dologi jog

A Dologi jogot két alterületre osztjuk, ezek a tulajdonjog, és a korlátolt dologi jog.

Tulajdonjog

A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a “legfőbb hatalom” a dolog fölött. A tulajdonjog alatt legtöbbször az ingatlanok tulajdonjogát értjük, amely magában foglalja a birtoklás jogát is.
A tulajdonjog fő elemei:

• a birtoklás joga
• a használat joga
• a hasznosítás joga 
• az elhasználás, átalakítás, megsemmisítés joga
• az elidegenítés és megterhelés joga
• a tulajdonról való lemondás joga
• Utóbbi háromról együtt mint rendelkezési jogról is szokás beszélni.

A használat és a hasznosítás joga közötti különbség érzékeltetésére: a tulajdonos használja a dolgát, ha például maga lakik a lakásában, de hasznosítja azt, ha bérbe adja és bérleti díjat szed. A használat joga mint a tulajdonjog egy eleme, nem összetévesztendő a használattal mint a személyes szolgalmak egyikével.

Korlátolt dologi jog

A korlátolt dologi jog a dologi jog egyik területe. Míg a tulajdonjog a maga teljességében ragadja meg a dolgot, teljes hatalmat biztosít a dolog felett, addig a korlátolt dologi jog csak bizonyos vonatkozásokban ad a jogosultnak másokat kizáró, abszolút hatalmat. A korlátolt dologi jogokat másként teherjogoknak is nevezhetjük, a dolog “megterhelése” jogi értelemben korlátolt dologi jog alapítását jelenti a dolgon. A korlátolt dologi jogokat két főcsoportra oszthatjuk: 

• Állagjogok, vagy használati jogok
  • Szolgalmak
  • Célja az, hogy a vagyontárgyat más számára, bizonyos korlátolt használat jogára kössék le
• Értékjogokra 
  • Zálogjogok.
  • Célja az, hogy a jogosult bizonyos értéket szerezzen meg magának a lekötött vagyontárgyból.

A korlátolt dologi jog tipikusan más vagyontárgyán, dolgán illeti meg a jogosultat, ezért gyakorlatilag azonos az idegen dologbeli jog kategóriájával. Azonban a korlátolt dologi jogoknak nem a legjellemzőbb sajátosságuk az, hogy idegen dologra vonatkoznak, mivel fennállhatnak tulajdonos nélküli dolgon is, illetve több jogrendszer ismeri a tulajdonost a saját dolgán megillető korlátolt dologi jogokat (például tulajdonosi zálogjog). Másrészt pedig korlátolt dologi jog tárgya lehet jog vagy követelés is, nem csak dolog. Követelésen vagy jogon fennálló zálogjog esetében ezért némileg problematikus idegen dologbeli jogról beszélni, hiszen a zálogjog tárgya ebben az esetben nem dolog, hanem jog vagy követelés.

Hol kaphatok segítséget?

A Szerzi szolgáltatásával a felhasználóknak lehetősége van on-line komplex jogi tanácsadást igénybe venni, chat vagy videóhívás formájában. A platform garantálja, hogy a tanácsadást végző Ügyvéd az Ügyvédi Kamaránál regisztrált és ellenőrzött szakember, kinek munkájáról a felhasználó visszajelzést is adhat az értékelés menüpontban, a tanácsadás végeztével. Mindezt hosszú várakozás, sorban állás nélkül, otthonról, kényelmesen.

A Szerzin történő jogi tanácsadási folyamat pontos leírásáról ebben a blogbejegyzésben olvashat részletesebben.

A Szerzi platform és alkalmazás összes szolgáltatásáról pedig ebben a bejegyzésben.

Tájékozódjon a Szerzin elérhető további jogi kategóriákról.