyen helyszínen talált dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. Az üzemeltető értesíti az ismert jogosultat, ismeretlen jogosult esetén pedig a dolgot három hónapig megőrzi, vagy nyolc napon belül átadja a jegyzőnek. Ha a jogosult három hónap alatt nem jelentkezik, a dolgot az üzemeltető vagy a jegyző értékesíti. [arsboni.hu]
A kincstalálás és a védett kulturális javak különös szabályai
A találás speciális alakzata a kincstalálás. Kincstalálásról akkor beszélünk, ha valaki olyan értékes dolgot talál, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe merült. Az ilyen dolgot a találó köteles az államnak felajánlani.
Ha az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonjogát a találó szerzi meg. Amennyiben az állam él az igénnyel, a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Ez a díj eltér az általános találódíjtól, hiszen amíg az általános találódíj méltányos összegű, a kincstalálási díj magasabb mértékű, az ítélkezési gyakorlatban a dolog értékének mintegy egyharmadát éri el.
Különös szabály vonatkozik a védett kulturális javakra és a régészeti leletekre (melyeket a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1997. évi CXL. törvény is szabályoz). Ha a talált értékes tárgy e körbe tartozik, annak tulajdonjoga ex lege az államot illeti meg. A kulturális javak a magyar nemzet történelmi és művészeti örökségének részét képezik, így azok magántulajdonba találás útján nem kerülhetnek. [jogkodex.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége valamilyen dologi jogi vitával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
