Az öröklés nem kizárólag az örökhagyó által hátrahagyott vagyon megszerzését jelenti, hanem elkerülhetetlenül magában hordozza a kötelezettségekkel, azaz a hagyatékot terhelő tartozásokkal való szembenézést is. De vajon hogyan kell kielégíteni ezeket a tartozásokat?
- A hagyatéki tartozások kategóriái
- Az örökhagyó illő eltemetésének költségei
- A hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségei
- Az örökhagyó tartozásai
- A kötelesrészen alapuló kötelezettségek
- A hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek
- Amikor az örökös is hitelező
- A kielégítés sorrendje és az arányosság elve
- Az örökös felelősségének terjedelme és formái
- A kielégítés menete
- Segít a Szerzi
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) precíz, logikusan felépített szabályrendszert állít fel annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen az örökösök érdekei és a hagyatéki hitelezők jogai között. Jelen cikkünkben bemutatjuk a hagyatéki tartozások típusait, a kielégítésükre vonatkozó sorrendiséget, valamint az örökösök helytállási kötelezettségének kereteit.
A hagyatéki tartozások kategóriái
A Ptk. taxatív jelleggel sorolja fel azokat a tételeket, amelyek hagyatéki tartozásnak minősülnek. Fontos, hogy a tartozások nem korlátozódnak az örökhagyó életében felhalmozott adósságokra. A jogalkotó öt külön csoportot határoz meg, amelyek sorrendje egyben a későbbi kielégítési sorrendjét is mutatja.
Az örökhagyó illő eltemetésének költségei
A hagyatékból elsősorban az örökhagyó temetési költségeit kell kiegyenlíteni. A bírói gyakorlat szerint az illő eltemetés fogalmába tartozik a szokásos méretű és minőségű síremlék állítása és a helyi szokásoknak megfelelően a halotti tor költsége is. A szokásos méret és minőség azonban pontosan nem határozható meg, így az részben a helyi szokásokhoz igazodik, de irányadónak kell tekinteni az örökhagyó vagyoni viszonyait is. [jogkodex.hu]
A hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségei
A hagyatéki költségek körbe tartoznak:
- a hagyatéki vagyontárgy tulajdonba vételéhez vagy birtokbavételéhez szükséges költség;
- a hagyaték biztosításával kapcsolatos költségek;
- a hagyatéki eljárás során vagy az öröklési per kapcsán megtehető biztosítási intézkedések költségei;
- a végrendeleti végrehajtó, az eseti gondnok, az ügygondnok, a zárgondnok költségei és díjai.
A hagyatéki eljárás költségei közé pedig a hagyatéki eljárással felmerült mindazon költségek tartoznak, amelyek nem tartoznak a hagyatéki költségek körébe, így elsősorban a közjegyző részére kifizetett munkadíj és költségtérítés. [kocsisszabougyved.hu]
Az örökhagyó tartozásai
Ez a klasszikus hitelezői igények csoportja. Ezen körbe tartoznak az örökhagyó személyével vagy vagyonával kapcsolatos mindazok a tartozások, amelyek az örökhagyó életében keletkeztek és kiegyenlítésük az örökhagyó haláláig nem történt meg. (például banki kölcsönök, közüzemi tartozások, szerződéses kötelezettségek).
A kötelesrészen alapuló kötelezettségek
Fontos szabály, hogy a kötelesrészre jogosult személy nem örökös, hanem hagyatéki hitelezővé válik. Igénye kötelmi jellegű követelés, amelyet a törvény a negyedik helyre rangsorol.
Ki kell emelni, hogy a kötelesrészre jogosult nem örökös, így a hagyatéki tartozásokért nem felel, épp ellenkezőleg, a kötelesrészi igény maga is hagyatéki tartozás, amely megelőzi a hagyományokat és meghagyásokat, de tűrni köteles az első három tartozáscsoport megelőző kielégítését.
Amennyiben szeretné megtudni, hogy mi is pontosan a kötelesrész, illetve kit illet meg, olvassa el ezt a cikkünket!
A hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek
Végezetül a sort az örökhagyó végintézkedéséből eredő, harmadik személyek javára szóló juttatások vagy az örökösre rótt feladatok teljesítésének kötelezettségei zárják.
Amikor az örökös is hitelező
Sajátos helyzet áll elő, ha a hagyatéki tartozás hitelezője és az adósi pozícióba kerülő örökös személye megegyezik. Ez a jogegyesülés esete. A Ptk. rögzíti, hogy a tartozás fennállásán és minőségén nem változtat, ha az az örökös javára keletkezett akár az öröklés megnyílta előtt, akár azt követően. Ilyenkor az örökös vagyonán belül meg kell különböztetni a saját korábbi különvagyonát és a megszerzett hagyatéki vagyont. [jogkodex.hu]
Például tegyük fel, hogy az egyik hozzátartozó az örökség ígérete ellenében ténylegesen tartotta, gondozta az örökhagyót. Ha ez a hozzátartozó végül örökössé válik, akkor örökösként a hagyatékból csak annyit kap, amennyi a hitelezői követelések (köztük a saját tartási követelése) kielégítése után fennmarad. [BH 1990.338.]
A kielégítés sorrendje és az arányosság elve
A Ptk. által felállított – az előzőekben ismertetett – sorrend alapján a rangsorban előbb álló csoportba tartozó követelések a kielégítés alkalmával teljes mértékben megelőzik a hátrább állókat. Mindaddig nem teljesíthető kifizetés a hátrébb rangsorolt csoport javára, amíg az előtte álló összes követelés teljes mértékben nincs kielégítve.
Amennyiben a hagyaték tiszta értéke nem nyújt teljes fedezetet egy adott csoport valamennyi tartozására, abban az adott csoportban a követelések teljes kielégítésére nincs lehetőség. Ilyenkor a kielégítésnek a követelések arányában van helye. Ez az arányos leszállítás elve, amely biztosítja, hogy az azonos rangsorban lévő hitelezők egyenlő elbánásban részesüljenek a megmaradt vagyonrész felosztásakor. A rangsorban még hátrébb elhelyezkedő csoportok hitelezői ebben az esetben teljesen elesnek a kielégítéstől. [njt.jog.gov.hu]
Tehát például, ha az adott csoportban van egy 60 és két 30 egység értékű követelés, azonban a hagyaték értéke mindössze 40 egység, akkor a követeléseket a 60 egységnyi követeléssel szemben 20, a két 30 egységessel szemben pedig 10-10 egység kerül kifizetésre.
Az örökös felelősségének terjedelme és formái
Az öröklési jog alapelve az örökös korlátolt felelőssége. Ez azt a védelmet biztosítja, hogy az örökös saját magánvagyona alapvetően ne kerüljön veszélybe az örökhagyó adósságai miatt. A felelősség érvényesítésének két klasszikus formája létezik:
- Cum viribus felelősség: Az örökös elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a hitelező pert indít, a marasztaló ítélet rendelkező részében pontosan meg kell jelölni azokat a konkrét vagyontárgyakat, amelyekből a hitelező végrehajtás útján kielégítést kereshet.
- Pro viribus felelősség: Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai már nincsenek az örökös birtokában, az örökös az egyéb, saját vagyonával is felel, de kizárólag az öröksége erejéig (annak értékéig). A bíróság ilyenkor meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezi az örököst, amely nem haladhatja meg a megszerzett örökrész értékét. [PK 192.]
A felelősség megállapításánál mérlegelni kell az örökös magatartását is. Ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak vagy követelések azért nem kerültek az örökös birtokába, vagy a hasznok azért hiányoznak, mert az örökösnek felróható ok áll fenn (pl. rosszhiszeműen elidegenítette azokat), úgy a felelősség szempontjából ezeket úgy kell tekinteni, mintha meglennének. Ha viszont az örökös hibáján kívül esett el a vagyontárgyaktól, felelőssége e körben megszűnik. [jogkódex.hu]
Kivétel – a hagyatéki költségek
A Ptk. szerint az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel. A jogalkotó itt áttörte a korlátolt felelősség intézményét, mivel ezek a költségek már az örökös érdekében és az eljárás lefolytatása miatt keletkeznek. Ennek következménye, hogy a hivatalból indult hagyatéki eljárás költségeit az örökösnek akkor is meg kell fizetnie a saját vagyonából, ha a hagyaték értéke azt egyáltalán nem fedezi.
Házastársi haszonélvezet
A túlélő házastárs öröklési jogi védelme korlátozott a hitelezőkkel szemben. A házastárs a haszonélvezetével terhelt vagyonból tűrni köteles a hitelezők követeléseinek kielégítését. Ez alól kizárólag a rangsor végén álló hagyományok és meghagyások jelentenek kivételt, amelyek nem csorbíthatják az özvegyi jogot.
Az örököstársak egyetemleges felelőssége
Több örökös esetén a közös hagyatéki tartozásokért az örököstársakat egyetemleges felelősség terheli. Tehát a hagyatéki hitelező jogosult a teljes követelését mindegyik örököstől, vagy közülük bármelyiktől követelni. Azonban fontos különbség, hogy míg a hagyaték felosztása (hagyatéki osztály) előtt a felelősség az egész hagyaték erejéig terheli az örököstársakat, addig a hagyatéki osztály után az egyetemleges felelősség terjedelmét minden örökös esetében már csak a saját örökrésze (annak tárgyai vagy értéke) határozza meg.
A törvény egyetlen esetben teszi másodlagossá az örökös felelősségét, mégpedig, ha az örökhagyó a hagyatékból egy olyan egyedileg meghatározott vagyontárgyat juttatott neki, amely a szokásos mértékű ajándék értékét nem haladja meg. Az ilyen örökös a hitelezők felé csak akkor felel, ha a követelés a többi örököstárstól teljesen behajthatatlan. [njt.jog.gov.hu]
A kielégítés menete
A tényleges kielégítés során az örökös feltevése kap szerepet. Ha az örökös alapos mérlegelés után úgy ítéli meg, hogy a hagyaték teljesen fedezi a tartozásokat (aktív hagyaték), azokat a törvényi sorrend megtartása nélkül is kielégítheti. Ekkor azonban annak mérlegelése során, hogy a hagyaték fedezi-e a tartozásokat, figyelmen kívül hagyhatja az örökhagyó által élők között ingyenesen vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket (amelyeket a fennmaradó vagyonból a sorrend legvégén természetesen szintén teljesítenie kell). Abban az esetben pedig, ha a hagyatékból előreláthatólag nem elégíthető ki az összes tartozás (passzív hagyaték), az örökös köteles szigorúan betartani a törvényi rangsort.
Ki kell emelni, hogy a zálogjoggal biztosított hitelezők különleges védelmet élveznek, hiszen a zálogtárgy (biztosíték) erejéig a törvényi sorrendre tekintet nélkül teljes kielégítést kereshetnek.
Amennyiben az örökös a kielégítési szabályokat felróhatóan megszegi, elveszíti a korlátolt felelősség privilégiumát. A szabályokat tehát azokban az esetekben szegi meg, ha
- az előreláthatólag passzívnak mutatkozó hagyaték esetében a hagyatéki tartozásokat sorrend nélkül kielégíti, vagy
- a zálogjoggal biztosított követelést a biztosíték erejéig nem elégíti ki, illetve a biztosítékot meghaladóan is kielégíti.
Ezen esetekben az örökös felelőssége ultra vires lesz, és a szabályok megszegése miatt kielégítetlenül maradt hitelezőkkel szemben a teljes saját vagyonával felelőssé válik. [jogkódex.hu]
A hagyatéki hitelezők felhívása
Abban az esetben, ha okkal feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások is léteznek, az örökös kérheti a közjegyzőtől a hagyatéki hitelezők felhívását. Az a hitelező, aki a megadott határidő alatt követelését nem jelenti be, a jelentkezéséig történt kifizetéseket a sorrend és az arányosság szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örökösöktől már csak az örökrészeikhez igazodó arányos kielégítést követelhet. Mindkét esetben kivételt képez azonban, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt. [njt.jog.gov.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége öröklési joggal kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
Amennyiben pedig végrendelkezne, érdemes igénybe vennie a Szerzi végrendelet generátorát. Nincs más teendő, mint megválaszolni a kérdéseket, és a rendszer elkészíti Ön számára a teljes, célnak megfelelő dokumentumot, amely biztosítja akarata teljesülését.
