Gondolkodott már azon, mi történik, ha a megszokott törvények hirtelen kevésnek bizonyulnak a társadalom védelmére? A különleges jogrend az a kivételes állapot, amikor az állam normális működése ellehetetlenül vagy súlyos veszélybe kerül. Ilyenkor az államnak képessé kell válnia a villámgyors és hatékony fellépésre a fenyegetések elhárítása érdekében, miközben kényes egyensúlyt tart fenn a rendkívüli hatékonyság és az alkotmányos garanciák megőrzése között.
A COVID-19 járvány óta megtapasztalhattuk, hogy a különleges jogrend nem csupán egy elméleti kreálmány, így rendkívül fontos a szabályainak ismerete a gyakorlatban. Cikkünkben bemutatjuk a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet szabályait, illetve többek között megtudhatja, hogy melyek azok az intézményi biztosítékok, amelyek garantálják a demokrácia védelmét a legmélyebb válság idején is.
Alapok
A különleges jogrend a jogállami működés olyan kivételes állapota, amelyben az államszervezet normális működése ellehetetlenül vagy súlyos veszélybe kerül. Ebben a helyzetben az államnak képessé kell válnia a gyors és hatékony fellépésre a fenyegető veszély elhárítása érdekében, ugyanakkor fenn kell tartania az alkotmányosság minimumát és a hatalommal való visszaélés elleni garanciákat. [lexikon.uni-nke.hu]
Magyarország Alaptörvénye értelmében a különleges jogrendnek három formája létezik:
- a hadiállapot,
- a szükségállapot és
- a veszélyhelyzet.
A különleges jogrend esetei és kihirdetésük rendje
Hadiállapot
A hadiállapot a legsúlyosabb külső fenyegetettség esetén alkalmazandó. Az Országgyűlés hadiállapotot hirdethet ki:
- háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély esetén;
- külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye esetén;
- kollektív védelemre irányuló szövetségesi (NATO) kötelezettség teljesítése érdekében.
A hadiállapot kihirdetéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Hadiállapot idején a Kormány gyakorolja az Országgyűlés által átruházott jogokat, és dönt a Magyar Honvédség alkalmazásáról.
Szükségállapot
A szükségállapotot az alkotmányos rend elleni belső fenyegetések kezelésére tartja fenn az Alaptörvény. Kihirdetésére sor kerülhet:
- az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény esetén, vagy
- az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmények esetén.
A szükségállapot kihirdetéséhez szintén az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A kihirdetés alapesetben harminc napra szól, de az Országgyűlés – kétharmados többséggel – ezt újabb harminc nappal meghosszabbíthatja, ha a kiváltó ok továbbra is fennáll.
Veszélyhelyzet
A veszélyhelyzet az egyetlen olyan forma, amelynek célja jellemzően nem fegyveres konfliktus kezelése, hanem katasztrófahelyzetek elhárítása. A Kormány hirdetheti ki:
- az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – valamint ezek következményeinek elhárítása esetén;
- szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén (a tizedik módosítás óta).
Bár a veszélyhelyzetet a Kormány hirdeti ki 30 napra, annak meghosszabbításához már az Országgyűlés kétharmados többségének felhatalmazása szükséges. [njt.jog.gov.hu]
Rendeleti kormányzás és a jogalkotás sajátosságai
Különleges jogrendben a Kormány rendkívüli jogalkotói hatalommal bír. Rendeleteivel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb – sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti – rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Meg kell azonban jegyezni, hogy veszélyhelyzet idején a Kormány ezen jogosultságai szűkebbek, ugyanis az egyes törvények alkalmazásának felfüggesztése, illetve az egyes törvényi rendelkezésektől való eltérés csak az Országgyűlés felhatalmazásával lehetséges. Ezt a felhatalmazást az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával, határozott időre adja.
A rendeleti kormányzás korlátai:
- a rendeletek alapvetően a különleges jogrend megszűnésekor hatályukat vesztik;
- a Kormány köteles folyamatosan tájékoztatni a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletekről;
- az Országgyűlés a Kormány rendeletét hatályon kívül helyezheti, amelyet azonos tartalommal nem alkothat meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja;
- a különleges jogrendben alkotott rendelet nem lehet ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezéseivel, amelyek alkalmazása nem függeszthető fel. [jogkodex.hu]
A hadiállapot és a szükségállapot külön szabályai
Mivel a különleges jogrend ezen két formája kapcsolódik fegyveres konfliktus kezeléséhez, az Alaptörvény több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a veszélyhelyzetre nem, csak ezen két formára vonatkozik.
A hadiállapot és szükségállapot esetén a Kormány már a kihirdetés kezdeményezését követően (tehát még a parlamenti döntés előtt) jogosult – a fentebb említett tartalommal – rendeletet alkotni a helyzet azonnali kezelésére. Amennyiben a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésére nem kerül sor, az Országgyűlés törvényt alkot az ezen rendeletben hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetről.
Fontos, hogy hadiállapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem is oszlatható fel. Ezen felül az országgyűlési képviselők általános választását sem lehet kitűzni és nem is lehet megtartani, hanem a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Amennyiben a választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze. A köztársasági elnök továbbá a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést is összehívhatja. [njt.jog.gov.hu]
A „helyettesítési klauzula” és a köztársasági elnök szerepe
Az Alaptörvény 56. cikke tartalmazza az ún. helyettesítési klauzulát, amely akkor lép életbe, ha az Országgyűlés akadályoztatva van a döntéshozatalban.
Az akadályoztatás tényét az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzó döntésével állapítja meg. Ebben az esetben a köztársasági elnök jogosult:
- a hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésére és meghosszabbítására;
- a Kormány felhatalmazására a veszélyhelyzet meghosszabbítására, illetve veszélyhelyzetben egyes törvények alkalmazásának felfüggesztésére, törvényi rendelkezésektől való eltérésre.
Ez egy biztonsági szelep, amely garantálja, hogy az állam cselekvőképes maradjon akkor is, ha a legfőbb népképviseleti szerv – például az idő rövidsége vagy fizikai támadás miatt – nem tud ülésezni. Amint az akadályoztatás megszűnik, az Országgyűlés az első ülésén köteles dönteni a köztársasági elnök döntésének indokoltságáról és jogszerűségéről, valamint felülvizsgálja a különleges jogrendben alkalmazott rendkívüli intézkedéseket. [jogkodex.hu]
Alapjogok korlátozása: Mit nem lehet felfüggeszteni?
Bár különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása az általános szükségességi-arányossági teszten túl is korlátozható vagy felfüggeszthető, létezik egy sérthetetlen mag, a korlátozhatatlan és felfüggeszthetetlen jogok köre.
Az Alaptörvény 52. cikke alapján semmilyen körülmények között sem korlátozható vagy függeszthető fel:
- az élethez és az emberi méltósághoz való jog;
- a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma;
- a szolgaságban tartás és az emberkereskedelem tilalma;
- az önkéntes hozzájárulás nélküli orvosi vagy tudományos kísérlet tilalma;
- az emberi fajnemesítés és az emberi egyedmásolás tilalma;
- az ártatlanság vélelme;
- a védelemhez való jog;
- a visszaható hatályú büntető jogszabályok tilalma (nullum crimen sine lege);
- a többszöri elítélés tilalma (ne bis in idem).
Ezen jogok védelme összhangban áll Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, például az Emberi Jogok Európai Egyezményével (EJEE) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányával (PPJNE).
Intézményi garanciák és a demokrácia védelme
A különleges jogrend nem jelentheti a diktatúrába való átmenetet. Az Alaptörvény ezért több intézményi garanciát is rögzít.
- Alaptörvény: alkalmazása nem függeszthető fel.
- Alkotmánybíróság: működése nem korlátozható, a Kormány köteles szavatolni a folyamatos működés feltételeit.
- Országgyűlés: a Kormány köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja. [njt.jog.gov.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben segítségre volna szüksége bármilyen jogvitával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
