Mi az az SZJA?
A személyi jövedelemadó (röviden: SZJA) az egyik legfontosabb közteher Magyarországon. Lényege, hogy a magánszemélyek a megszerzett jövedelmük után adót fizetnek az államnak. Ez az adó hozzájárul a közös kiadások finanszírozásához, például az egészségügy, az oktatás vagy az infrastruktúra működtetéséhez. Egyszerűen fogalmazva, ha valaki pénzt keres – legyen szó munkabérről, vállalkozói bevételről vagy akár befektetésből származó jövedelemről –, akkor főszabály szerint SZJA-t kell fizetnie.
A személyi jövedelemadóról az 1995. évi CXVII. törvény szól.
Az SZJA rendszere Magyarországon úgynevezett önadózáson alapul, ami azt jelenti, hogy az adó megállapítása alapvetően a magánszemély feladata. Ugyanakkor a gyakorlatban sok esetben ezt a feladatot részben vagy egészben a kifizető (pl. a munkáltató) végzi el, például az adóelőleg levonásával.
Az adóbevallás benyújtásának határideje általában a tárgyévet követő év május 20. napja. Ez azt jelenti, hogy a 2025-ben szerzett jövedelmekről 2026. május 20-ig kell elszámolni.
Fontos kivétel, hogy ha a magánszemély egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy csak olyan bevétele volt, amely nem tartozik bevallási kötelezettség alá, akkor nem kell adóbevallást készítenie.
Az adó alanya
Az adóalany az a természetes vagy jogi személy, akit a jogszabály az adó megfizetésére kötelez, vagyis akire az adott adónemet kivetik. A személyi jövedelemadó esetében az adó alanyai minden esetben magánszemélyek, azonban közöttük is különbséget kell tenni belföldi és külföldi illetőségű személyek között.
Belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnek többek között a magyar állampolgárok, valamint azok a személyek, akik Magyarország területén tartózkodnak, és itt rendelkeznek az életvitelszerű tartózkodás feltételeivel – jellemzően akkor, ha egy adott évben legalább 183 napot az országban töltenek. Ide sorolhatók továbbá bizonyos esetekben a hontalan személyek is. Minden olyan magánszemély, aki nem felel meg ezeknek a feltételeknek, külföldi illetőségűnek tekintendő.
Az illetőségnek kiemelt jelentősége van az adókötelezettség terjedelme szempontjából. Míg a belföldi illetőségű magánszemélyek főszabály szerint a teljes – akár belföldről, akár külföldről származó – jövedelmük után adóznak (ún. világjövedelem elve), addig a külföldi illetőségű személyek esetében általában csak a Magyarországról származó jövedelmek esnek adókötelezettség alá.
Adótárgy
A személyi jövedelemadó tárgya a jövedelem, amelyet az SZJA törvény részletesen meghatároz. A jövedelem lényegében a magánszemély által megszerzett bevétel azon része, amely az adóztatás alapjául szolgál.
A törvény alapján jövedelemnek minősülhet:
1.A megszerzett bevétel teljes összege
Bevétel minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély bármely jogcímen és bármely formában megszerez. Ez nemcsak pénz lehet, hanem egyéb juttatások is.
- Nem pénzben megszerzett bevételnek számít különösen:
- az utalvány,
- különböző termékek (dolgok),
- szolgáltatások,
- értékpapírok vagy részesedések,
- elengedett vagy átvállalt tartozások,
- illetve például a kamatkedvezményből származó előny.
Ez a széles meghatározás biztosítja, hogy az adóztatás ne legyen megkerülhető pusztán azzal, hogy a jövedelmet nem pénzben juttatják.
2.A bevételnek az a része, amelyet
- az elszámolható (elismert) költségekkel
- az igazolás nélkül elszámolható költségekkel
- vagy az átalányban meghatározott költségekkel csökkentettek.
Elismert költség: A jövedelem meghatározásánál fontos szerepet játszanak az úgynevezett elismert költségek. Ezek azok a kiadások, amelyek levonhatók a bevételből, így csökkentik az adó alapját.
Elismert költségnek minősül minden olyan kiadás, amely:
- közvetlenül kapcsolódik a bevételszerző tevékenységhez,
- kizárólag a bevétel megszerzése vagy a tevékenység fenntartása érdekében merül fel,
- az adott adóévben ténylegesen kifizetésre került,
- és megfelelő módon, szabályszerűen igazolt.
Ilyen költség lehet például egy egyéni vállalkozó esetében az eszközbeszerzés, anyagköltség vagy szolgáltatások igénybevétele, amennyiben azok a tevékenység végzéséhez szükségesek.
3.Illetve bizonyos esetekben a bevételnek csak egy, a törvény által meghatározott hányada.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden bevételből keletkezik jövedelem: ha a törvény úgy rendelkezik, hogy egy adott bevételt nem kell figyelembe venni a jövedelem számítása során, akkor az nem képezi az adó alapját sem.
Bevallási kötelezettség vs. adómentesség
Az adóbevallás az adózás egyik legfontosabb eleme, azonban lényeges hangsúlyozni, hogy az adóbevallási kötelezettség és az adófizetési kötelezettség egymástól elváló fogalmak.
Az adóbevallás célja, hogy tartalmazza mindazon adatokat, amelyek az adózó azonosításához, az adóalap, az esetleges mentességek és kedvezmények, valamint a fizetendő adó megállapításához szükségesek.
Ezzel szemben az adófizetési kötelezettség azt jelenti, hogy ténylegesen kell-e adót fizetni az adott jövedelem után. A két kötelezettség tehát nem helyettesíti egymást, hisz előfordulhat, hogy valakinek van bevallási kötelezettsége, de nem kell adót fizetnie, és ennek az ellenkezője is lehetséges.
A személyi jövedelemadó rendszerében az adóbevallási kötelezettséget főszabály szerint évente kell teljesíteni, és magánszemélyek esetében ez jellemzően a tárgyévet követő év május 20. napjáig esedékes. Ugyanakkor nem minden esetben szükséges bevallást benyújtani. A jogszabály bizonyos esetekben mentesíti a magánszemélyt e kötelezettség alól, például akkor, ha egyáltalán nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel – tipikusan ilyen lehet egyes ösztöndíjak vagy a nyugdíj.
Szintén nem terheli bevallási kötelezettség a magánszemélyt akkor, ha ugyan a jövedelem adóköteles, de a jogszabály a bevallással és az adó megállapításával kapcsolatos kötelezettséget más szereplőre, például a kifizetőre telepíti. Klasszikus példa erre a kamatjövedelem esete, ahol a pénzintézet levonja és befizeti az adót, így a magánszemélynek ezzel kapcsolatban nincs további adminisztratív teendője.
Ebből következően jól látható, hogy a bevallási kötelezettség hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott jövedelem adómentes. Előfordulhat, hogy az adó megfizetése már megtörtént – csak nem a magánszemély közreműködésével –, ezért nem szükséges azt a bevallásban szerepeltetni. Ugyanakkor az is gyakori helyzet, hogy egy jövedelem valóban adómentes, mégis megjelenik a bevallásban, például tájékoztató adatként vagy más jövedelmekkel összefüggésben.
A két fogalom közötti különbség tehát abban ragadható meg, hogy míg az adómentesség az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést jelenti, addig a bevallási kötelezettség hiánya csupán az adminisztratív kötelezettségek alóli mentességet biztosítja.
[rsm.hu]
Szerzi Szerződés Generátor
Adómentes bevételek
A személyi jövedelemadóról szóló törvény részletesen meghatározza azokat a bevételeket, amelyek mentesek az adófizetési kötelezettség alól. Ezeket az ún. adómentes jövedelmeket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. Az ide tartozó bevételek után tehát nem kell személyi jövedelemadót fizetni, mivel a jogalkotó valamilyen társadalmi, szociális vagy közérdekű célból kivonja őket az adóztatás köréből.
Az adómentes bevételek köre meglehetősen széles, ezek néhány:
- az árvaellátás, a házastársi pótlék, valamint a házastárs után járó jövedelempótlék,
- az a díj, amelyet az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban történő gondozásáért és neveléséért fizetnek,
- a családi pótlék, amely a gyermeknevelés támogatását szolgálja,
- a lakáscélú támogatások bizonyos, törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén,
- a közhasznú alapítványokból vagy közalapítványokból a magánszemély részére – az alapító okiratban rögzített közhasznú céllal összhangban – kifizetett összegek, különösen ha azokat tanulmányokra, kutatásra vagy külföldi tanulmányútra (ösztöndíjként) folyósítják,
- valamint egyes, a magánszemély fejlődését segítő támogatások, mint például a jogosítvány megszerzéséhez vagy a nyelvvizsga díjához nyújtott támogatás.
Ezek a juttatások tipikusan olyan élethelyzetekhez vagy társadalmi célokhoz kapcsolódnak – például gyermekneveléshez, tanulmányokhoz vagy szociális támogatáshoz –, amelyeket az állam külön is támogatni kíván azzal, hogy mentesíti őket az adófizetés alól.
Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség?
Az adókötelezettség nem a pénz tényleges kézhezvételéhez kötődik minden esetben, hanem általában már a bevételszerző tevékenység megkezdésekor, vagy a bevételt eredményező jogviszony létrejöttekor keletkezik.
Ez azt jelenti, hogy:
- Akkor is fennáll az adókötelezettség, ha valaki engedély nélkül végez tevékenységet.
- Nem számít, hogy a jövedelmet milyen formában szerzi meg (készpénz, utalás stb.).
- A külföldön szerzett jövedelem is adóköteles lehet, függetlenül attól, hogy azt hazautalják-e.
Külön szabály vonatkozik például az egyéni vállalkozókra: náluk a vállalkozói kivét megszerzésének időpontja az a nap, amikor azt költségként elszámolják.
Speciális helyzet az is, ha a magánszemély elhalálozik. Ilyenkor azokat a jövedelmeket (például munkabér), amelyek még életében jártak volna neki, úgy kell kezelni, mintha a halála időpontjában szerezte volna meg.
SZJA megállapítása
Az SZJA megállapítása alapvetően a magánszemély feladata, kivéve, ha azt a kifizető végzi el.
A gyakorlatban két fő lehetőség van:
- Önálló bevallás készítése
A magánszemély saját maga készíti el és nyújtja be az adóbevallását. - Adóbevallási tervezet elfogadása vagy módosítása
Az adóhatóság (NAV) által készített tervezetet a magánszemély:
- elfogadja változtatás nélkül, vagy
- kiegészíti, javítja.
Fontos, hogy ha valaki nem nyúl hozzá a tervezethez, az bizonyos esetekben automatikusan bevallássá válik.
A magánszemély emellett jogosult arra is, hogy rendelkezzen az adója egy részéről (például az 1+1%-ról, amelyről később lesz szó).
Adóbevallási tervezet
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) minden évben elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét.
Az adózás rendjéről szóló törvény alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóévet követő év március 15. napjától teszi elérhetővé az adóbevallási tervezetet, és a kifizetők (például munkáltatók, bankok) által szolgáltatott adatokon alapul.
A tervezet tartalmazza többek között:
- a munkabérből származó jövedelmet,
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) alá tartozó jövedelmeket,
- az egyszerűsített foglalkoztatásból származó, bizonyos határt meghaladó jövedelmeket,
- a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmeket.
Fontos azonban, hogy a NAV tervezete nem minden esetben teljes. Például ha valaki ingatlant adott bérbe vagy külföldről szerzett jövedelmet, azt sokszor neki kell kiegészítenie. [billingo.hu]
Mely bevételeket nem kell bevallani?
Bár főszabály szerint minden jövedelem adóköteles, a jogszabály számos kivételt is tartalmaz. Ezekben az esetekben vagy egyáltalán nem kell adót fizetni, vagy nem kell az adott bevételt az adóbevallásban feltüntetni.
Nem kell bevallani például:
- Azokat a bevételeket, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. (Fontos azonban, hogy egyes esetekben – például nemzetközi egyezmény alapján mentes jövedelmeknél – tájékoztató adatként mégis szerepeltetni kell őket.)
- Az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételt, ha:
- az éves bevétel nem haladja meg a 600 000 forintot, vagy
- az ebből származó jövedelem nem több 200 000 forintnál.
- Az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, ha abból nem keletkezik jövedelem (például mert az eladási ár nem haladja meg a szerzési értéket és költségeket).
- Azokat a bevételeket, amelyek után a kifizető köteles megfizetni az adót (például egyes juttatások esetében).
- A kamatjövedelmeket, ha a bank vagy más kifizető már levonta az adót.
- Bizonyos pénzbeli nyereményeket, amelyek külön szabályok szerint adóznak.
- Azokat a jövedelmeket, amelyek nemzetközi egyezmény alapján nem adóztathatók Magyarországon.
- Minden olyan bevételt, amelyet külön törvény mentesít a bevallási kötelezettség alól.
Ezek a kivételek azt a célt szolgálják, hogy egyszerűsítsék az adózást, és elkerüljék a túlzott adminisztrációt kisebb vagy speciális jellegű bevételek esetén.
Adó megfizetése
Az adót a magánszemély az éves jövedelme alapján fizeti meg, figyelembe véve:
- az év közben levont adóelőlegeket,
- a munkáltató vagy más kifizető által már befizetett összegeket.
Két eset lehetséges:
- Túlfizetés: ha több adót vontak le, mint amennyi szükséges, a NAV visszatéríti a különbözetet.
- Hiány: ha kevesebb adót fizettek be, a különbözetet a magánszemélynek kell megfizetnie.
Fontos szabály, hogy ha az adót a kifizető már levonta, akkor azt az adóhatóság utólag nem a magánszemélytől, hanem a kifizetőtől követelheti.
Számítása
Az SZJA alapját a jövedelem képezi, nem pedig a teljes bevétel. A jövedelem számításának többféle módszere létezik, a következő részben erre is kitérünk. A leggyakoribb jövedelemtípusok:
- munkabér és egyéb munkaviszonyból származó jövedelmek,
- megbízási díjak,
- egyéni vállalkozói jövedelem,
- ingatlan bérbeadásából származó bevétel,
- osztalék, kamat, árfolyamnyereség,
- egyes nyeremények és juttatások.
A jelenlegi szabályozás szerint az SZJA általános mértéke 15%, vagyis főszabály szerint az adóalap 15 százalékát kell megfizetni (kivételt képez például a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozók vállalkozói személyi jövedelemadója, amely 9%). [grantthornton.hu]
1+1%
A magyar adórendszer egyik különleges eleme az úgynevezett 1+1%-os rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély az általa befizetett adó:
- 1%-át egy civil szervezetnek,
- további 1%-át egy vallási közösségnek vagy kiemelt költségvetési előirányzatnak ajánlhatja fel.
Fontos, hogy ez nem jelent többletkiadást az adózó számára – csupán arról dönt, hogy a már befizetett adó egy része milyen célra kerüljön felhasználásra. Ez a lehetőség erősíti a civil szféra működését, és lehetőséget ad az adózóknak arra, hogy közvetlenül is támogassanak számukra fontos ügyeket.
A felajánlására jogosult, kedvezményezett civilszervezetek listája itt érhető el.
A felajánlására jogosult vallási közösségek listája és a kiemelt előirányzat itt érhető el.
Segít a Szerzi!
A személyi jövedelemadó szabályai elsőre bonyolultnak tűnhetnek, azonban a megfelelő tudás birtokában könnyen átláthatóvá válnak. Cikksorozatunk következő részében részletesen bemutatjuk a kapcsolódó kedvezményeket és az összevont adózás szabályait. Kérdés esetén keresse a Szerzi oldalán regisztrált ügyvédeket és online jogi tanácsadás keretében választ kaphat kérdéseire.
