Az ajándékozási szerződés azok közé a szerződések közé tartozik, amelyet mindannyian kötöttünk már életünk során. Legtöbbünknek meg sem fordul azonban a fejében, hogy bizonyos körülmények fennállásakor az ajándékot vissza is lehet követelni. Ez azonban lehetséges éppen ezért érdemes tisztában lennünk vele, hogy mik ezek az esetek, így kevésbé érhet minket kellemetlen meglepetés.
Az ajándékozási szerződésről általánosságban
Az ajándékozási szerződés a mindennapok során egyik leggyakrabban megköttetett szerződés, habár sokszor rá sem eszmélünk, hogy ez történt. Például megtörténik az ajándékozás abban az esetben is, ha bevásárlás során veszünk egy tábla csokoládét, majd azt hazaérve odaadjuk a testvérünknek.
Az ajándékozási szerződés, mint minden szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. [birosag.hu] Jognyilatkozat pedig szóban, írásban és ráutaló magatartással is tehető. [legitimo.hu] Így főszabályként nem kell írásba foglalnunk ajándékozási szándékunkat, sőt még szóban sem kell megegyeznünk a másik féllel. E főszabály alól az ajándékozási szerződés tekintetében egy kivétel van, mégpedig az, hogy ha a szerződés tárgya ingatlan. [birosag.hu]
Mindettől függetlenül nagyobb értékű ingó dolog ajándékozásakor mégis érdemes lehet írásba foglalni a szerződést. Így elkerülhetőek a félreértések, továbbá a könnyebben rendezhetőek az esetlegesen felmerülő jogviták is. Amennyiben írásbeli ajándékozási szerződésre van szüksége, használja a Szerzi online szerződés generátorát!
A felek jogai és kötelezettségei
Az ajándékozás kétoldalú jogügylet. A felek az ajándékozó és a megajándékozott. Különleges helyet foglal el a tulajdonátruházó szerződések között az ajándékozás. E szerződés ugyanis fogalmilag csakis ingyenes lehet, tehát az ajándékért cserébe semmilyen ellenszolgáltatás nem jár. Az ajándékozó a szerződés alapján köteles az ajándékozás tárgyának tulajdonjogának ingyenes átruházására, míg a megajándékozott köteles az ajándékozás tárgyának átvételére.
A tulajdonjog átruházásához kettő feltétel teljesülése szükséges. Először kell egy jogcím, ami ebben az esetben az ajándékozás. Másodszor pedig elengedhetetlen az, hogy az ajándékozó az ajándék tárgyát az ajándékozott birtokába bocsássa, vagyis átadja azt neki. Amennyiben a szerződés tárgya ingatlan, ezeken felül szükséges a tulajdonjog átruházásának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
Az ajándékozó jogosult azonban arra, hogy a szerződés teljesítését, vagyis az ajándékozás tárgyának az átadását, megtagadja, miután már a szerződést megkötötték. Erre csakis akkor van lehetősége, ha a szerződés megkötése után lépett fel olyan lényeges változás, amely alapján nem várható el tőle a teljesítés.
E lényeges változásnak vagy a saját körülményeiben, vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában kell bekövetkeznie. Az saját körülményei alatt elsősorban a vagyoni helyzetét kell érteni. A másik feltétel általában akkor következik be, ha a megajándékozott valamilyen jogsértést követ el. Ezek fennállását az ajándékozónak kell bizonyítania.
Az ajándék visszakövetelése
Az ajándék visszakövetelésének esetén tehát már végbement a jogügylet, így azt gondolhatnánk, hogy már nincsen dolguk egymással a feleknek. Azonban az ajándékozás ingyenes voltára való tekintettel, a Polgári Törvénykönyv bizonyos esetek fennállásakor mégis megadja azt a lehetőséget az ajándékozónak, hogy éljen a visszakövetelés jogával.
Létfenntartás
Az első a törvény által említett visszakövetelésre jogosító körülmény az, hogy ha az ajándékozási szerződés megkötését követő változások nyomán az ajándékozónak erre a létfenntartása érdekében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a létfenntartás veszélyeztetettségének vizsgálata nem szűkíthető le a lakhatás és az élelmezés anyagi fedezeteire. [BH1992.245.] Vizsgálandó továbbá, hogy a személy körülményei, egészségi állapota mellett ez a helyzet állandónak tekinthető-e vagy átmeneti jellegű. Nem lehet tehát a létfenntartás veszélyeztetettségét csupán az ajándékozó pillanatnyi helyzete alapján megítélni.
Fontos tehát, hogy a két feltétel konjunktív, vagyis a visszakövetelésre csak akkor kerülhet sor, ha mindkettő fennáll. Azonban még ebben az esetben is van egy lehetősége a megajándékozottnak, hogy ne kelljen visszaadnia a kapott ajándékot. Ugyanis, ha járadék vagy természetbeni tartás útján az ajándékozó létfenntartását megfelelően biztosítja, nem köteles az ajándék visszaadására. Erre olyan esetben kerülhet sor, amikor a megajándékozott számára jóval nagyobb értékkel bír a kapott ajándék, mint amennyi költségekkel jár az ajándékozó létfenntartásának biztosítása.
Meg kell jegyezni, hogy csak maga az ajándékozó követelheti vissza az ajándékot, az ajándékozó örököse nem. Erre még abban az esetben sincs lehetősége, ha az ő létfenntartása kerül veszélybe. [tomosvarilaw.hu]
Súlyos jogsértés
A törvényben felsorolt második eset alapján akkor követelhető vissza az ajándék, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.
Mindenekelőtt érdemes tisztáznunk, hogy kiket ért a törvény közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó alatt.
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
Szembeötlő, hogy nem csak a szerződéses felek egymással szembeni viselkedése adhat okot az ajándék visszakövetelésére. Adott esetben előfordulhat, hogy egyikük sem tett semmit, azonban a rokonaik egymással szembeni cselekményei miatt mégis megnyílik a visszakövetelés lehetősége.
De mit is jelent a súlyos jogsértés? Megállapításához nem elegendő, ha a felek közötti viszony megromlik, vagy a megajándékozott tiszteletlen, erkölcsileg elítélendő magatartást tanúsít. Súlyos jogsértés alatt bűncselekmény elkövetését, vagy valamilyen jogi kötelezettség felróható megszegését kell érteni. Azonban nem feltétel, hogy a súlyos jogsértésről bírósági vagy hatósági határozat álljon rendelkezésre. [jogado.hu]
Fontos különbség az első eset, a létfenntartás veszélyeztetettségéhez képest, hogy súlyos jogsértés esetén nemcsak maga az ajándék tárgya, hanem az annak helyébe lépett érték visszakövetelésére is lehetőség van. Erre kerülhet sor például abban az esetben, ha a megajándékozott a szerződés megkötése után nem sokkal eladja a kapott ajándékot és csak ezután kerül sor a visszakövetelést megalapozó súlyos jogsértésre.
Feltétel meghiúsulása
A törvény végül említ egy harmadik esetet is, amely nem más, minthogy az ajándékozó akkor is jogosult az ajándék visszakövetelésére, ha a felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Ahogyan a súlyos jogsértés esetében, itt sem kizárólag maga az ajándék tárgya, hanem a helyébe lépett érték visszakövetelésére is lehetőség van.
Ezen eset tehát három feltételt tartalmaz, amelyeknek mind teljesülniük kell ahhoz, hogy lehetőség nyíljon az ajándék visszakövetelésére.
- az ajándékozónak valamilyen várakozása volt az ajándékozással kapcsolatosan, és erről a szerződés megkötésének időpontjában a megajándékozott is tudott
- ez a feltevés olyan súlyú, hogy e nélkül az ajándékozó nem kötötte volna meg a szerződést
- végül pedig a feltevés utóbb véglegesen meghiúsult
A meghiúsult feltevés vonatkozhat a szerződéskötéskor fennálló vagy később bekövetkező körülményekre is, de mindenképpen kell, hogy valamilyen bizonytalansági tényezőt hordozzon magában. [drabrok.hu] Ilyen feltevés lehet például, ha a jegyesség alatt adott ajándékot a későbbi házasságra tekintettel adják, azonban végül valamilyen ok folytán nem kerül sor házasságkötésre. [erthetojog.hu]
Talán a legfontosabb az, hogy a megajándékozott már az ajándékozási szerződés megkötésekor tudjon a feltevésről. Abban az esetben ugyanis, ha erről nem tud, nyilvánvalóan nem képes tudatosan olyan magatartást tanúsítani, hogy az megfeleljen az ajándékozó elvárásainak.
Ezen esetben fennáll a lehetősége annak is, hogy ne a megajándékozottól, hanem az ő örökösétől követeljük vissza az ajándékot. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, amennyiben a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt. [PK 76.] Ezt a feltételt az eset körülményeinek alapos feltérképezésével, esetről esetre kell vizsgálni. Az ajándékozó örököse azonban nem jogosult az ajándék visszakövetelésére.
Nem követelhető vissza az ajándék, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta. [PK 76.] E szabály léte rendkívül fontos és logikus, ugyanis, ha az ajándékozónak lehetősége nyílna arra, hogy saját magatartásával befolyásolja feltevése bekövetkeztét, akkor is visszakövetelhetné az ajándékot, ha csupán meggondolta magát, így teljesen elveszne a bizonytalansági tényező.
Amikor nincs helye a visszakövetelésnek
A Ptk. több olyan körülményt is felsorol, amelyek megvalósulásakor az ajándék visszakövetelésére akkor sincsen lehetőség, ha a fenti feltételek egyébként fennállnak. Így nem követelhető vissza az ajándék, amennyiben:
- az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg,
- az ajándékozó a súlyos jogsértés miatti sérelmet megbocsátotta (kifejezett nyilatkozattal, ráutaló magatartással vagy hallgatólagosan), megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő alatt nem követeli vissza vagy,
- az ajándék szokásos mértékű.
A legegyszerűbb ezen feltételek közül az, amikor az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg. Tehát súlyos jogsértés esetén is mentesül a megajándékozott a visszaszolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben sem az ajándék tárgya, sem a helyébe lépett érték felett nem rendelkezhet már.
A megbocsátás több kérdést vethet fel. Először is fontos leszögezni, hogy nem kell az ajándékozónak kifejezetten kinyilvánítania a megajándékozott számára a megbocsátás tényét. Ráutaló magatartással történhet a megbocsátás például, ha az ajándékozó újra a jogsértés előtti módon viselkedik a megajándékozottal. Ahogy a törvény is kiemeli, az is megbocsátásnak minősül, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő alatt nem követeli vissza. A Kúria egy ítéletében rámutatott, hogy az ajándékozó az ajándékot a vele szemben tanúsított súlyos jogsértő magatartásra hivatkozva akkor követelheti vissza, ha ezt az igényét az általános elévülési időn belül érvényesíti. [BH 2015.10.278] Az általános elévülési idő a Ptk. szerint 5 év. Tehát ha a jogsértés után legalább 5 év eltelt, az ajándék már biztosan nem követelhető vissza.
Amíg a két fenti eset csak a súlyos jogsértés esetére zárja ki a visszakövetelést, addig azonban a szokásos mértékű ajándékot sosem lehet visszakövetelni. Azt, hogy mennyi is ez a szokásos mérték, a bíróságnak esetről esetre, a felek vagyoni helyzetének és szokásainak vizsgálatával kell megállapítania. [drmarkolevai.hu]
Segít a Szerzi
Látható tehát, hogy az ajándékozás sok esetben járhat bonyodalmakkal, ami miatt jó, ha tisztában vagyunk jogainkkal és kötelezettségeinkkel. Amennyiben nagyobb értékű ingóságot tervezünk ajándékozni, vagy éppen feltételekkel szeretnénk ajándékot adni, érdemes tudatosan előre lefektetni a körülményeket és írásba foglalni a szerződést.
Ebben segítségére szolgál a Szerzi szerződés generátora, amellyel könnyen és egyszerűen készíthet ajándékozási szerződést.
Amennyiben további kérdése merül fel, vagy bármely jogszabályi rendelkezéssel problémája akad, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekhez, akik online jogi tanácsadás keretében állnak rendelkezésére.
