fbpx
loader

Újabb remény a devizahiteleseknek!?

Devizahitel megoldás?

Sajnos, még mindig rengeteg honfitársunkat fenyegeti a bedőlt devizahitelével összefüggésben bírósági végrehajtás, ezért érthető módon számukra minden egyes ezzel kapcsolatos hír utolsó szalmaszálként szolgál.

Devizahitelek

A devizahitelek jó része közokiratba foglalt banki kölcsönszerződés alapján került folyósításra. Az Adós teljesítése hiányában a közokirat alapján közvetlen végrehajtást rendelhető el, ha a végrehajtás elrendelésének feltételei adottak:

A végrehajtás előfeltételeinek adott voltát a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem elbíráló közjegyzőnek kell elbírálnia, a bírósági végrehajtásról szóló törvény alábbi rendelkezései alapján:

Vht. 23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

  1. a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
  2. b) a jogosult és a kötelezett nevét,
  3. c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
  4. d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

A kérdésben irányadó jogi álláspontot tartalmazó ítélet a Pfv. 20103/2022/9. számú precedensképes határozata Kúriának, amely végrehajtás megszüntetése tárgyában került meghozatalra, közjegyzői végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtási eljárás megszüntetésre. Abban az eljárásban tehát a Kúria is akként foglalt állást, hogy a végrehajtás megszűntetési per tárgya lehet az, ha a felmondás hatálytalansága miatt kéri az Adós, mint felperes megszüntetni a végrehajtási eljárást.

A felmondás hatálytalansága pedig azt eredményezi, hogy a felmondás nem tudta kiváltani a kívánt joghatást, tehát nem szünteti meg a felek közötti jogviszonyt és így nem is teszi lejárttá az Adósi tartozást.

A felmondást tartalmazó iratot az eljáró közjegyző ajánlott tértivevényes küldeményként kell, hogy megküldje az Adós lakcímére, illetve olyan értesítési címére, amelyet a hitelezőnek megadott.

Támadható?

Az egyik pont, ahol a végrehajtás közokirattal történő elrendelése támadható, az éppen ez, tehát, hogy az Adós a közokiratba foglalt felmondásról tudomást szerezhetett-e, és így tisztában lehetett-e azzal, hogy a teljes követelést lejárttá tette a pénzintézet és ha ezt nem rendezi nagyon rövid idő alatt, akkor közvetlen végrehajtással kell számolnia.

Ezen szerződésekre még a régi Ptk. 214. § (1) bekezdése az irányadó, ami alapján a szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék.

Az idézett jogszabályi rendelkezés a szerződést eredményező nyilatkozatok (ajánlat és elfogadás) hatályosulásáról rendelkezik, előírásai azonban valamennyi egyoldalú címzett jognyilatkozatra, így a felmondásra is irányadók. Ekként tehát ha a nyilatkozatot szóban vagy szóbeli üzenet útján tették, akkor a tudomásszerzéssel, írásbeli nyilatkozat közlése esetén pedig a másik félhez megérkezéssel válik hatályossá. Az adott körülmények között, ha a címzettet nem önhibája, mulasztása akadályozta meg abban, hogy értesüljön a felmondást nyilatkozatát tartalmazó küldemény megérkezéséről, akkor az Adós nem szerezhetett tudomást az felmondó nyilatkozatról, hiszen a posta nem hagyott értesítést a számára, így nem lehet “megérkezettnek” tekinteni a küldeményt, melyből következően az nem vált hatályossá.

A régi ptk. fent hivatkozott rendelkezéseivel ellentétben a legtöbb hitelt nyújtó pénzintézet Általános szerződési felételei értelmében már a küldemény postára adását követő pár napon belül kézbesítettnek minősül a felmondás, még akkor is, ha ténylegesen nem jutott el a címzetthez a küldemény.

Mikor hatályos?

A jogerős ítélet indokolása szerint a jognyilatkozatok hatályosulására vonatkozó szabályok kógensek, azoktól a felek nem térhetnek el. Az egyoldalú jognyilatkozatok, így a felmondás hatályosulásához is az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzen. Az ezzel ellentétes általános szerződési feltételek között elhelyezett kikötés – függetlenül attól, hogy erre a fogyasztó figyelmét felhívták-e vagy sem – semmis.”

Ebben a körben különös vizsgálatot igényel, hogy miért nem áll-e fent Adósi önhiba abban, hogy a küldemény nem minősül megérkezettnek. Tegyük fel, hogy a küldemény azért nem kézbesíthető, mert az Adós nem veszi át azt a postástól és a levélszekrényét is leszereli, így értesítőt sem tud hagyni a postás, nyilván ezen esetben az Adós, mint a küldemény címzettje akadályozta meg a kézbesítést, tehát a küldemény a címzett hibájából nem minősülhetett kézbesítettnek.

Vélhetően ezzel egyenértékű az is, ha az Adós elköltözik és nem jelenti be az új postacímét a pénzintézetnek, vagy nem gondoskodik arról, hogy a postája átirányításra kerüljön az új címére, vagy nem bíz meg kézbesítési megbízottat, ha Ő maga nem rendelkezne ideiglenes új postacímmel.

Az egy érdekesebb kérdés, hogy mi a jogi minősítése annak, ha az Adós nem belföldre, hanem külföldre költözik és ott a sajátos életkörülményei miatt nincs lehetősége arra, hogy postacímmel rendelkezzen. Ebben az esetben elvileg belföldi kézbesítési megbízottat kéne bejelentenie, de az élet hozhat olyan helyzeteket is, amikor senki sem vállalja ezt a megbízást.

Persze belföldön is válhat hajléktalanná valaki, de a postai levelezési címmel ekkor is rendelkeznie kéne, amit a magyarországi szociális ellátó rendszer különböző intézményei tudnak részére biztosítani.

A postán küldött tértivevényes küldemények egyébként akkor minősülnek egyértelműen kézbesítettnek, ha a tértivevény a címzett, vagy közeli hozzátartozója, illetve meghatalmazottja általi átvétellel jön vissza, vagy ha a kétszeri 5 nap különbséggel megtett kézbesítési kísérlet ellenére, a postát által postaládába helyezett értesítés ellenére sem veszi át az átvételre jogosult, tehát ha „nem kereste” jelzéssel fog visszajönni a küldemény.

Az összes többi esetben, tehát, ha a küldemény „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, vagy „elköltözött” „cím nem azonosítható” jelzéssel érkezik vissza, akkora postás nem hagy értesítőt, tehát ez esetben csak a jelzésre okot adó körülmények valóságnak megfelelőssége lehet kérdés.

Precedens érték

A fenti precedens értékű ítélet irányadó tényállásában a közjegyzői felmondás tartalmazó tértivevényes küldemény „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, annak ellenére, hogy a címzett a valóságban nem költözött el, tehát a postai kézbesítőnek felróható okból nem szerezhetett tudomást a címzett, hiszen így értesítőt sem hagyott az akkor éppen a postacímén nem tartózkodó címzettnek, így az nem minősült megérkezettnek.

A Kúria Pfv.20103/2022/9. számú precedensképes határozatában tehát egyértelműen megállapításra került, hogy az az alperesi hivatkozás, miszerint a felmondást tartalmazó irat közöltnek minősülése szempontjából a pénzintézeti üzletszabályzat rendelkezései irányadóak nem foghat helyt, mivel az üzletszabályzat rendelkezései.

Ki kell, hogy emeljem, hogy az eljáró közjegyző nem tanúsított mulasztást akkor, amikor a kézbesítettnek minősülést megállapította, hiszen addig amíg a bíróság a fentiek szerint nem állapítja meg az adott üzletszabályzat kézbesítési rendelkezésinek érvénytelenségét, addig Ő jogszerűen jár el akkor amikor a közvetlen végrehajtás előfeltételeit megtartottnak tekinti.

Van remény

Végezetül meg kell említenem azt is, hogy mit is jelenthet egy végrehajtás alatt álló Adósnak az, ha egy ilyen típusú per megindítása mellett dönt. A végrehajtás megszüntetési perben az eljáró bíróság csak arról rendelkezhet, hogy az adott végrehajtás kerüljön megszüntetésre. Mindemellett a per lezárultát követően a hitelező, vagy jogutódja nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy ismét végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem terjesszen elő az eljáró közjegyzőnél, aki a közvetlen végrehajtás feltételeinek megléte esetén ismét elrendelheti a végrehajtás megindulását. Végső soron álláspontom szerint leginkább időt nyerhet az Adós egy a fentiek szerinti hivatkozásra épülő perben, azonban a követelés ettől még végrehajtható marad, amennyiben immár szabályszerűen közlésre kerül a felmondás. Azt azonban látni kell, hogy a devizahiteles ügyekben aki időt nyer gyakran életet is nyer, hiszen a hitelezők, vagy követeléskezelő jogutódjaik nagyobb mértékben hajlanak a megegyezésre a gyorsabb megtérülés reményében, ha az általunk indított végrehajtás idővesztességgel járó megszüntetésének kényszerével szembesülnek.

Kérjen segítséget!

Ha Önt is érinti a cikkben leírt helyzet, és tanácstalan azt illetően, hogyan is kellene eljárnia, kérjen jogi tanácsadást a Szerzi platformon regisztrált, Magyar Ügyvédi Kamaránál ellenőrzött Ügyvédektől. Válassza a pénzügyi jog kategóriát a jogi kategóriák közül, és a rendelkezésre álló Ügyvédek közül egy online jogi tanácsadást nyújt az Ön számára gyorsan, és kényelmesen. 

 

Jogi tanácsadásra van szüksége a pénzügyi jog területén?

Pénzügyi jogi tanácsadás