Mindennapi életünk szerves részei az állatok, legyen szó hűséges kedvencekről, haszonállatokról vagy a természetben élő vad fajokról. Azonban az állatok nem alanyai, hanem tárgyai a jognak, így tetteikért maguk nem vonhatók felelősségre. Ha egy állat kárt okoz, a polgári jog a mögötte álló embert keresi meg.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az állatok által okozott károk esetköreit három kategóriába sorolja, amelyek mindegyike eltérő felelősségi szintet és kimentési feltételeket támaszt. Az alábbi cikkünkben bemutatjuk az állatok károkozásáért való felelősség szabályait, illetve megtudhatja azt is, hogy mely fajokat cimkéz meg a jog veszélyes állatként.
A megkötött kutya
1995. májusában a kiskorú felperes, illetve az alperes ugyancsak kiskorú gyermeke az alperes ingatlanának bekerítetlen udvarában felügyelet nélkül játszott, amikor a láncon tartott kutya a felperest megtámadta. A kutya támadása miatt a felperes az arcán, különböző helyeken harapásos sérüléseket szenvedett. A felperes kérte az alperes marasztalását az álatok károkozásáért való felelősség általános alakzata alapján.
Az alsóbb fokú bíróságok a felperes keresetét elutasították. Arra a következtetésre jutottak, hogy az alperes a kutya tartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt, hiszen a kutya úgy volt láncon tartva, hogy a járdán haladókat nem érhette el, illetve az állattartás szabályait sem szegte meg.
Az ügy végül a Legfelsőbb Bíróság (a mai Kúria) elé került, amely a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a felperest ért kárért az alperes felelőssége fennáll. Az ítélet szerint a Ptk. rendelkezéseiből az következik, hogy az állattartó az állat által okozott kárért az általános szabályok szerint felelősségét csak annak bizonyításával mentheti ki, hogy az állattartás terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Ennek megítélésénél mérlegelés körébe kell vonni azt is, hogy az állattartás adott módja alkalmas volt-e annak kizárására, hogy az állat másnak kárt okozzon.
Az alperes a nagytestű kutyáját a bekerítetlen ingatlanán láncra kötve tartotta, amelynek szájára szájkosarat nem helyezett el. Ezzel az ingatlanára érkező személyeket veszélynek tette ki. Az udvaron felügyelet nélkül tartózkodó gyermekek esetében a veszélyeztetettség fokozottan érvényesült. A hatályos szabályok szerint az állattartó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozás tekintetében felróhatóság nem terheli, azaz az elvárható jó gazda gondosságával járt el.
A Legfelsőbb Bíróság érvelése szerint egy bekerítetlen udvaron tartott kutya esetén nem elégséges a járdán közlekedők biztonságáról gondoskodni, de az ingatlanra akadály nélkül betérő vétlen személyeket is meg kell óvni a károsodástól. Az alperes ezt elmulasztotta, ezért a felelőssége az állat által okozott kárért fennáll. [BH 1998.8.381]
A „hétköznapi” állatok károkozása – szubjektív felelősség
Az első és leggyakoribb kategóriát a veszélyes állatnak nem minősülő állatok – tipikusan a háziállatok és haszonállatok – által okozott károk jelentik. A Ptk. kimondja, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel. Ez a szabályozás alapvetően a kártérítés általános szabályaira épül, sajátos kimentési feltétellel. [njt.jog.gov.hu]
De ki minősül jogi értelemben állattartónak? A törvényi definíció és a bírói gyakorlat szerint állattartás minden olyan tevékenység, amely az állat birtoklásában és felügyelet alatt tartásában nyilvánul meg. Ez a kör lényegesen tágabb a puszta tulajdonosnál:
- A tulajdonos: Elsődlegesen ő tekintendő állattartónak.
- A szerződéses birtokos: Állattartónak minősül az is, aki valamilyen jogviszony – például bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön vagy megőrzésre irányuló megbízás – alapján tartja magánál és gondozza az állatot.
- A szívességi és ideiglenes gondozó: Ide tartozik az a személy is, aki a tulajdonos távollétében szívességből gondozza az állatot, vagy egy elkóborolt állatot befogad.
- A jogellenes tartó: Még a jogellenes birtokos is állattartónak minősül a károkozás szempontjából.
Fontos szabály, hogy a tulajdonos állattartói minősége nem szűnik meg automatikusan azzal, hogy az állatot ideiglenesen másra bízza. Az adott körülményektől függően előfordulhat, hogy a tulajdonos és az állat tényleges őrzője egyaránt felel a többek közös károkozásának szabályai szerint.
Kivételt képez a fentiek alól, ha valaki munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként végzi a gondozást. Ilyenkor nem a magánszemély, hanem a munkáltató vagy a szövetkezet minősül állattartónak. Hasonlóan, ha egy professzionális intézményre (pl. kutyamegőrzőre) bízzuk az állatot, a megbízott károkozásáért való felelősség szabályait kell alkalmazni. [jogkodex.hu]
A jó gazda gondossága
Az állattartó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. A felróhatóság hiányának megítélése során nem kerülhető meg az az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (állatvédelmi törvény).
Eszerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről, valamint az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról gondoskodni. [njt.jog.gov.hu]
A bíróságok a konkrét elvárásokat mindig az állat fajtájához és veszélyességéhez mérten határozzák meg, elvárva a biztonságos kerítést, az elzárást vagy akár a szájkosár használatát. Például egy postást ért kerítésen keresztüli kutyatámadás esetén a bíróság részletesen vizsgálta, hogy a kerítés sűrűsége vagy a postaláda elhelyezése alkalmas volt-e a károkozás lehetőségének kizárására. [BH 2004.257.]
Azonban a károsult magatartása sem elhanyagolható, hiszen, ha a károsult az állatot ingerelte, vagy a figyelmeztető táblák ellenére lépett be az elkerített területre, az károsulti közrehatásként vagy akár teljes mentesülésként is értékelhető. Ezzel szemben, ha az állatot egy vétőképtelen személyre bízták, a vétkes közrehatás fogalmilag kizárt, és a tulajdonos felelőssége a megbízásra vonatkozó szabályok szerint alakul.
A veszélyes állatok károkozása
Lényegesen szigorúbb megítélés alá esnek azok a helyzetek, amikor a kárt úgynevezett veszélyes állat okozza. A Ptk. értelmében a veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi (objektív) felelősség szabályai szerint tartozik helytállni.
Mely állatok veszélyesek?
Veszélyesnek minősülnek azok az állatok, amelyek természetes vadságuk, kiismerhetetlen természetük vagy veleszületett tulajdonságaik miatt állandó veszélyforrást jelentenek a környezetükre, függetlenül attól, hogy állatkertben, cirkuszban vagy éppen egy magánháztartásban tartják őket. Fontos különbség, hogy ez a szigorú felelősség kiterjed a szelídített vagy betanított, de egyébként veszélyes állatokra is, ellenben nem alkalmazható egy alapból békés, de alkalmilag felhergelt vagy megvadult háziállatra. [jogkodex.hu]
A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015 FM rendelet egy rendkívül hosszú – több alkategóriára bontott – felsorolást tartalmaz a veszélyes állatokról. Ebből néhány példa, amelyekkel Magyarországon is találkozhatunk:
- aligátorteknős,
- keresztes vipera,
- medve,
- szirti sas,
- szürke farkas. [njt.jog.gov.hu]
Mivel ezen esetekben objektív alapú felelősségről beszélünk, a „jó gazda gondossága” vagy a felróhatóság hiánya önmagában nem elegendő a mentesüléshez. A veszélyes állat tartója kizárólag akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
A vadászható állatok károkozása
A harmadik nagy kategóriát a polgári jogi felelősség rendszerében a vadon élő, emberi uralom alatt nem álló, de vadászható állatok által okozott károk jelentik. Itt a jogrendszer egy éles választóvonalat húz a kár jellege és annak bekövetkezésének helyszíne alapján:
- Mező- és erdőgazdasági károk: A mező- és erdőgazdálkodásban okozott károk (a klasszikus vadkár) elbírálására külön jogszabály, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) rendelkezései az irányadóak.
- Mező- és erdőgazdálkodáson kívüli károk: Az fentieken kívül eső károkat – amelyek közül a legtipikusabb a vad és gépjármű ütközése – a Ptk. szabályozza. [njt.jog.gov.hu]
A Ptk. szerint a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért elsődlegesen az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett. Amennyiben a kár nem vadászterületen történt, a felelősség azt a vadászatra jogosultat terheli, akinek a területéről a vad kiváltott.
Érdekes kivételt képeznek a települések belterületein élő egyébként vadak, ugyanis a Kúria egy döntésében kimondta, hogy a közigazgatási belterületen megtelepedett vadászható állat által okozott kárért a vadászatra jogosult nem felel, mivel az a terület egyrészt nem vadászterület, másrészt pedig vadászterületről való kiválás sem történt, hiszen a vad élőhelye a belterületen volt. [BH 2022.44.]
A vadászatra jogosult szigorú, fokozott felelőssége nem jelent abszolút, feltétlen helytállást. A vadászatra jogosult abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
Fontos szabály, hogy a vadászható állat által okozott károk esetében a kártérítési követelés az általános öt év helyett rövidebb idő, mindössze három év alatt évül el.
Összegzés
Az állatok károkozásáért való felelősség hazai rendszere logikusan és differenciáltan épül fel. A jogalkotó egyensúlyra törekszik, hiszen amíg a hétköznapi háziállatok tartóitól az általánosan elvárható, gondos magatartást követeli meg a mentesüléshez, addig a veszélyes vagy vadon élő állatok esetében a megnövekedett kockázatok miatt, szigorú felelősségi mércét állít fel. Állattartóként és közlekedőként egyaránt elengedhetetlen e szabályok ismerete, hiszen a megelőzés és a jogkövető magatartás az egyetlen biztos módja a súlyos anyagi és jogi következmények elkerülésének.
Segít a Szerzi
Amennyiben segítségre volna szüksége bármilyen jogvitával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
