Az ajándékozás gyakori jogügylet, azonban a látszólag egyszerű ügylet a gyakorlatban okozhat bonyodalmakat. Nem mindegy, milyen formai követelményeknek kell megfelelni, mikor kell illetéket fizetni, illetve milyen esetekben jár mentesség. Cikkünkben összefoglaljuk az ajándékozási szerződés legfontosabb szabályait.
- Az ajándékozási szerződés
- Formai követelmények
- Ingatlan ajándékozása
- Ajándékozási illeték
- Bejelentési kötelezettség
- Mikor és hol kell bejelenteni az ajándékozást?
- Hogyan kell megtenni a bejelentést?
- Az illeték alapjául szolgáló érték megállapítása, az illeték megfizetése
- Az illetékmentesség
- Egyenesági rokonok és testvérek közötti ajándékozás
- Házastársak és bejegyzett élettársak közötti ajándékozás, és a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés
- A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése
- Telek tulajdonának megszerzése, ha arra 4 éven belül lakóház épül
- 150 000 forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingó ajándékozása
- Az ajándék visszakövetelése
- Teljesítés megtagadása
- A Szerzi segít!
Az ajándékozási szerződés
Az ajándékozási szerződés a vagyonátruházó szerződések körébe tartozik. A szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. A polgári jogban főszabály a visszterhesség vélelme, azaz a szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Láthatjuk, hogy ez alól az egyik kivétel az ajándékozási szerződés, hiszen itt a szolgáltatáshoz nem kapcsolódik ellenszolgáltatás, tehát ingyenes jogügyletről beszélünk.
Formai követelmények
Alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nem ír elő semmilyen alaki kötöttséget az ajándékozási szerződésre. A jognyilatkozat nem csak írásban tehető, hanem szóban, de akár ráutaló magatartással is. Így tehát, ha például nagymama szó nélkül átnyújt egy bankjegyet unokájának, máris létrejött egy ajándékozási szerződés. [szerzi.hu]
Fontos azonban, hogy ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, abban az esetben a szerződést írásba kell foglalni. Enélkül a szerződés semmis. Ingatlan esetén az ajándékozó nem csak a tulajdonjog átruházására köteles, hanem az ingatlan birtokának átruházására is.
Nagyobb értékű ingó dolog ajándékozása esetén is ajánlott írásba foglalni a szerződést, hiszen így elkerülhetőek a jövőbeli jogviták, illetve könnyebb bizonyítani a szerződés tartalmát is.
Ingatlan ajándékozása
Azon felül, hogy írásba kell foglalni az ilyen szerződést, illetve szükséges a birtokátruházás is, be kell jegyezni a tulajdonjog átruházásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba.
Milyen okirat szükséges az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez?
A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati forma szükséges.
Közokirat az a papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv, ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha:
- a kiállító saját kezűleg írta és aláírta,
- két tanú igazolja, hogy az okirat kiállítója előttük írta alá a dokumentumot vagy az azon szereplő aláírást sajátjaként ismerte el (Ilyenkor szükséges még a két tanú aláírása, illetve a nevük és a lakhelyük feltüntetése is),
- az okiraton található aláírást bíróság vagy közjegyző hitelesíti,
- ügyvéd (vagy kamarai jogtanácsos) ellenjegyzi ezzel bizonyítva, hogy az okirat aláírója előtte írta alá vagy az aláírást sajátjaként ismerte el,
- elektronikus dokumentum esetében az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el (ha jogszabály úgy rendelkezik, akkor időbélyegzőt helyez el rajta).
A gyakorlatban az ingatlan ajándékozására irányuló szerződéseket rendszerint ügyvéd készíti és ellenjegyzi, mivel így biztosítható leginkább, hogy az okirat megfeleljen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételeinek.
Az okirat tartalma
A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak a következőket kell tartalmaznia:
- Személyes adatok:
- természetes személy esetén a név, lakcím, személyi igazolvány száma és állampolgárság;
- jogi személy esetén a név, a nyilvántartását vezető szerv és a nyilvántartási szám; a nem nyilvántartott szervezet esetén a székhely.
2. Ingatlan azonosítása:
- az ingatlan pontos megjelölése (település neve, fekvés, helyrajzi szám);
- a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányad.
3. Jogcím és nyilatkozatok:
- a tulajdonjog-változás jogcíme (az ajándékozás);
- a felek megállapodása;
- a bejegyzett jogosult feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata a bejegyzéshez vagy törléshez (bejegyzési engedély). [szerzi.hu]
Ajándékozási illeték
Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?
Ajándékozási illetéket kell fizetni:
- ingatlan ajándékozása esetén,
- ingó ajándékozásakor,
- vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás esetén.
Fontos, hogy illetékfizetési kötelezettség főszabály szerint abban az esetben keletkezik, ha az ajándékozásról okirat készült. Ingó dolgok esetében akkor is illetékfizetési kötelezettség keletkezik, ha okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
Mikor keletkezik illetékfizetési kötelezettség?
- ingatlan ajándékozása esetén a szerződés megkötésének napján,
- ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján,
- ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor.
Az ajándékozási illeték alapja és mértéke
Az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. A tiszta érték meghatározásához a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét. Ezen terhek fennállását a megajándékozottnak kell bizonyítania.
Az illeték mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén 9% az illeték mértéke. A gépjármű és pótkocsi ajándékozása esetén az illeték mértéke eltér az általános szabályoktól. Ilyen esetben az illeték alapját nem a vagyontárgy forgalmi értéke határozza meg, hanem a visszterhes vagyonátruházási illetékhez igazodik. Az ajándékozási illeték mértéke a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese, amelyet a gépjármű kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell megállapítani. Amennyiben nem a tulajdonjog, hanem csupán vagyoni értékű jog – például haszonélvezet, használati jog vagy üzembentartói jog – kerül átruházásra, az illeték mértéke a visszterhes vagyonátruházási illeték 25%-a. [szerzi.hu]
Bejelentési kötelezettség
Mikor és hol kell bejelenteni az ajándékozást?
Az ajándékozás tényét a NAV-nál az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vagyonszerzés illetékmentes. Nem kell azonban bejelenteni az egyenes ági rokonok, a testvérek, valamint a házastársak, bejegyzett élettársak közötti ajándékozással szerzett illetékmentes vagyont.
Ingatlan tulajdonjogának (vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak) a megszerzését, illetve megszüntetését a szerződés benyújtásával az ingatlanügyi hatóságnál kell bejelenteni illetékkiszabásra az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelemmel egyidejűleg. Az illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat az adó- és vámhatósághoz kell benyújtani, amiben fel kell tüntetni a felek adóazonosító számát is. Ezt az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 30 napon belül kell megtenni. Ezen időpont, illetve a bejelentés elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után függetlenül attól, hogy illetékmentesség áll-e fenn. Az illetéket az a vármegyei vagy fővárosi adóigazgatóság szabja ki, amelynek az illetékességi területén megtalálható az ajándékozott ingatlan. [nav.gov.hu]
Hogyan kell megtenni a bejelentést?
Ingó (vagy ingóhoz kapcsolódó vagyonértékű jog) ajándékozása esetén, tehát, amikor nincs szükség földhivatali eljárásra, akkor közvetlenül a NAV-nál kell bejelentést tenni. Erre szolgál a a NAV által biztosított úgynevezett AVBA bejelentő lap. Teljesíthető a bejelentés azonban úgy is, ha az adózó maga készíti el a nyilatkozatot a megfelelő tartalommal. Ha az ajándékozás tényét okiratba foglalták a felek, abban az esetben csatolni kell azt is a nyilatkozathoz.
Ingatlan (ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog) ajándékozásának bejelentésére szolgál a NAV által rendszeresített B400E adatlap. Ebben feltüntetésre kerül az ajándékozó és a megajándékozott adatai, az illetékmentesség, illetve kedvezmény.
A bejelentést annál a vármegyei vagy fővárosi adóigazgatóságnál kell megtenni, amelynek illetékességi területén a szerződésben elsőként feltüntetett fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye található, ennek hiányában pedig a telephelye vagy a tevékenység gyakorlásának helye az irányadó.
Az illeték alapjául szolgáló érték megállapítása, az illeték megfizetése
Az adózó nyilatkozhat az ajándék tárgyának forgalmi értékéről, azonban azt a NAV állapítja meg elsősorban összehasonlítható értékadatok alapján. Az adóhatóság helyszíni szemlét tarthat, szakértő segítségét kérheti, illetve az ingatlan energiatanúsítványán szereplő adatokat is figyelembe veheti.
Amennyiben nem áll fenn illetékmentesség, az adóhatóság az illetéket kiszabja, és határozatban (fizetési meghagyással) kötelezi a vagyonszerzőt annak megfizetésére. Az illeték megfizetése a határozat véglegessége után 15 nappal válik esedékessé.
Ha nem történik meg a befizetés a fizetési meghagyásban feltüntetett időpontig, abban az esetben késedelmi pótlékot kell fizetni. Ennek mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékének a háromszázhatvanötöd része. (Például, ha a tartozás összege 100 000 forint és a jegybanki alapkamat mértéke 6,5%, ehhez hozzáadunk 5%-ot, így tovább 11,5%-kal számolunk. Ezt követően vesszük a 100 000-nek a 11,5%-át, majd a kapott eredményt elosztjuk 365-el, így kapunk kb. 32 forintot naponta.) Lehetőség van a késedelem igazolására is, amennyiben azt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
Az illetékmentesség
Az Itv. számos esetben mentességet biztosít az illetékfizetési kötelezettség alól. A továbbiakban a mindennapokban leggyakrabban előforduló eseteket tekintjük át.
Egyenesági rokonok és testvérek közötti ajándékozás
Egyenesági rokonok, illetve testvérek közötti ajándékozás esetén nem kell illetéket fizetni. Egyenesági rokonságról beszélünk abban az esetben, ha az egyik a másiktól származik. Az egyenesági rokonságba az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is beleszámít. Beszélhetünk felmenő egyenesági rokonságról (például dédszülők, nagyszülők, szülők) és lemenőkről (például gyermek, unoka, dédunoka). Házasságon kívül született gyermek esetén jogilag értékelhető rokoni kapcsolathoz teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat szükséges, illetőleg ha azt jogerős bírósági ítélet rendezi.
A testvér ugyan oldalági rokon, azonban az illetékekről szóló törvény az illetékmentességet ebben az esetben is biztosítja. Testvér az, akinek legalább egyik szülője (vagy örökbefogadó szülője) megegyezik az ajándékozóéval. Ez alapján tehát a féltestvér és az örökbefogadással létrejött testvéri kapcsolat is ide tartozik. [vidakovics.hu]
Házastársak és bejegyzett élettársak közötti ajándékozás, és a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés
Mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól az ajándékozó házastársa is, illetve a mentességek sorába tartozik a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is. Az illetékekről szóló törvény ugyan nem nevesíti a bejegyzett élettársakat a mentességek körénél, azonban a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény (Bét.) alapján a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, amennyiben azt törvény nem zárja ki.
A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése
Ajándékozási illeték alól mentes az a vagyonszerzés, amely tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési vagy közjóléti célt szolgál. Ide tartozik például, ha valaki alapítványon keresztül juttat adományt, vagy jótékony célú közadakozásból származó vagyoni értéket kap.
Telek tulajdonának megszerzése, ha arra 4 éven belül lakóház épül
Az ajándékozási illeték alól mentes az a telek vagy telekrész megszerzése, amely lakóház építésére alkalmas, feltéve, hogy a megajándékozott a telek átvételétől számított négy éven belül lakóházat épít. Emellett szükséges, hogy a felépített lakóházban a lakás vagy lakások hasznos alapterületének el kell érnie településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. A megajándékozottnak a lakóházépítési szándékáról az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkoznia kell a NAV-nál.
A NAV a 4 év eltelte után ellenőrzi azt, hogy ténylegesen felépült-e az ingatlan. Ha a megajándékozott a határidőn belül végleges használatbavételi engedélyt kapott, vagy a használatbavételt az építésügyi hatóság tudomásul vette, a NAV a korábban felfüggesztett illetéket törli.
150 000 forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingó ajándékozása
Ahogyan az már fentebb említésre került, ingó ajándékozása esetén akkor kell illetéket fizetni, ha az ingónak az egy megajándékozottra jutó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Ez azt jelenti tehát, hogy a 150 000 forintos összeghatár alatti forgalmi értékkel rendelkező ingó ajándékozás útján történő megszerzése nem keletkeztet fizetési kötelezettséget.
Az ajándék visszakövetelése
Az ajándék visszakövetelése három esetben lehetséges:
- az ajándékozónak létfenntartás érdekében szüksége van rá,
- a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) az ajándékozó (vagy közeli hozzátartozója) rovására súlyos jogsértést követ el,
- ha a feltevés, amire tekintettel az ajándékozás történt, meghiúsul.
Fontos azonban, hogy a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. [szerzi.hu]
Létfenntartás érdekében
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van.
Nincs azonban lehetőség a visszakövetelésre, ha:
- az ajándék a visszakövetelés pillanatában már nincs meg (például a megajándékozott eladta) vagy
- a visszaadása a megajándékozott létfenntartását veszélyeztetné.
A megajándékozott nem köteles visszaadni az ajándékot, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
A megajándékozott súlyos jogsértése esetén
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott (vagy a vele együtt élő hozzátartozója) az ajándékozó (vagy közeli hozzátartozója) rovására súlyos jogsértést követ el. Ilyen esetben nem csak a meglévő ajándék, hanem a helyébe lépett érték is visszakövetelhető. Ez azt jelenti, hogy a megajándékozott nem hivatkozhat arra, hogy az ajándék már nincs meg. Azonban fontos, hogy ebben az esetben is a visszakövetelés iránti igény csak az általános elévülési időn belül (5 év) érvényesíthető. [jogkodex.hu]
Ki kell emelni, hogy a súlyos jogsértés megállapításához nem szükséges bűncselekmény elkövetése. [jogkodex.hu]
Meghiúsult feltevés
Az ajándék visszakövetelhető, ha a feltevés, amelyre tekintettel az ajándékot adták, utóbb végleg meghiúsult. Fontos, hogy ezt a feltevést mindkét félnek, így a megajándékozottnak is ismernie kellett. Tehát csak akkor követelhető így vissza, ha az ajándékozó a feltevését a megajándékozott számára egyértelműen kinyilvánította. Ezen kívül szükséges az is, hogy a feltevés lényeges legyen, azaz anélkül az ajándékozó nem ajándékozott volna.[jogkodex.hu]
Ilyen esetben is visszakövetelhető a meglévő ajándék, de akár a helyébe lépett érték is. [szerzi.hu]
Teljesítés megtagadása
Az ajándékozó a szerződés teljesítését megtagadhatja, ha a megkötését követően a körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában lényeges változás következett be, és emiatt a szerződés teljesítése tőle nem várható el.
A Szerzi segít!
A Szerzi szerződésgenerátorával könnyedén elkészítheti saját szerződését. A Szerzi segítségével mindig naprakész, a hatályos jogszabályoknak megfelelő dokumentum áll rendelkezésére. Ha pedig a szerződés megkötése előtt, annak során vagy azt követően jogi kérdése merülne fel, a Szerzi online jogi tanácsadása keretében ellenőrzött és megbízható ügyvédekkel veheti fel a kapcsolatot.
