Megsemmisült esküvői CD miatt örökre elveszett emlékek? A szomszédos söröző folyton zavaró zaja? Lehetséges, hogy ezen esetekben annak ellenére sérülnek a személyiségi jogaink, hogy a konkrétan sérülő jogot nem találjuk meg a Polgári Törvénykönyvben? (Ptk.)?
- A személyiségi jogok általános védelme
- Nevesített személyiségi jogok
- Nem nevesített személyiségi jogok – jogesetek
- Az egészséges, teljes családban éléshez fűződő jog
- A nyugodt lakókörnyezethez való jog
- A jelentős életesemények emlékeinek ápolásához való jog
- Az élettársi kapcsolat örömszerző funkciói
- Segít a Szerzi
Cikkünkben először tisztázzuk a személyiségi jogok általános védelmi kereteit, majd négy jogeseten keresztül mutatjuk be, hogy eme jogok köre nem határozható meg pontosan, hanem azokat a bírói gyakorlat folyamatosan alakítja.
A személyiségi jogok általános védelme
A személy és a személyiség oltalmazása a jogrendszer egyik legfontosabb küldetése. Mivel a személyiség összetettsége miatt jogi eszközökkel teljes egészében megfoghatatlan, a Ptk. nem törekszik annak kimerítő definíciójára. Ehelyett a törvény egy átfogó keretrendszert alkalmaz, amellyel általános védelmet nyújt a személyiségi jogoknak, és mindenkit kötelez az emberi méltóság, valamint az abból fakadó jogosultságok tiszteletben tartására.
Ez a szabályozási modell biztosítja a jogi oltalom rugalmasságát, lehetővé téve, hogy az kövesse az életviszonyok változásait, miközben a keretek tartalommal való megtöltését a bírói gyakorlatra bízza. A személyiségi jogok védelme abszolút jellegű jogviszonyt teremt, ami azt jelenti, hogy a jogosulttal szemben a társadalom minden más tagja kötelezettként jelenik meg, vagyis kivétel nélkül mindenki köteles tartózkodni a jogsértő magatartástól. [jogkodex.hu]
Meg kell jegyezni, hogy a személyiségi jogok nem korlátlanok. A Ptk. rögzíti, hogy nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. További kivételt képezhetnek a jogszabályi engedélyek, a jogos védelem vagy a szükséghelyzet is.
Nevesített személyiségi jogok
A Ptk. tartalmaz egy példálózó felsorolást a nevesített személyiségi jogokról, azonban hangsúlyozni kell, hogy ez a lista nem kimerítő. Ha egy adott tényállás egyik nevesített jog alá sem illeszthető be, a bíróságok az általános védelmi klauzula alapján is megállapíthatják a jogsértést. [njt.jog.gov.hu]
A törvény az alábbi személyiségi jogi sérelmeket nevesíti:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
Ezekről a nevesített személyiségi jogokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Nem nevesített személyiségi jogok – jogesetek
A következőkben négy olyan jogesetet mutatunk be, amelyekben a bíróság egy olyan személyiségi jog sérelmét állapította meg, amelyek nem szerepelnek a Ptk. felsorolásában.
Megjegyezzük, hogy az alábbi esetekben a személyiségi jogsértéseken túl egyéb – például deliktuális felelősségi vagy büntetőjogi – kérdések is felmerülnek, azonban azok megoldását nem ismertetjük, csak az esetek személyiségi jogsértéssel kapcsolatos részeire koncentrálunk. Ezen felül ki kell emelni, hogy a jogesetekben szereplő „nem vagyoni kártérítés” a hatályos szabályok szerinti sérelemdíjnak felel meg.
Az egészséges, teljes családban éléshez fűződő jog
2006. májusában egy 7 éves gyermek (II. rendű felperes) édesapjával és annak barátjával terepmotorozni indult. Az felnőttek motorkerékpárral, a gyermek egy benzinüzemű gyermekquaddal közlekedett. Egy dombos területen az apa barátja a crossmotorjával ugratást hajtott végre. A manőver megkezdése előtt szólt a gyermek apjának, hogy vigyázzon a kisfiúra, aki azonban nem helyezte biztonságba gyermekét és nem felügyelte annak mozgását. A barát úgy kezdett az ugratásba, hogy nem győződött meg a gyermek biztonságos távolságáról. A levegőben észlelte, hogy a kisfiú a quaddal a növényzet mögül elé hajtott, de az ütközést már nem tudta elkerülni és motorjával ráesett a gyermekre.
A baleset következtében a gyermek életveszélyes agysérüléseket szenvedett, amely tartós eszméletlenséggel és hosszas kórházi kezeléssel járt. A gyermeknél maradandó fizikai és pszichés károsodás alakult ki, munkaképessége 100%-ban csökkent, állapota végleges, élete végéig mások ápolására és gondozására szorul. A gyermek édesanyja (I. rendű felperes) élete teljes mértékben átalakult gyermeke gondozása miatt, pszichésen megviselté vált.
A gyermek testvére (III. rendű felperes) a baleset után 17 nappal született meg, aki 2.000.000 Ft nem vagyoni kártérítést követelt.
Az alperes a III. rendű felperes igényét teljes egészében vitatta, mivel csak a baleset után született, így személyiségi jogi sérelem nem érhette.
Az elsőfokú bíróság a III. rendű felperes keresetét elutasította, mivel a gyermek a már kialakult családi környezetbe született bele, és nem bizonyították életvitelének elnehezülését. Ezzel szemben a másodfokú bíróság a III. rendű felperes részére 2.000.000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg, megállapítva, hogy a baleset miatt sérült az egészséges, teljes családban éléshez fűződő joga.
Az ügy végső soron a Kúria előtt dőlt el, amely a III. rendű felperes tekintetében a jogerős (másodfokú) ítéletet hatályában fenntartotta. Kimondta, hogy az egészséges, teljes családban éléshez fűződő személyiségi jog megsértése miatt nem vagyoni kártérítésre jogosult az a gyermek is, aki a baleset idején még magzati állapotban volt, de születése után egy sérült, érzelmileg és életvitelében ellehetetlenült családba érkezik. [BH 2017.12.406]
A nyugodt lakókörnyezethez való jog
Az alperes egyéni vállalkozóként vendéglátóhelyet (sörözőt) üzemeltetett, a felperesek ingatlana pedig a sörözővel átlósan szemben, az út túloldalán helyezkedett el, hálószobájuk ablaka az érintett útra, illetve a söröző felé nézett. A felperesek 1999 óta számos közigazgatási eljárást kezdeményeztek a söröző zajhatásai miatt. Ezen eljárások eredményeként a hatóság 2007-ben 22 órában korlátozta az üzlet nyitvatartását, és kötelezte az alperest zajárnyékoló fal megépítésére, aki azonban csak egy hangfogó hatással nem bíró nádfonatot szereltetett fel. A söröző működése esti és éjszakai órákban fokozott erősséggel hallatszott be a felperesek lakóházába. A folyamatos zajhatás és az ezzel járó kialvatlanság a felperesek testi és lelki egészségének romlásához, stresszhez és pihenésük tartós zavarásához vezetett.
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a söröző zavaró mértékű zajkibocsátásával megsértette személyiségi jogaikat. A jogsértő magatartástól való eltiltás mellett személyenként 1.825.000 Ft nem vagyoni kártérítés és járulékai megfizetésére kérték kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Döntését elsősorban az igazságügyi zajmérési szakértő véleményére alapozta, amely szerint a söröző zajkibocsátása (26-37 dB) nem érte el a hatósági határértéket.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek pihenéshez és nyugodt lakókörnyezethez fűződő személyiségi jogait, és kötelezte az alperest személyenként 600.000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság tévesen tulajdonított kizárólagos jelentőséget a mérési eredményeknek, mivel az érzékszervi úton észlelhető, szokásos mértéket meghaladó zavarás technikai mérés nélkül is megalapozza a jogsértést. Kimondta, hogy a vendéglátóipari egység működése során keletkező, szokásos mértéket meghaladó, folyamatos zajhatás a személyhez fűződő jog sérelmét akkor is megállapíthatóvá teszi, ha a zajterhelési határértékek túllépése műszeresen nem igazolható. A nyugodt lakókörnyezethez való jog olyan, törvényben nem nevesített személyiségi jog, amely a magánélet zavartalanságát védi.
Az ügy eljutott a Kúriáig is, amely hatályában fenntartotta. [BH+ 2014.4.154]
A jelentős életesemények emlékeinek ápolásához való jog
A felperes 2004. augusztusában kötött házasságot, melynek eseményeit egy ismerőse digitális fényképezőgéppel rögzítette egy memóriakártyára. A nászút során a felperes felkereste az alperes üzletét, hogy a memóriakártyán lévő felvételeket CD-re írassa. A mentést az alperes alkalmazottja végezte el, azonban a mentés sikerességének ellenőrzése elmaradt.
A felperes abban a tudatban, hogy az esküvői fotók biztonságban vannak a CD-n, a memóriakártyát a nászút további részében újrahasználta, amivel az eredeti felvételeket felülírta. Hazaérkezve észlelte, hogy a CD-n nem az ő esküvői képei, hanem ismeretlen személyek és események felvételei találhatók. Az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a felperesnek átadott CD-re a képeket egy másik CD-ről másolták át, és azok egy eltérő típusú fényképezőgéppel készültek. A felperes esküvői felvételei nem kerültek elő, azok véglegesen megsemmisültek.
A felperes módosított keresetében 600.000 Ft nem vagyoni kár, valamint annak késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes mulasztása folytán megismételhetetlen és pótolhatatlan emlékei vesztek el, amivel sérült a magánszférájához, valamint a legbensőbb magánéletének teljességét biztosító tárgyak birtoklásához való joga. Érvelése szerint a fényképek hiányában az események már nem idézhetők fel és nem mutathatók be hozzátartozóinak.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és kötelezte az alperest 600.000 Ft nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetésére. Megállapította, hogy az esküvői emlékek megörökítése az emberi élet teljességéhez hozzátartozik, így azok elvesztése személyiségi jogsértést valósít meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta és indokolásában hangsúlyozta, hogy a magánélet zavartalanságához, ezen belül a jelentős életesemények emlékeinek ápolásához való jog olyan nevesítetlen személyiségi jog, amely abszolút védelmet élvez. [Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.358/2008/4.]
Az élettársi kapcsolat örömszerző funkciói
2005. decemberében este az alperes biztosítottja szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette gépjárművét, és figyelmetlensége miatt nekiütközött az úttest szélén várakozó személygépkocsinak, majd elütötte a beszállni szándékozó I. r. felperest. Az I. r. felperes koponyacsont- és nyakcsigolyatörést, agyi és gerincvelői vérzést, idegbénulást, tüdőzúzódást, valamint nyílt lábszártörést szenvedett. A sérülések következtében bal oldali részleges bénulás és agysérülés utáni organikus psychosyndróma alakult ki nála. Az I. r. felperes I. csoportú rokkanttá vált, munkaképességét 100%-ban elveszítette. Beszédkészsége és íráskészsége károsodott, látása zavart, önálló életvitelre és önellátásra alkalmatlan, napi 24 órás felügyeletet és állandó ápolást igényel.
A II. rendű felperes az I. rendű felperes élettársa, aki a baleset óta teljeskörűen gondozta partnerét. Az ápolással járó fizikai és lelki megterhelés miatt a II. rendű felperesnél életének megváltozása, párkapcsolatának károsodása és a kilátástalan élethelyzet miatt kevert szorongásos depresszív zavar alakult ki, amely a balesettel áll okozati összefüggésben. Rendszeres gyógyszeres és fizikoterápiás kezelésre szorult.
Az elsőfokú bíróság a fentiekre tekintettel 2.500.000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest a II. rendű felperes részére. A másodfokú bíróság e tekintetben az ítéletet helybenhagyta és kifejtette, hogy a II. rendű felperes számára az élettársi kapcsolat örömszerző funkciói túlnyomó részben elvesztek, helyüket a szüntelen szolgálat, a kötelesség teljesítése váltotta fel. Mindez orvosi kezelést is igénylő pszichés károsodást is okozott. Ezért e hátrányok kiegyensúlyozására a 2.500.000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetése indokolt. [Pécsi Ítélőtábla Pf.20310/2008/5.]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége ezen témával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
