Ingyenesen segíteni, ajándékozni vagy tárgyat kölcsönadni nemes gesztus, de mi történik akkor, ha a szívességből váratlanul milliós kár keletkezik? Sokan hiszik, hogy az ingyenes szerződéseknél a juttató fél teljesen mentesül a jogi felelősség alól. Ez azonban veszélyes tévhit.
Cikkünkben részletesen körbejárjuk az ingyenes szerződések kártérítési felelősségi szabályait, a bizonyítási teher megoszlását, és tisztázzuk, hol húzódik a kritikus határvonal a jogérvényesítés szempontjából.
Kriptovaluta eltűnése
A felperes és az alperes korábban párkapcsolatban éltek. Ez idő alatt az alperes a számítástechnikában járatlan felperes kérésére virtuális pénztárcát nyitott és kriptovalutát vásárolt a felperes megtakarításaiból. A párkapcsolat megszűnése után megállapodtak, hogy az alperes a kriptovalutát egy fizikai adathordozóra helyezi át, hogy a felperes a továbbiakban önállóan kezelhesse azt.
A felperes a tranzakcióhoz vásárolt egy notebookot, azonban vírusvédelem azonban csak kiegészítő modullal látott volna el adathalászat elleni védelmet, ilyen modul viszont nem került a gépre. Később az alperes a notebookon Google keresést indított a „blockchain” kifejezésre. A találatok közül egy adathalász oldalra mutató hivatkozást választott ki, majd az átirányítások után megjelenő hamis felületen megadta a felperes felhasználónevét és jelszavát. Ezt kihasználva ismeretlen személy belépett a valódi profilba, és tranzakciók útján eltüntette a felperes több mint 18 millió forint értékű kriptovalutáját.
A felperes keresetében az alperest szerződésszegéssel okozott kár címén 18.680.279 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Érvelése szerint a felek között vegyes (vállalkozási és megbízási elemeket tartalmazó) ingyenes szerződés jött létre. Álláspontja szerint az alperes nem a kellő gondossággal járt el a kriptovaluta áthelyezése során, mivel egy adathalász oldalon adta meg az adatokat. Kifejtette, hogy a kár következménykár, amelyért az alperes felel, mivel magatartása felróható volt, és a folyamat megszakítására több ízben lehetősége lett volna. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés ingyenes volt, a kár pedig a szolgáltatás tárgyában (tapadókárként) következett be, amiért szándékosság hiányában nem felel.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ingyenes megbízási szerződés jött létre. A kriptovaluta eltűnését következménykárnak minősítette, amelyért az alperes felróható magatartása miatt tartozik felelősséggel. Ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Megállapította, hogy a kriptovaluta elvesztése a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett (tapadó) kár, mivel a teljesítési érdek a kriptovaluta áthelyezése és megőrzése volt. Ebből következően az alperes csak szándékos szerződésszegés esetén felelne, ami nem merült fel.
Az ügy egészen a Kúriáig jutott, ami megállapította, hogy a felek között ingyenes, megbízási elemekkel átszőtt vegyes szerződés jött létre, amelyre a megbízás szabályai irányadóak. Kimondta, hogy kriptovaluta-kezelés esetén a kriptovaluta eltűnése nem tekinthető a szolgáltatás értéke csökkenésének, az nem a szolgáltatásban keletkezett (tapadó)kárként értelmezhető, hanem a jogosult egyéb, a szolgáltatás tárgyán kívüli vagyonát érő következménykárnak minősül. Ezért az alperes csak akkor nem felelne a kár megtérítéséért, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. [jogkodex.hu]
Ingyenes szerződések
Az ingyenes szerződések – így az ajándékozás, a haszonkölcsön vagy az ingyenes letét – a kötelmi jog sajátos intézményei. Közös vonásuk, hogy a kötelezett anélkül vállal szolgáltatást, hogy ellenszolgáltatásra lenne jogosult. Ez a jelleg alapjaiban határozza meg a szerződésszegési felelősség törvényi konstrukcióját. Mivel a kötelezett vagyoni ellenérték nélkül nyújt előnyt, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) méltányosságból enyhébb felelősségi mércét támaszt vele szemben.
A könnyebb megértéshez hasznos lehet a szerződésszegésről általánosságban írt cikkünk, amelyet itt olvashat el.
A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett (tapadó) károk és a következménykárok elhatárolása
A károk elhatárolása az ingyenes szerződéseknél a jogérvényesítés alapvető előkérdése. E megkülönböztetés dönt a felelősség mértékéről és a bizonyítási teher megoszlásáról.
Tapadó károk
A tapadó kár alapvetően a jogosult teljesítési érdekének sérelméhez kapcsolódik. E körbe tartozik minden olyan kár, amely magában a szerződés tárgyában következik be, vagy annak közvetlen orvoslásával függ össze. Hibás teljesítés esetén ilyen a szolgáltatás hibájában álló értékcsökkenés, a dolog kijavításának vagy kicserélésének költsége, illetve a kellékszavatossággal is elhárítható károk. Lehetetlenülésnél a tapadó kár a szolgáltatás hiányából eredő értékhiány, késedelem esetén pedig a dolog minőségromlása.
A Ptk. indokolása ebbe a körbe sorolja a fedezeti vételt, illetve eladás költségeit és a következmények elhárításához szükséges költségeket, azonban ennek megítélése a jogirodalomban vitatott.
A következmények elhárításának költségei attól függően minősülnek tapadó kárnak, hogy a kármentesítés maga a szolgáltatás tárgyára (pl. a hibás gép megjavítása) vagy a jogosult egyéb vagyonára (pl. a hibás gép által károsított csarnok helyreállítása) vonatkozik-e. [jogkodex.hu]
Következménykárok
Következménykárnak minősül minden olyan érdek- és vagyoni sérelem, amely a jogosult egyéb vagyontárgyaiban vagy személyi integritásában keletkezik. A szolgáltatás hibája következtében ugyanis sérülhet az emberi élet, testi épség (személyi károk), károsulhatnak a jogosult más vagyontárgyai (dologi károk), vagy elmaradhat a jogosult várt vagyongyarapodása (elmaradt haszon). Következménykár továbbá a más vagyontárgyak javítási költsége, a munkaképesség-csökkenés miatti jövedelemveszteség, a harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségi kár (kötbér, kártérítés), valamint a termeléskiesés. [jogkodex.hu]
Példák az elhatárolásra
- Televízió felrobbanása: A hibátlan készülék hiánya a tapadó kár, a lakás és bútorzat sérülése következménykár.
- Hibás gép: A gép javítási költsége tapadó kár, az üzemleállás miatti termeléskiesés következménykár.
- Csíraképtelen vetőmag: A vetőmag hiánya a tapadó kár, a terméskiesés következménykár.
- Vízvezeték-szerelési hiba: A hálózat javítása a tapadó kár, a beázott épület károsodása következménykár.
- Fertőzött növendékállatok: Az értékkülönbözet a tapadó kár, a többi állat elpusztulása és a szaporulat elmaradása következménykár.
- Keltetői áramkimaradás: A csirkepusztulás teljes egészében következménykár.
- Gépkocsi hibás ponyvája: A ponyva hibája tapadó kár, de az autóban okozott karcolás következménykár.
- Szójadara szennyeződése: Fuvareszközben lévő vashulladékkal elegyedő szójadara kára következménykár. [jogkodex.hu]
Az elhatárolás nehézséget okoz a konkrét, materiális eredményt nem generáló, tiszta tevékenységi kötelmeknél (pl. banki szolgáltatások, vezető tisztségviselői felelősség, fuvarozás vagy szállítmányozás). Fuvarozásnál a fuvarozott áru sérülése következménykár, mert a szerződés tárgya a továbbítás. Hasonlóan, a szállítmányozás tárgya a fuvarszervezés, így a megsérült szállítmány javítási költsége következménykár. Azokban az esetekben, amikor a kötelemnek csak közvetlen tárgya (tevékenység) van, ott tapadó kár nem értelmezhető.
Az ingyenes szerződésekért való felelősség
Az ingyenes szerződések megszegése esetén irányadó kártérítési felelősség tekintetében a Ptk. a felelősségi alakzatokat a fent bemutatott kárfajták szerinti elhatárolásra építi.
Az ingyenes szerződések sajátossága, hogy a törvény kizárja a kellékszavatossági és jogszavatossági igények érvényesítését. Mivel a jogosult nem fizet ellenszolgáltatást, a jogalkotó nem nyújt számára szigorú, kimentést nem tűrő szavatossági védelmet. Ennek következménye van a tapadó károk megtérítésére, hiszen a szolgáltatás hibájában álló érdeksérelem kizárólag a kártérítési felelősség szabályai szerint orvosolható. Mivel nincs szavatossági jog, ingyenes szerződéseknél nem alkalmazható a Ptk. azon szabálya sem, amely a tapadó károk miatti kártérítést a szavatossági határidőkhöz köti. Így az ingyenes szerződések megszegésével okozott tapadó károk megtérítésére az általános ötéves elévülési időn belül van lehetőség. [jogkodex.hu]
A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk
A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkért való felelősséget a Ptk. korlátozza. A kötelezett e károkért kizárólag két vagylagos esetben felel:
- Ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta (a szándékosságnak a szerződésszegő magatartásra kell kiterjednie).
- Ha a kötelezett elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. [njt.jog.gov.hu]
E szabályozás kulcseleme a bizonyítási teher megoszlásának sajátossága: míg a visszterhes szerződések esetében a kötelezettet terhelő kimentéses modell (megfordított bizonyítási teher) érvényesül, addig az ingyenes szerződések tapadó kárainál az úgynevezett direkt bizonyítás irányadó, ahol a bizonyítási teher a jogosultat terheli. A károsult jogosultnak kell bizonyítania a kötelezett szándékos szerződésszegését, vagy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását.
A következménykárok
A fentiekkel szemben a következménykárokért való felelősséget eltérően határozza meg. Ha például az ajándékba kapott zárlatos berendezés tüzet okoz a lakásban, vagy a haszonkölcsönbe adott fűnyíró elszabaduló kése személyi sérülést okoz, a kötelezett felelőssége felróhatósági alapon áll fenn.
A kötelezett magatartása akkor felróható, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A következménykároknál a Ptk. visszatér a kimentéses bizonyítás szabályához, így a kötelezettségszegő fél akkor mentesül, ha bizonyítja felróhatóságának hiányát.
Meg kell említenünk még az ingyenes letétre vonatkozó speciális szabályt, amely eltér a fent említett általánostól. Ezen szabály szerint a letéteményes a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a dolog elveszése, elpusztulása vagy megrongálódása folytán keletkezett kárért. A letéteményes kimentheti magát, ha igazolja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el. [njt.jog.gov.hu]
Összegzés
A következménykároknál a felróhatósági alapú felelősség fenntartásával – amelynek keretében a felróhatóság direkt bizonyítása szintén a jogosultat terheli – garanciát nyújt arra, hogy a jogosult egyéb vagyoni és személyi javai ne szenvedhessenek megtérítetlen sérelmet. A tapadó és következménykárok precíz elhatárolása így a jogalkalmazás elengedhetetlen előfeltétele.
Segít a Szerzi
Amennyiben segítségre volna szüksége bármilyen jogvitával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
