Vajon hol húzódik a határ a „mienk” és a „tied” között, amikor az esküvői harangok elcsendesednek? A házasság nemcsak érzelmi, de vagyoni szövetség is, ám a hétköznapok során ritkán gondolunk a jogi útvesztőkre. Mi történik a házasság előtt szerzett lakással, egy váratlan örökséggel vagy a személyes használati tárgyakkal, ha a sors úgy hozza? Kinek a tulajdona a tehetség gyümölcse, és valóban közössé válhat-e különvagyon pusztán az évek múlásával? A törvény keretei mellett vajon mekkora mozgástere van a feleknek?
- Mi közös és mi nem?
- A különvagyonba tartozó vagyontárgyak
- A vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgyak
- Az örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgyak és ingyenes juttatások
- A szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogok
- A személyt ért sérelemért kapott juttatások
- A személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgyak
- A különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak és a helyébe lépő érték
- Haszon és az értéknövekedés
- Melyik különvagyon válhat közössé öt év után?
- Segít a Szerzi
Cikkünkben bemutatjuk a házassági vagyonközösséget alapjaiban meghatározó vagyoni felosztást. Ismerje meg azt a hat alapvető vagyontárgyi csoportot, amelyek nem közösek a házastársak között!
Mi közös és mi nem?
A házassági vagyonjog egyik legfontosabb kérdése a házastársak különvagyonának és a közös vagyonnak a pontos elhatárolása. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) taxatív, azaz zárt felsorolást ad arról, hogy – házastársi vagyonközösség esetén – mely vagyontárgyak tartoznak a házastárs különvagyonába. Minden olyan vagyontárgy, amelyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt szereznek, és nem része ezen felsorolásnak, a törvényi vélelem alapján a közös vagyonba tartozik.
A törvényi rendelkezésektől a házastársaknak lehetőségük van szerződéssel eltérni. Így az egyikük különvagyonának nyilváníthatnak olyan vagyontárgyat is, amely a törvény értelmében egyébként közös vagyon lenne. Az ilyen megállapodás lehet házassági vagyonjogi szerződés, az ahhoz csatolt leltár, vagy a házastársak más egyedi szerződése is. E szerződések minősített alakisághoz kötöttek, harmadik személyekkel szembeni hatályukat pedig a nyilvántartásba vétel vagy a harmadik személy tudomása határozza meg.
Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződésről szeretne tájékozódni, olvassa el ezt a cikkünket!
A különvagyonba tartozó vagyontárgyak
A Ptk. hat különvagyoni csoportot határoz meg, amelyeket az alábbiakban részletesen bemutatunk.
A vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgyak
A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy. A vagyonközösség kezdetének az életközösség tényleges létrejöttét kell tekinteni, akkor is, ha az korábbi, mint maga a házasságkötés. Ez a közösség az életközösség megszűnéséig vagy a vagyonközösség megszüntetéséig áll fenn. [csaladjogiugyved.hu]
Ha a házastárs a tulajdonszerzésre már az életközösség megkezdése előtt jogcímet szerzett, de maga a tulajdonszerzés csak a házassági életközösség alatt következik be, a bírói gyakorlat a jogcím keletkezésének időpontját tekinti irányadónak a vagyoni jelleg szempontjából. [BH 1980.94.]
Nem változtat a különvagyoni jellegen az sem, ha a vételárat vagy az arra felvett kölcsönt túlnyomórészt az életközösség fennállása alatt törlesztik. Az egyik házastárs által a házasságkötés előtt megszerzett ingatlant terhelő különadósság közös törlesztése nem keletkeztet a másik házastárs javára tulajdonjogot. A közös törlesztésből eredő megtérítési igény elbírálása során azonban a bíróságnak figyelembe kell vennie az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett növekedést, hogy egyik fél se jusson méltánytalan előnyhöz. [EBH 1999.24.]
Hasonlóan, ha az egyik házastárs a házasságkötés előtt önkormányzati lakás bérleti jogával (mint vagyoni értékű joggal) rendelkezett, az az ő különvagyona. Ha a lakás megvásárlására és a vételár kifizetésére már az életközösség alatt kerül sor, az ingatlan részben közös, részben különvagyoni jellegű lesz. [BH 2001.18.]
Az örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgyak és ingyenes juttatások
Különvagyonnak minősül a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy, valamint a részére nyújtott ingyenes juttatás. A szabályozás kiemeli, hogy a különvagyoni jelleg szempontjából az örökhagyó, illetve az ajándékozó akarata a meghatározó. Ez a szabály az öröklési szerződéssel szerzett vagyontárgyakra is vonatkozik, ami nem érinti a másik házastárs megtérítési igényét, ha az ellenszolgáltatást közösen teljesítették. [vidakovics.hu]
Az öröklést, mint jogcímet tágan kell értelmezni. Idetartozik a hagyatékból történő minden ingyenes részesedés, így a hagyomány, a kötelesrész, a halál esetére szóló ajándék és az özvegyi haszonélvezeti jog is (bár a haszonélvezet során beszedett haszon már közös vagyon). Leszármazói jogon juttatott vagyoni kárpótlás szintén különvagyon.
Az ingyenes juttatások köre kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor egy meghatározott személy a saját vagyona terhére részesíti előnyben a házastársat (pl. pénz ingatlanvásárlásra, kölcsöntartozás elengedése). Ennek megfelelően közös vagyonnak minősülnek az alábbiak:
- A nyeremény, a fogadás útján szerzett vagyontárgy vagy ingyenesen kisorolt dolog.
- A tudományos vagy művészeti díj, kitüntetéssel járó pénzbeli vagy tárgyi juttatás.
- A kedvezményes kamatozású vagy a munkáltató által nyújtott kölcsönök, vissza nem térítendő támogatások.
- A szociálpolitikai kedvezmény, mint vissza nem térítendő juttatás, amely a házastársakat egyenlő arányban illeti meg, függetlenül a gyermekek későbbi elhelyezésétől.
- Az ifjúsági takarékbetét alapján járó többletkölcsön.
- A kölcsönvisszafizetési kedvezmények; az életközösség megszűnése után a tartozást egyedül kiegyenlítő házastárs csak a ténylegesen kifizetett összeg arányos részét követelheti a másiktól.
- A szülő részéről történő pénzjuttatás, ha arra ellenszolgáltatás (pl. a szülő ellátása, gondozása) kikötésével került sor.
- A vagyonközösség fennállása alatt nyújtott kölcsön. [jogkodex.hu]
Ajándékozás esetén a megajándékozott személyére az ajándékozó nyilatkozatából, az ajándéktárgy jellegéből, az alkalomból és a helyi szokásokból lehet következtetni. A házasságkötésre tekintettel vagy a kedvezőbb életkörülmények biztosítására adott ajándék – beleértve a menyasszonytánc-pénzt is – általában a közös vagyonba tartozik. A szülő vagy rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint a saját gyermeke részére szóló juttatásnak (tehát különvagyonnak) kell tekinteni, mivel a szülő szándéka általában nem irányul arra, hogy az életközösség meghiúsulása esetén az ajándék a másik házastársat gazdagítsa.
Különvagyonnak minősül az ajándékba kapott lakás is, ha a szülő nyilatkozatából kitűnik, hogy azt kizárólag a lányának vásárolta, és a törlesztőrészleteket is ő fizette. [Kúria Pfv.20119/2015/7.]
A szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogok
A házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogok (pl. felhasználói szerződés megkötése, találmány szabadalmaztatása) a különvagyonba tartoznak. Ezzel szemben a szellemi alkotásnak a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díja a közös vagyon része. [njt.jog.gov.hu]
A díj közös vagyoni jellegénél nincs jelentősége annak, hogy a szerző a művet mikor alkotta, mikor kötött szerződést, vagy a díjat ténylegesen mikor fizetik ki. Kizárólag az esedékesség időpontja számít. Az életközösség alatt létrehozott képzőművészeti alkotás maga az alkotó különvagyona, és csak az alkotás felhasználásáért kapott, az életközösség alatt esedékes ellenérték minősül közös vagyonnak. [BH 1976.500.]
A személyt ért sérelemért kapott juttatások
A házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatások különvagyonnak minősülnek. Ide tartozik a sérelemdíj, az úgynevezett személyi jellegű kárpótlások, valamint a nem vagyoni veszteségekért kifizetett biztosítási összegek.
Baleseti kártérítés esetén a juttatásokat szigorúan szét kell választani:
- Közös vagyon: A jövedelemveszteség, a munkaképesség-csökkenés, a többletkiadások (ápolás, gyógyszer, dologi károk) fedezetére kifizetett összegek.
- Különvagyon: A súlyos testi vagy személyi sérelemért kapott sérelemdíj (nem vagyoni kártérítés).
Fontos, hogy a személyt ért sérelem fogalma szűkebb, mint a személyhez kapcsolódó juttatásoké, így például egy kitüntetéssel járó pénzösszeg vagy a kapott tartásdíj az életközösség alatt nem minősül különvagyonnak. [jogkodex.hu]
A személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgyak
Ebbe a csoportba azok az ingóságok tartoznak, amelyek rendeltetésüknél fogva a mindennapi életvitel során kizárólag az egyik házastárs személyes használatára szolgálnak. Ezen ingóságokra a legegyszerűbb példák a fehérnemű vagy a fogkefe.
Az általános felfogás alapján nem tekinthetők személyes használati tárgynak (azaz közös vagyonba tartoznak):
- A foglalkozás gyakorlásához szükséges nagy értékű dolgok (értékes hangszer, orvosi műszerek).
- A hobbiból, kedvtelésből gyűjtött nagy értékű tárgyak (könyvritkaságok, vadásztrófeák).
A törvény által előírt „szokásos mértéket” nem a közfelfogás, hanem az érintett felek egyedi jövedelmi-vagyoni viszonyai és életvitele alapján kell megítélni. Nem tartoznak ide azok a vagyontárgyak, amelyek használata ugyan személyhez tapad, de értékük a felek vagyoni helyzetéhez képest kiemelkedően magas (pl. nercbunda, aranyóra), vagy ha azokat közös célból, például befektetésként vásárolták. Fontos szempont az is, hogy a házastársak által személyesen használt ingóságok értéke között ne legyen aránytalanul nagy különbség. [vidakovics.hu]
A különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak és a helyébe lépő érték
A különvagyon értékesítéséből befolyt pénzen vásárolt dolog megőrzi különvagyoni jellegét, és a helyébe lépő érték is különvagyon marad, akár többszörös változás esetén is. Ez alól kivétel, ha a vagyontárggyal rendelkező fél azt kifejezetten a közös vagyonba utalja.
Ha a különvagyon a közös vagyonnal vagy a másik házastárs különvagyonával vegyül (pl. értékesebb dolog vásárlása, üzletnyitás), az nem enyészik el, hanem az új dolog olyan arányban kerül a közös, illetve a különvagyonba, amilyen mértékű alvagyonokat a megszerzésére fordítottak. A beruházott különvagyont az életközösség megszűnésekor – kifejezett joglemondás hiányában – el kell számolni.
Például, ha az egyik házastárs önálló bérletét a felek elcserélik, majd önkormányzati bérlőtársként megvásárolják, a bérleti jogra tekintettel kapott vételárkedvezmény mint a korábbi bérleti jog helyébe lépett érték a különvagyon része marad. [BH 2014.148.II.]
Haszon és az értéknövekedés
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad (azaz a tiszta haszon), közös vagyon. Haszon alatt mindazt a hozadékot érteni kell, ami a dologból rendeltetése szerint keletkezik. A haszon akkor közös, ha esedékességének időpontja az életközösség idejére esik, illetve a közös vagyont terhelik a haszon megszerzésével összefüggő költségek is.
Nem minősül a különvagyon hasznának (tehát nem lesz közös vagyon):
- A vagyontárgy helyébe lépő érték.
- A vagyontárgynak a felek tevékenységétől független értékemelkedése (pl. részvény árfolyamnyeresége).
- A bérleti jogra tekintettel kapott vételárkedvezmény.
- A személyes többletkövetelmények teljesítése révén kapott egyedi kedvezmény.
A fenntartás mértékét meghaladó, a különvagyoni vagyontárgy értékét növelő beruházások (pl. telek beépítése, épület bővítése, korszerűsítése) eredménye akkor válik közös vagyonná, ha a munkálatokat a közös vagyonból vagy a különvagyon hasznából finanszírozták. Ha azonban a beruházást a házastárs egy másik különvagyonából fedezi, az értéknövekedés is különvagyon marad. [jogkodex.hu]
Melyik különvagyon válhat közössé öt év után?
Érdemes említést tenni a Ptk. egy kivételes szabályáról, amely meghatározza, hogy az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. [njt.jog.gov.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége ezen témával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
