Gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, amelyeket a hétköznapi nyelvben szinonimaként használunk, ám a jogban egészen mást jelentenek. Ilyen a birtok és a tulajdon fogalompárja is. Bár a kettő szorosan összefügg – hiszen a tulajdonos általában birtokolja is a dolgát –, jogi természetük, védelmük és megszerzésük módja alapvetően eltér.
Ebben a cikkben áttekintjük a birtok és a tulajdon közötti legalapvetőbb különbségeket annak érdekében, hogy azokat ne szinonimaként használja, nehogy egy fontos szituációban e két fogalmat összekeverve kerüljön nehéz jogi helyzetbe.
A napraforgómagok esete
Az alábbi ügy központi kérdése az volt, hogy a jóhiszemű vevő szerezhetett-e tulajdont nem tulajdonostól, továbbá, hogy a birtokátruházás befejezettnek tekinthető-e, ha a terményt a vevő által rendelt kamionokra felrakodták és azok elhagyták az eladó telephelyét. [jogkodex.hu]
A felperes egy mezőgazdasági termelő és fuvarozó, aki 2015 októberében saját termesztésű napraforgómagot tárolt be egy magtárba. 2016 januárjában egy őstermelő (az eladó) azzal kereste meg az alperest, hogy a felperes raktárában tárolt napraforgót kínáljon megvételre. Az eladó igazolta őstermelői minőségét és földhasználatát. 2016. februárjában az alperes képviselői a helyszínen megtekintették az árut, ahol jelen volt a felperes is, aki megerősítette, hogy az eladó a termény tulajdonosa. Az alperes és az eladó szerződést kötöttek, majd egy héttel később megkezdődött az áru elszállítása.
Az alperes a szállítással egy kft.-t bízott meg, amely alvállalkozóként a felperest vette igénybe. Miután az alperes átutalta a több, mint 6 millió forintos vételárat az eladó bankszámlájára, a kamionok elindultak. Aznap délután azonban a felperes értesítette az alperest, hogy a kamionokat visszafordította és az árut visszaöntötte a raktárába, mert a pénzt nem kapta meg. Ekkor közölte, hogy a napraforgó valójában az ő tulajdona, az eladóval kötött külön megállapodása pedig nem teljesült.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a napraforgómag tulajdonjogát az alperes nem szerezte meg, így annak változatlanul ő a tulajdonosa. Arra hivatkozott, hogy az alperes nem tulajdonostól és nem kereskedelmi forgalomban vásárolt, továbbá a tulajdonjog átszállásához szükséges birtokátruházás sem történt meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte, ugyanis álláspontja szerint az eladóval kötött érvényes adásvételi szerződés alapján az áru tulajdonjogát megszerezte, mivel jóhiszeműen, ellenérték fejében, kereskedelmi forgalomban szerzőnek minősül. Érvelése szerint a birtokátruházás megvalósult azáltal, hogy az árut felpakolták és a kamionok elhagyták a telephelyet.
Az ügy egészen a Kúriáig jutott, amely – az alsóbb fokú bíróságokkal egyezően – megállapította, hogy az alperes megszerezte a tulajdonjogot, mert jóhiszeműen, kereskedelmi forgalomban vásárolt, a birtokátruházás pedig a kamionok telephelyről való elindulásával befejeződött. A Kúria kiemelte, hogy a kereskedelmi forgalomban való szerzés objektív kritérium, így az eladó őstermelői igazolványa és tevékenységi köre megalapozta ezt a minőséget, a vevő pedig jóhiszemű volt, amit a felperes aktív közreműködése és megerősítő nyilatkozata is alátámasztott. [a Kúria Pfv.21612/2019/5. számú precedensképes határozata]
Mindenekelőtt – mi az a dolog?
A dolog a dologi jogi jogviszonyok tárgya, így az egyik legfontosabb tisztázandó fogalom, amennyiben birtokról és tulajdonról beszélünk.
Dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy. Tehát akkor lesz valami dolog, ha azt az ember birtokába tudja venni és fizikai megjelenése van. Ezen felül a dolog fogalmát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kiterjeszti még három körre. Eme három kör a pénz, az értékpapír és a dolog módjára hasznosítható természeti erő (pl. szél- vagy napenergia). [njt.jog.gov.hu]
Ténykérdés kontra jogkérdés
A birtok és a tulajdon közötti egyik legfontosabb különbség a természetükben rejlik. Ahogy a ezt megfogalmazni szokás, a birtok ténykérdés (a dolog nálam van-e?), míg a tulajdon jogkérdés (a dolog enyém-e?).
- A birtok: Tényleges állapot, amelynél fogva a birtokos a dolog felett hatalmat gyakorol. Nem feltétlenül igényel jogcímet; a birtokos az is, aki csak magánál tartja a dolgot. A birtokos a dolog felett uralmat gyakorolhat és jogosult birtokvédelemre.
- A tulajdon: A dolog feletti legteljesebb és kizárólagos jogi hatalom. Ez egy alanyi jog, amely feljogosítja a tulajdonost a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására és a vele való rendelkezésre. [majt.webtmp.elte.hu]
Ki minősül birtokosnak?
A Ptk. szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. Ez a meghatározás lehetővé teszi, hogy egy dolognak egyszerre több birtokosa is legyen:
- Sajátjakénti birtokos: Aki véglegesnek tekinti uralmát a dolog felett. Ilyen a tulajdonos, az elbirtokló, de jogi értelemben még a tolvaj (bár ő azzal a személlyel szemben, akitől ellopta a dolgot nem jogosult birtokvédelemre) is.
- Albirtokos: Aki egy meghatározott jogviszony (például bérlet, letét) alapján tartja magánál a dolgot, tehát nincs szó véglegesnek tekintett birtoklásról.
- Főbirtokos: Az a személy, akitől a tényleges hatalmat gyakorló albirtokos a birtokát származtatja, de neki ténylegesen nincsen hatalmában a dolog. (például a bérbeadó).
Érdekesség, hogy jogi értelemben birtokos marad az is, akitől a dolog jogalap nélkül, időlegesen más személy tényleges hatalmába került (például akitől ellopták a táskáját, ő továbbra is felléphet birtokvédelmi eszközökkel). [jogkodex.hu]
A tulajdonjog tartalma
Míg a birtoklás pusztán a dolog feletti hatalmat jelenti, a tulajdonjog egy komplex jogosítványcsomag, amelyet gyakran a „tulajdonosi triászként” emlegetnek.
- Birtoklás joga: A tulajdonos jogosult a dolgot magánál tartani.
- Használat és hasznok szedésének joga: A tulajdonos használhatja a dolgot, kiaknázhatja annak gazdasági előnyeit (például bérbe adhatja a lakását és beszedheti a bérleti díjat).
- Rendelkezési jog: Csak a tulajdonos jogosult a dolog tulajdonjogát másra átruházni, azt megterhelni (például zálogjoggal), vagy a tulajdonjoggal felhagyni (kivéve ingatlanok esetén, ahol a felhagyás tilos).
Fontos, hogy ezek a részjogosítványok elválhatnak a tulajdonostól. Ha például egy lakást haszonélvezeti jog terhel, a birtoklás és a használat joga a haszonélvezőé, a tulajdonosnál csupán a rendelkezési jog marad meg. [epitesijog.hu]
Birtokvédelem és tulajdonvédelem
A birtok és a tulajdon közötti különbség a jogsértések elleni fellépés során is megmutatkozik.
Birtokvédelem
Ahogyan már említettük, a birtokost birtokvédelem illeti meg abban az esetben, ha őt birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A birtokpert leszámítva – ahol a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt – a birtokvédelem magánál a birtoklás tényénél fogva megilleti a birtokost. A birtokvédelemnek a Ptk. három eszközét szabályozza:
- Jogos önhatalom: Tilos önhatalom ellen akkor, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
- Közigazgatási úton történő birtokvédelem: Jegyző által a tényleges birtoklási helyzet alapján kérhető, kizárólag a a birtokháborítástól számított egy éven belül.
- Birtokper: A bíróság előtt, jogosultság alapján indítható akár közvetlenül, akár a közigazgatási úton történő birtokvédelmet követően. [legitimo.hu]
Tulajdonvédelem
A tulajdonos a tulajdonjoga alapján kérhet védelmet.
- Tulajdoni per: A tulajdonos követelheti a dolog kiadását attól, aki azt jogalap nélkül birtokolja. Ekkor a tulajdonosnak kell bizonyítania a tulajdonjogát.
- Tulajdonháborítási per: Ha a tulajdonost nem fosztották meg a dologtól, de a használatban zavarják (például a szomszéd szükségtelenül áthallatszó zaja). A tulajdonosnak ebben az esetben is bizonyítania kell a tulajdonjoga fennálltát.
- Elévülhetetlenség: Mindenképpen ki kell emelni, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el, ami kétségtelenül a tulajdonjog védelmét szolgálja.
Birtok, illetve a tulajdon megszerzése
A birtokos a dolog birtokát kettő módon szerezheti meg, mégpedig a dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével, vagy birtokátruházással.
A birtokátruházás minden alkalommal két szereplős, hiszen a megszerző személyre a birtokot valaki más ruházza át. Ez leggyakrabban kézből-kézbe adással valósul meg, azonban lehetnek más módjai is, amikor a felek megállapodásával megvalósul a birtokátruházás, például úgy, hogy az átruházó megszünteti tényleges hatalmát a dolog felett. Ezen elv mentén számított birtokátruházásnak a fenti esetben a kamionok telephelyről való elindulása.
A tulajdonszerzés ennél jóval kötöttebb. Egy dolog tulajdonjogának az átruházáshoz két feltétel együttes megléte szükséges:
- Érvényes jogcím (például egy adásvételi vagy ajándékozási szerződés).
- Ingók esetén a dolog birtokának az átruházása, ingatlanok esetén pedig az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés.
E körben érvényesül a „nemo plus iuris” elve, miszerint senki nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik. Ha tehát egy nem-tulajdonostól veszek meg valamit, főszabály szerint nem válok tulajdonossá. Kivételt képez ez alól a kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében történő szerzés, ahogyan azt a fenti esetben is láthattuk. [njt.jog.gov.hu]
Összegzés
| Birtok | Tulajdon |
Meghatározás | Tényleges hatalom a dolog felett (ténykérdés). | Legteljesebb jogi hatalom (jogkérdés). |
Alanya | Birtokos (lehet tulajdonos, bérlő, tolvaj is). | Tulajdonos. |
Tartalma | Hatalomban tartás, birtokvédelem. | Birtoklás, használat, hasznosítás, rendelkezés. |
Védelem alapja | A birtoklás ténye (háborítatlanság). | A birtokláshoz való jogosultság/jogcím. |
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége valamilyen dologi jogi vitával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
