A modern munkaerőpiacon a folyamatos önképzés és a szakmai tudás frissítése elengedhetetlen feltételévé vált a szervezeti sikernek és a munkavállalói versenyképességnek egyaránt. Ezen célok elérésének egyik legelterjedtebb és legbiztosabb jogi eszköze a tanulmányi szerződés.
- Alaki követelmények és a nyújtható támogatások formái
- Milyen képzésekre köthető tanulmányi szerződés?
- Amikor tilos tanulmányi szerződést kötni
- A pontatlanul meghatározott támogatás és képzés veszélyei
- Az aránytalanul hosszú lekötött idő és a hűségidő számítása
- A szerződésszegés eseteinek félreértelmezése és jogkövetkezményei
- Legfőbb precedens értékű bírósági döntések bemutatása
- Összegzés
- Szerzi Szerződés Generátor
A tanulmányi szerződés olyan, a felek meglévő munkaviszonyához kapcsolódó kétoldalú megállapodás, amelyben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt a munkavállaló részére. Cserébe a munkavállaló azt vállalja, hogy a megállapodásban pontosan rögzített tanulmányokat módszeresen folytatja, valamint a képzettség sikeres megszerzését követően a kapott támogatás mértékével arányos ideig a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. [drnagyadrienn.hu; mihalics.hu]
Ez a jogintézmény kettős gazdasági és jogi célt szolgál. Egyrészről elősegíti és finanszírozási oldalról biztosítja a munkavállaló egyéni szakmai fejlődését, növelve a munkaerőpiaci értékét. Másrészről garanciát nyújt a munkáltató számára, hogy a képzésbe fektetett tőke (finanszírozott tandíj, kiesett munkaidő) megtérül, hiszen a megszerzett speciális tudást és kompetenciákat a munkavállaló meghatározott ideig közvetlenül a munkáltató érdekében és szervezetében fogja hasznosítani.
A tanulmányi szerződés érvényességének elengedhetetlen anyagi jogi feltétele, hogy a felek között a szerződés megkötésének időpontjában már ténylegesen fennálljon a munkaviszony. Ha a felek a jövőbeli, még létre nem jött munkaviszonyra tekintettel kívánnak hasonló tanulmányi támogatást kikötni, az nem minősül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti tanulmányi szerződésnek, hanem a polgári jog általános szabályai szerint elbírálandó megállapodásnak tekinthető. [kocsisszabougyved.hu; 5percado.hu]
Alaki követelmények és a nyújtható támogatások formái
A jogbiztonság és a későbbi egyértelmű bizonyíthatóság érdekében a jogalkotó a tanulmányi szerződés megkötését, módosítását, valamint annak megszüntetését is szigorú alaki kötöttséghez, nevezetesen az írásbeliséghez köti. Az írásbeli forma elmulasztása a megállapodás teljes érvénytelenségét vonja maga után.
Megjegyzendő, hogy a hatályos munkajogi szabályozás értelmében írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha azt olyan elektronikus dokumentumban teszik meg, amely alkalmas a benne foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének azonosítására, valamint a jognyilatkozat megtételi időpontjának hiteles rögzítésére. [rsm.hu]
A munkáltató által nyújtható támogatások formáit a törvény nem korlátozza kizárólagosan a képzés közvetlen pénzbeli költségeinek átvállalására. A támogatás megjelenhet az alábbi jogcímeken:
- Az oktatási intézmény részére fizetendő tandíj, képzési díj vagy vizsgadíj részben vagy egészben történő közvetlen átvállalása.
- A tanulmányok elvégzéséhez szükséges tankönyvek, tanszerek, elektronikus tananyagok és szakmai segédletek biztosítása vagy ezek költségeinek megtérítése.
- Az oktatási intézménybe történő utazás, ingázás, valamint a kötelező konzultációk vagy vizsgák idejére szükséges szállás igazolt költségeinek viselése.
- A képzésen, órákon vagy előadásokon való részvétel, továbbá a felkészülés és a vizsgák idejére biztosított munkaidő-kedvezmény, amelyre a felek megállapodása alapján fizetett szabadidő vagy távolléti díj adható. [kocsisszabougyved.hu]
Lényeges körülmény, hogy a hatályos szabályozás szerint a tételes tanulmányi munkaidő-kedvezményeket a törvény automatikusan nem biztosítja. Ez azt jelenti, hogy ha a felek a szerződésben kifejezetten és írásban nem egyeznek meg a fizetett szabadidő vagy a munkaidő-kedvezmény pontos mértékéről, a munkavállaló alappal nem követelheti annak biztosítását. [rsm.hu]
Milyen képzésekre köthető tanulmányi szerződés?
A tanulmányi szerződés tárgyát képező képzések köre rendkívül tág, a jogszabályok nem szűkítik le a kört kizárólag a hivatalos állami iskolarendszerű felsőoktatási vagy középfokú képzésekre. Érvényes megállapodás köthető iskolarendszeren kívüli szaktanfolyamokra, felnőttképzésekre, specifikus informatikai vagy nyelvi képzésekre is. [kocsisszabougyved.hu]
A bírói gyakorlat kifejezetten megerősítette, hogy nincs akadálya a tanulmányi szerződés megkötésének olyan esetekben sem, amikor a cél nem egy újabb, magasabb iskolai végzettség vagy diploma megszerzése, hanem a meglévő munkakör professzionálisabb ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítása, szakmai gyakorlat teljesítése, vagy akár a munkáltató által szervezett belső betanítás. [rsm.hu; EBH2001. 568.]
A képzés jellegét tekintve az egyetlen tartalmi és érvényességi feltétel, hogy a tanfolyamnak vagy képzésnek ténylegesen új ismeretanyag elsajátítását, új elméleti vagy gyakorlati tudás megszerzését kell szolgálnia a munkavállaló számára. Nem köthető tehát jogszerűen tanulmányi szerződés olyan folyamatra, amely nem hordoz valós fejlesztési vagy tanulási elemet. [rsm.hu]
Amikor tilos tanulmányi szerződést kötni
A törvényi szabályozás kógens jelleggel határoz meg olyan eseteket, amikor tanulmányi szerződés megkötése kifejezetten tilos, és az ilyen célból létrejött megállapodás jogilag abszolút érvénytelennek minősül.
Az első és legfontosabb tilalmi kör az, amikor a tanulmányok vagy a képzés elvégzésére maga a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Ha a munkáltató egyoldalú utasítási jogával élve írja elő egy adott tanfolyam vagy képzés elvégzését, akkor a képzés nem tekinthető a munkavállaló önkéntes elhatározásának. Ebben az esetben a munkáltató köteles a képzés teljes költségét viselni, és a képzés miatt kiesett munkaidőre a teljes munkabért megfizetni, anélkül, hogy a munkavállalót bármilyen “hűségidőre” kötelezhetné vagy a költségek megtérítését kiköthetné. [mihalics.hu; erthetojog.hu]
A második törvényi tilalom kimondja, hogy nem köthető tanulmányi szerződés olyan kedvezmények, mentesülések vagy támogatások biztosítására, amelyek a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály – jogszabály vagy kollektív szerződés – alapján tanulmányi szerződés megkötése nélkül is alanyi jogon járnak. Tipikus példa erre az általános iskolai tanulmányok folytatása, amelyre a törvény közvetlenül biztosítja a munkavégzés alóli mentesülést és a szükséges szabadidőt. Ha a felek mégis ilyen kötelezően járó kedvezmények biztosítását rögzítenék egy tanulmányi szerződésben, a megállapodás érvénytelen, és az arra alapozott munkavállalói hűségidő vagy visszafizetési kötelezettség jogilag kikényszeríthetetlenné válik. [erthetojog.hu]
A pontatlanul meghatározott támogatás és képzés veszélyei
A gyakorlatban az egyik leggyakoribb hiba, amelyet a felek elkövetnek, a képzés és a munkáltatói támogatás tartalmának, mértékének felületes, általános jellegű meghatározása. A tanulmányi szerződésnek kötelező tartalmi eleme a támogatás pontos, összegszerű vagy egyértelműen kiszámítható rögzítése, valamint a támogatni kívánt képzés pontos megnevezése. A kialakult bírói gyakorlat értelmében, ha a megállapodásből nem tűnik ki egyértelműen, hogy a munkáltató milyen konkrét költségek átvállalását és milyen mértékben vállalja, a megállapodás mint tanulmányi szerződés létre sem jön.
Ebből egyenesen következik a munkáltatók számára az a komoly kockázat, hogy a tanulmányok befejezése vagy egy esetleges munkavállalói szerződésszegés után kizárólag azokat a költségtételeket és olyan mértékben jogosultak jogi úton visszakövetelni, amelyeket a szerződés szövege kifejezetten, tételesen és írásban tartalmazott. A szerződésben nem szereplő, utólagosan vagy önkéntesen fizetett egyéb juttatások nem követelhetőek vissza a tanulmányi szerződés megszegésére hivatkozva. [rsm.hu; EBH2018. M.21.]
Az aránytalanul hosszú lekötött idő és a hűségidő számítása
A tanulmányi szerződésben a munkavállaló által vállalt felmondási tilalom – közismert nevén hűségidő – időtartamát a felek szabadon határozzák meg, azonban a törvény ennek maximális tartamát abszolút jelleggel 5 évben korlátozza. Bármely olyan kikötés, amely 5 évnél hosszabb időre tiltja meg a munkavállalói felmondást, a maximumot meghaladó részében automatikusan érvénytelen.
A törvény emellett kimondja az arányosság követelményét is: a lekötött időnek egyenes arányban kell állnia a munkáltató által nyújtott támogatás tényleges mértékével, volumenével és értékével. Ha a munkáltató által nyújtott támogatás csekély mértékű (például egy pár tízezer forintos, egynapos tanfolyam díja), cserébe nem köthető ki jogszerűen több éves hűségidő, mert az súlyosan aránytalan és méltánytalan hátrányt jelentene a munkavállalóra nézve. Amennyiben a bíróság az aránytalanságot megállapítja, jogában áll a szerződés részleges érvénytelensége jogkövetkezményeként a lekötött idő tartamát a támogatással arányos, méltányos mértékűre lecsökkenteni. [drnagyadrienn.hu]
A hűségidő számításával kapcsolatban sarkalatos szabály, hogy a kötelezően letöltendő időszak kizárólag a képzettség tényleges megszerzését, a tanulmányok sikeres befejezését követően kezdődhet el. A tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezésig terjedő időszak – vagyis maga a tanulmányi idő – nem számítható be a felmondási tilalom időtartamába, hiszen a munkavállaló a tanulmányok alatt magával a tanulással teljesíti a szerződéses kötelezettségét.
Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a letöltendő időbe beleszámítanak az Mt. 115. § (2) bekezdésében meghatározott távollétek, így például a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja. Ha a munkáltató ezeket az időszakokat nem kívánja beszámítani a hűségidőbe, arról kifejezetten rendelkezni kell a tanulmányi szerződésben.
A szerződésszegés eseteinek félreértelmezése és jogkövetkezményei
A tanulmányi szerződések teljesítése során gyakran alakul ki vita a felek között a szerződésszegés megítélése és a jogkövetkezmények alkalmazása körül. A munkavállaló részéről egyértelmű szerződésszegésnek minősül, ha a lekötött hűségidő lejárta előtt a munkaviszonyát rendes felmondással egyoldalúan megszünteti, vagy ha a tanulmányait önhibájából nem folytatja, a vizsgákat nem teljesíti, vagy a képzést nem fejezi be határidőre.
Fontos hangsúlyozni, hogy abban az esetben is a munkavállaló szerződésszegésének minősül a helyzet, ha a munkaviszony a hűségidő alatt a munkavállaló kötelezettségszegő magatartása miatt szűnik meg a munkáltató által közölt felmondás vagy azonnali hatályú felmondás következtében. Ilyen esetekben a munkáltató jogosult elállni a szerződéstől és visszakövetelni a nyújtott támogatást. [mihalics.hu; erthetojog.hu]
A támogatás visszakövetelése során azonban szigorúan érvényesül az időarányosság elve. Ha a munkavállaló a vállalt hűségidő egy részét már sikeresen letöltötte a cégnél, a munkáltató nem követelheti vissza a teljes képzési összeget, hanem kizárólag a hűségidőből még hátralévő, le nem dolgozott idővel arányos összeget.
Ezzel szemben, ha a munkáltató követ el lényeges szerződésszegést – például a szerződésben vállalt tandíjat nem fizeti meg határidőre, vagy megtagadja a rögzített munkaidő-kedvezmény biztosítását –, a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésben vállalt minden kötelezettsége alól. Ebben az esetben a munkavállaló jogosult felmondani a tanulmányi szerződést vagy a munkaviszonyát anélkül, hogy a korábban kapott támogatásokat vissza kellene fizetnie. [mihalics.hu; erthetojog.hu]
Legfőbb precedens értékű bírósági döntések bemutatása
A tanulmányi szerződések gyakorlati alkalmazását és a jogszabályi rendelkezések értelmezését az elmúlt évtizedekben számos felsőbb bírósági határozat formálta és tette egyértelművé, amelyek zsinórmértékként szolgálnak a jogalkalmazók számára.
Az EBH2018. M.21. számú elvi határozat a kötelező írásbeliség és a támogatás pontos rögzítésének elvét erősítette meg. A döntés kimondta, hogy a tanulmányi szerződés alaki kötöttségéből adódóan a munkáltató kizárólag olyan mértékű és jogcímű támogatást követelhet vissza a munkavállalótól, amelyet a szerződés okirata kifejezetten és egyértelműen tartalmaz. Utólagos tanúvallomások alapján nem bizonyítható és nem tehető kötelezettséggé olyan megállapodás, amelyre a felek írásbeli szerződése nem tért ki. [EBH2018. M.21.]
A BH2001. 195. számú eseti döntés a szerződésen felül nyújtott összegek sorsát rendezte. A bíróság megállapította, hogy ha a munkáltató a tanulmányi szerződésben tételesen rögzített oktatási költségeken felül egyéb összegeket is folyósít a munkavállalónak – például a betanítási időszak alatt végzett tényleges termelőmunkáért járó munkabért –, az az összeg jogilag nem minősül tanulmányi támogatásnak. Ennek megfelelően a munkavállaló szerződésszegése esetén ezen összegeket a tanulmányi szerződés szabályaira hivatkozva a munkáltató nem követelheti vissza. [BH2001. 195.]
A BH2009. 191. számú határozat a munkáltatói szerződésszegés súlyát mérlegelte. A döntés értelmében lényeges és súlyos munkáltatói szerződésszegésnek minősül, ha a munkáltató a szorgalmi vagy vizsgaidőszakban nem biztosítja a munkavállaló számára a kötelező iskolai foglalkozásokon, konzultációkon való részvételhez szükséges szabadnapokat és munkaidő-kedvezményeket. Ilyen esetekben a munkavállaló mentesül a szerződésben kikötött szankciók és a visszafizetési kötelezettség alól. [BH2009. 191.]
A BH1994. 346. számú döntés a megszerzett képesítésnek megfelelő foglalkoztatás kérdésével foglalkozott. Bár a munkáltatóknak jogszabály szerint nem kötelező vállalniuk, hogy a képzés befejezése után magasabb vagy a képzettségnek megfelelő munkakört biztosítanak, ha a tanulmányi szerződésben ezt kifejezetten és önkéntesen elvállalták, úgy az kötelezi őket. Ha a munkáltató a sikeres vizsgák után elvárható időn belül nem biztosítja a megígért munkakört, a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg a munkaviszonyát, és mentesül a tanulmányi költségek megtérítése alól. [BH1994. 346.]
A BH2023. 43. számú határozat finomhangolta a munkáltatói kötelezés és az önkéntesség elhatárolását. A bíróság kimondta, hogy nem állapítható meg a szerződés érvénytelenségét okozó munkáltatói kényszerítés vagy kötelezés önmagában abból a tényből, ha a felek kölcsönös akarata eleve egy olyan munkaviszony létesítésére irányult, amelynek a betöltéséhez szükséges szakképzettség megszerzését és a tanulmányi szerződés aláírását a munkáltató alkalmazási feltételként szabta meg, és azt a munkavállaló szabad döntése alapján vállalta. [BH2023. 43.]
Végezetül az EBH2001. 568. számú elvi döntés megerősítette a képzések jellegének tág értelmezését, egyértelművé téve, hogy a tanulmányi szerződések világa nem korlátozódik a klasszikus iskolarendszerű képzésekre, hanem teljes joggal kiterjeszthető a vállalaton belüli betanítási programokra, belső tanfolyamokra és szakmai gyakorlatok megszerzésére is, amennyiben azok valós ismeretbővülést eredményeznek. [EBH2001. 568.]
Összegzés
Összefoglalva, a tanulmányi szerződés egy kétoldalú munkajogi megállapodás, amelynek érvényességéhez kötelező a fennálló munkaviszony és az írásbeli forma. Nem köthető azonban szerződés, ha a képzésre a munkaadó kötelezi a dolgozót, vagy ha az törvény erejénél fogva amúgy is járó kedvezményekre vonatkozik. A megállapodásban a képzést és a támogatásokat pontosan, tételesen kell rögzíteni, mert a munkáltató utólag csak a szerződésben szereplő összegeket követelheti vissza a le nem töltött idővel arányosan.
Kérdése van vagy segítségre szorul? Megoldás a Szerzi, aminek segítségével könnyedén és rövid időn belül, online felteheti a kérdését egy ügyvédnek bármely jogi témában. Forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik készséggel állnak rendelkezésére!
