Edukatív cikk a törvényes öröklésről érthetően és világosan. Segítünk eligazodni a törvényes öröklés szabályai között, miközben rávilágítunk az öröklési jog kevésbé ismert, ám annál fontosabb részleteire is. Legyen szó leszármazók, házastársak vagy más rokonok jogairól, az írás átfogó képet nyújt mindazok számára, akik érdeklődnek a hagyatéki eljárások iránt. A legmeglepőbb talán az, hogy az öröklés nem mindig áldás – az örökséggel együtt ugyanis az örökhagyó tartozásait is megörökölhetjük. De mi történik akkor, ha az örökség nemcsak javakból áll, hanem tartozásokat is rejt? Abban az esetben ha nem a végrendelet készítésről tájékozódna inkább úgy megteheti a Szerzi cikkeiben itt és itt.
Törvényes öröklés alapjai
Amikor egy örökséget megkapunk, elsőre talán a birtokunkba kerülő vagyonra gondolunk – házakra, autókra, vagy éppen egy bankbetétre. Azonban az öröklési folyamat ennél sokkal összetettebb lehet, különösen, ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet. Az ilyen esetekben lép életbe a törvényes öröklés rendje, amely sokak számára bonyolultnak tűnhet. [oroklesijog.hu, mokk.hu]
A törvényes öröklés rendje egy fontos jogi intézmény, amely csak akkor lép életbe, ha az örökhagyó nem hagy hátra végrendeletet, vagy ha a végrendelet nem fedi le a teljes hagyatékot. Másodlagos jellegű az öröklési rend, vagyis csak kiegészítő jelleggel érvényesül. Tehát amikor a végrendelet, vagy más végintézkedés hiányzik, vagy hiányos például. [drujvary.hu]
A törvényes örökösök köre koronként és országonként eltérő lehet, mivel a különböző jogrendszerek saját öröklési szabályokat állítanak fel. Ez azt jelenti, hogy például egyes országokban bizonyos történelmi korszakokban különböző rokonokat ismernek el törvényes örökösként, ami nagy hatással van arra, hogy ki örökölhet az örökhagyó vagyonából. Jól megfogja ennek a kihívásait például, hogy a magyar jogban az élettárs alapvetően nem minősül törvényes örökösnek. [drkalota.hu]
Rokoni kapcsolatok és öröklési sorrend
A rokoni kapcsolatok két fő kategóriába sorolhatók: az egyenesági rokonság és az oldalági rokonság. Az egyenesági rokonság azok között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik, például szülő és gyermek között, de a nagyszülő-szülő viszony is ilyennek tekinthető. Ezzel szemben az oldalági rokonságot azok a rokonok alkotják, akik nem egyenesági rokonok, de közös felmenővel rendelkeznek, például testvérek esetén. [drszekely.hu, orokleshagyatek.hu]
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a törvényes örökösök körét taxatív módon, sorrendiség alapján határozza meg. Ez azt jelenti, hogy pontosan szabályozza, kik és milyen sorrendben örökölhetnek, ha nincs végrendelet. Az első helyen mindig a leszármazók állnak, ők törvényes örökösöknek minősülnek. Ha több gyermek van, akkor ők egyenlő arányban részesülnek a hagyatékból, fejenként azonos részre jogosultak. [erthetojog.hu, birosag.hu]
A leszármazók öröklése és a helyettesítés elve
Amennyiben egy gyermek kiesik az öröklésből – például azért, mert elhunyt vagy lemondott az örökségről –, az ő gyermekei, azaz az örökhagyó unokái egyenlő arányban örökölnek a kiesett gyermek helyett. Ez az úgynevezett helyettesítés elve, amely biztosítja, hogy az örökhagyó leszármazottai generációról generációra megőrizzék az öröklési jogot. [kocsisszabougyved.hu]
A törvényes leszármazók közé tartoznak a gyermekek, unokák, dédunokák és így tovább. Fontos, hogy a gyermekek öröklési jogi minőségét különböző szempontok alapján ismerik el, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ők a legközelebbi rokonai az örökhagyónak. Ezen túlmenően gyakran vagyonilag rászorultak, és a túlélési esélyeik nagyobbak, valamint természetből fakadóan általában az örökhagyóhoz fűzött viszonyuk is szorosabb, mint távolabbi rokonoké. [drbercsenyi.hu]
A gyermek öröklése kapcsán további fontos szempont, hogy élve születés esetén az öröklési jog már a fogamzás időpontjától kezdődően fennállhat. Ha azonban az apaság vélelme megdől, az megszünteti a törvényes öröklési kapcsolatot az apa és a gyermek között.
Valamennyi vérszerinti gyermek, függetlenül attól, hogy házasságon belül vagy kívül született, egyenlő arányban örököl. Érdekes jogi rendelkezés, hogy a házasság érvénytelensége nem érinti a gyermek öröklési jogát. Sőt, ha az öröklés megnyílása után állapítják meg az apaságot, a gyermek akkor is törvényes örökössé válik.
A házastárs öröklése
Másnéven az özvegyi jog: az örökhagyó túlélő házastársát megillető holtig tartó haszonélvezeti jog. A házastárs öröklési jogai szintén lényeges elemei a törvényes öröklésnek. A bejegyzett élettárs ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a házastárs, a 2009. évi XXIX. törvény alapján, amely kimondja, hogy a házastársra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra is alkalmazni kell. Az élettárs viszont nem tekinthető törvényes örökösnek, így ha nincs végrendelet, az élettárs nem örököl. [kocsisszabougyved.hu, erthetojog.hu]
- Házastárs: törvényes örökös
- Élettárs: nem örökös
Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha:
- az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és
- az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
A házastárs öröklési joga leszármazók mellett
Amennyiben az örökhagyónak van leszármazója, a házastársat megilleti a közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon fennálló holtig tartó haszonélvezeti jog. Ezen kívül a házastárs egy gyermekrésznyi örökségre jogosult a hagyaték többi részéből.
Az özvegyi jog egyik jellegzetessége, hogy a házastárs nem örököl minden hagyatéki tárgyra kiterjedő haszonélvezeti jogot, csak a közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira. Ez több okból is így van: a hagyatékban található ingóságok hamar elhasználódnak, valamint a családi viszonyok változása (például újabb házasságkötés esete) nem indokolja, hogy a házastárs mindenre kiterjedő jogot élvezzen. Emellett a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon kevesebb értéket képvisel hitelfedezetként. [drjuhaszzoltan.hu, erthetojog.hu]
Az özvegyi jog célja, hogy a házastárs továbbra is a megszokott környezetében élhessen az örökhagyó halála után is. Fontos, hogy a túlélő házastárs újabb házasságkötése sem szünteti meg a haszonélvezeti jogot. [drszekely.hu]
Házastárs örököl:
- holtig tartó haszonélvezeti jogot a közösen lakott lakáson és berendezési tárgyain,
- 1 gyermekrészt.
A túlélő házastárs új házasságkötése nem szünteti meg a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, megváltása a házastárssal szemben pedig nem igényelhető. Ellenben a házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltásra kerülő vagyonból pedig a házastársat – természetben vagy pénzben – 1 gyermekrész illeti meg. [szakcikkadatbazis.hu]
A házastárs öröklése leszármazók hiányában
Ha nincs leszármazó, a házastárs örökli a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó tárgyakat, valamint a hagyaték fennmaradó részének felét. A másik felet az örökhagyó szülei öröklik, egyenlő arányban. Ha az egyik szülő kiesik az öröklésből, a másik szülő és a házastárs egyenlő arányban osztozik a hagyatékon. Ilyen esetekben a helyettesítés elve nem alkalmazandó. [koczkalegal.hu]
A szülők és felmenők öröklése
A felmenők és oldalági rokonok törvényes öröklési rendje a parenteláris (szülői) öröklés elve alapján történik. A parentéla kifejezés az azonos felmenői fokon lévő rokonokat és azok leszármazóit jelöli. A törvényes öröklés három teljes és egy csonka parentélát különböztet meg. Ezek közé tartozik a szülői, nagyszülői, dédszülői és dédszülőkön túli parentéla. Az utóbbi esetében a leszármazók nem örökölnek, a felmenők fejenként egyenlő arányban részesülnek az örökségből. [vg.hu]
Az osztályrabocsátás
Az osztályrabocsátás jogintézménye arra vonatkozik, hogy az örökhagyó által életében adott ingyenes adományokat a leszármazó örökrészének meghatározásakor figyelembe kell venni. Ezzel biztosítva, hogy a leszármazók egyenlő mértékben részesüljenek az örökhagyó vagyonából. Fontos azonban, hogy ez a kötelezettség csak a leszármazókra vonatkozik, és időbeli korlátozás nélkül alkalmazandó. A házastársat nem terheli az osztályrabocsátás kötelezettsége, még akkor sem, ha egy gyermekrésznyi örökséget kap. Az osztályrabocsátás intézménye azonban csak egy számítási módszer, nem kell odaadnunk semmilyen tárgyunkat, azonban az értékét a hagyatékéhoz hozzá kell számolni. [jogaszvilag.hu, legitimo.hu, duol.hu]
Az állam öröklése
Abban az esetben, ha más törvényes örökös nem lép fel, az állam a szükségképpeni törvényes örökös. Az államra nézve ez azt jelenti, hogy nem utasíthatja vissza az örökséget, ellentétben azzal az esettel, ha végrendelet alapján örökölne. Az állam képviseletét a hagyatéki eljárások során a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. látja el törvényes öröklés esetén, míg végrendeleti öröklés esetén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az illetékes. [erthetojog.hu, jogado.hu]
január 1. napjától az államot:
- mint örököst terhelő kötelezettségekért köteles helyt állni,
- mint örököst megillető követelések illetik meg
A törvényes öröklés jogcímén megszerzett hagyaték tekintetében: az MVH Zrt. A végintézkedésen alapuló öröklés jogcímén megszerzett hagyaték tekintetében: az MNV Zrt. [birosag.hu]
Örökségi tartozások
Egy örökség megszerzése sokszor örömteli és nehéz döntésekkel teli folyamat, különösen, ha adósságok is kapcsolódnak hozzá. Vegyük példának, ha egy esetben az elhunyt családtagtól valaki örökölt 500 ezer forint alatti készpénzt, ami már önmagában jelentős csökkentést szenvedett a tartozások és hagyatéki eljárás költségeinek levonása után, így most már csak ennek kevesebb mint 20%-a maradt meg. Ez valóban aggasztó, főleg ha attól tart az ember, hogy újabb, eddig nem ismert adósságok merülnek fel, például hitelkártya-tartozások vagy egyéb kötelezettségek. [reddit.com]
A magyar jogban a fentiek alapján lehetőség van arra, hogy egy örökös csak az örökség értékéig feleljen az örökhagyó tartozásaiért. Tehát, ha a 20%-ban megmaradt összeg kerül szóba, akkor elméletileg csak ennek erejéig lenne felelős az esetlegesen felmerülő tartozásokért. Azonban, ha újabb adósságok kerülnek elő, amelyek meghaladják ezt az összeget, nem vagyunk kötelesek a saját vagyonunkból helytállni értük.
Az örökség visszautasítása mindig opció, ha valaki úgy érzi, hogy az esetleges tartozások miatt az örökség inkább terhet jelentene számára. Azonban, ha a hagyatéki tárgyaláson már elfogadta az örökséget, úgy nehezebb visszalépni. Ha elmulasztotta a lemondásra vonatkozó határidőt akkor azt úgy kell tekinteni, mint aki kéri az örökséget.
Amennyiben elmulasztotta a visszautasításra vonatkozó határidőt, az a jog értelmében a visszautasítás jogáról való lemondásnak minősül. Ez nem olyan döntés, amely ellen fellebbezéssel élhetne, tehát nem lehet megtámadni. Az örökhagyó tartozásaiért kizárólag az örökség értékéig köteles helytállni.
Gyakorlati példa
Kiindulási pont:
- Apa, Anya és 2 gyermek
- Tegyük fel, hogy nincs végrendelet.
- Vagyon: 1 ingatlan (20 millió forint értékben) és 10 millió forint készpénz.
Kérdések:
- Ha apa elhalálozik ki és mit örököl?
- Mi a helyzet akkor, ha az egyik gyermek elhalálozott az Apa előtt?
- Mi van akkor, ha az ingatlan értékének 80%-át jelzáloghitel terheli, a férj pedig 5 millió forint értékű személyi hitelt vett fel?
Válaszok:
- Gyerek1 1/3, Gyerek2 1/3, Házastárs 1/3 + haszonélvezeti jog a közös lakáson
- Gyerek1 1/2 Házastárs 1/2 + haszonélvezeti jog a közös lakáson
- Ebben az esetben az egyéb ingóságokat nem számolva feltehetően adósságot hagyna hátra az örökhagyó, ezért érdemes elgondolkozni az örökség visszautasításán.
Jogi tanácsadás a Szerzivel
A törvényes öröklés szabályai alapján, ha az örökhagyó nem készít végrendeletet, a vagyon a törvényben meghatározott örökösökre száll. A magyar emberek jellemzően nem annyira készítenek végrendeletet, ezért érdemes pontosan tisztában lenni az ilyenkor érvényesülő törvényes öröklés szabályaival. Amennyiben a végrendelet készítésről szeretne tájékozódni a Szerzi további cikkeiben, megteheti itt és itt.
Napjainkban a digitális megoldások is sokat segíthetnek abban, hogy az örökhagyó pontosan és szakszerűen tudja rögzíteni vagyonának sorsát. A Szerzi végrendelet generátora például olyan eszköz, amely megkönnyíti a folyamatot: kérdések megválaszolásával a rendszer automatikusan elkészíti a megfelelő dokumentumot.
Ha Ön is szeretne jogi tanácsot kapni örökléssel, végrendelettel vagy bármely más jogi kérdéssel kapcsolatban, a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek szívesen állnak rendelkezésére. Az online jogi tanácsadás keretében bármikor kérhet segítséget, legyen szó végrendelet készítéséről vagy egyéb jogi kérdésekről. Ezzel biztosíthatja, hogy jogi ügyei mindig a lehető legprecízebben legyenek intézve, ezáltal elkerülve a későbbi kellemetlenségeket.
