Előfordulhat, hogy valaki úgy jut pénzhez vagy más vagyoni előnyhöz, hogy arra valójában nincs jogcíme. Téves utalás, duplán teljesített kifizetés, megszűnt szerződés alapján teljesített fizetés – a vagyoni elmozdulás megtörténik, miközben a jogalap hiányzik.
- Jogeset-A rossz számlára utalt pénz
- Mi az a jogalap nélküli gazdagodás?
- A jogalap nélküli gazdagodás feltételei
- A gazdagodónál keletkezett vagyoni előny
- A másik félnél jelentkező vagyoni hátrány
- Jogalap hiánya
- Nincs más jogcím
- Mit kell visszatéríteni?
- Mikor mentesül a gazdagodó a visszatérítési kötelezettség alól?
- Hogyan lehet érvényesíteni az igényt?
- Egyszerűen a Szerzivel!
A polgári jog ilyen helyzetekre a jogalap nélküli gazdagodás szabályaival ad választ. Ennek lényege egyszerű: aki más rovására jogalap nélkül gazdagodik, köteles a gazdagodást visszatéríteni. A gyakorlatban azonban korántsem ennyire egyértelmű, hogy mikor beszélhetünk valóban jogalap nélküli gazdagodásról, mit kell visszaadni, és milyen esetben mentesülhet a gazdagodó a visszatérítési kötelezettség alól.
Cikkünkben bemutatjuk, milyen feltételek együttes fennállása esetén alkalmazható ez a jogintézmény, hogyan érvényesíthető az igény, és mire kell különösen figyelni a jogvita elkerülése érdekében.
Jogeset-A rossz számlára utalt pénz
“Sziasztok!
Sajnos a karácsonyi sürgésben az egyik ajándék vásárlásakor rossz számlára utaltam egy jelentősebb összeget (50 ezer forint feletti). Amint észrevettem (szombaton utaltam és hétfőn szóltam) felvettem a kapcsolatot a bankommal. Azt mondták, hogy megpróbálják felvenni a kapcsolatot a számla tulajdonosával és visszaszerezni a pénzt. 30 nappal később kaptam egy üzenetet, amiben annyit írtak, hogy „visszahívási kérésük sikertelenül zárult”, és elküldték a bankszámla 2 adatát, a számlaszámot és a hozzá tartozó nevet, ami alapján egy kft-hez tartozhat. Az üzenet végén annyit írtak, hogy polgári nemperes vagy peres eljárás keretében kérhetem vissza a pénzt.
Eddig még nem volt dolgom hasonló jogi folyamatokkal, én csak szeretném a lehető legegyszerűbben visszakapni a pénzemet, vagy legalább egy részét. Mit tudok tenni az ügy érdekében?”
-Írta egy reddit felhasználó. [reddit.com]
Ez a helyzet klasszikus példája annak a jogi problémának, amelynek megoldására a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szolgálnak – amikor ugyanis a pénz rossz helyre került, nincs mögötte megfelelő jogcím (például egy szerződés), a másik fél jogalap nélkül gazdagodik, és köteles azt visszatéríteni.
Mi az a jogalap nélküli gazdagodás?
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. A szabály célja a megbomlott vagyoni egyensúly helyreállítása: ha valaki indokolatlanul gazdagodik, a jog nem engedi, hogy ezt az előnyt megtartsa. [jogomvan.hu]
A jogalap nélküli gazdagodás megállapításához nem szükséges, hogy a gazdagodás a másik félnek felróható legyen, az akár a gazdagodó tudta nélkül is bekövetkezhet. Ilyen helyzet például, amikor valaki tévedésből rossz bankszámlára utal.
A jogalap nélküli gazdagodás feltételei
A jogalap nélküli gazdagodás megállapításához több feltételnek együttesen kell fennállnia. Ezek hiányában az igény nem érvényesíthető.
A gazdagodónál keletkezett vagyoni előny
Elsőként szükséges, hogy az egyik fél vagyonában tényleges növekedés következzen be. Gazdagodásnak minősül nemcsak a pénzösszeg megszerzése, hanem bármilyen vagyoni előny, például tartozás csökkenése vagy valamely szolgáltatás ellenszolgáltatás nélküli igénybevétele.
A másik félnél jelentkező vagyoni hátrány
A gazdagodásnak a másik fél vagyoncsökkenésével (adott esetben vagyonszaporulat elmaradásával) kell összefüggésben állnia. Nem elegendő pusztán az, hogy valaki vagyoni előnyhöz jutott; szükséges, hogy ez a másik fél hátrányára történjen, és a kettő között okozati kapcsolat álljon fenn.
Jogalap hiánya
A gazdagodásnak jogcím nélkül kell bekövetkeznie. Amennyiben a vagyoni elmozdulás mögött érvényes szerződés, jogszabályi kötelezettség vagy más jogszerű jogcím áll, jogalap nélküli gazdagodásról nem beszélhetünk. Ide tartozik az is, amikor a jogcím utóbb megszűnik vagy érvénytelenné válik.
Nem beszélhetünk jogalap nélküli gazdagodásról az úgynevezett naturalis obligatio esetében. Ezek olyan követelések, amelyeket bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Ilyenek például a szerencsejátékból eredő követelések (kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedéllyel, például a Szerencsejáték Zrt. útján bonyolítják le), valamint a „kocsmai hitelek”. Ha a teljesítés mégis megtörtént, azt visszakövetelni nem lehet.
Nincs más jogcím
A jogalap nélküli gazdagodásból eredő igény csak akkor érvényesíthető, ha a vagyoni elmozdulás más jogcímen nem rendezhető. Ha például a felek között szerződés áll fenn, és abból eredően követelhető vissza a teljesítés, akkor nem a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alkalmazandók. [szakcikkadatbazis.hu]
Mit kell visszatéríteni?
A jogalap nélküli gazdagodás esetén nem automatikusan a teljes teljesített összeget kell visszafizetni, hanem a tényleges gazdagodást. A visszatérítési kötelezettség terjedelmét tehát mindig az határozza meg, hogy a gazdagodó vagyonában milyen mértékű előny maradt fenn.
A gazdagodás mértéke
Főszabály szerint azt az értéket kell visszatéríteni, amellyel a gazdagodó vagyona ténylegesen gyarapodott. Ez rendszerint megegyezik a teljesített összeggel (például téves pénzátutalás esetén), de nem minden esetben. A vizsgálat középpontjában nem a sérelmet szenvedett fél tényleges vagyoni kára áll, sőt nem is feltétel a tényleges károsodás, hanem a gazdagodónál kimutatható vagyoni előnyt kell vizsgálni. [jogkódex.hu]
Elsősorban a gazdagodást természetben kell megtéríteni, ha ez nem lehetséges, annak pénzbeli értékét kell megtéríteni.
Jóhiszemű gazdagodó
Ha a gazdagodó jóhiszemű volt, főszabály szerint csak a fennmaradt gazdagodást köteles visszatéríteni. A bírói gyakorlat azonban szigorúan értelmezi a gazdagodás megszűnését: önmagában az a tény, hogy a jogalap nélkül kapott összeget a gazdagodó elköltötte (pl. saját szükségleteire fordította), nem jelenti a gazdagodás megszűnését, mivel ez kiadásmegtakarítást eredményez, ami továbbra is vagyoni előnynek minősül. Ennek megfelelően az ilyen felhasználás rendszerint nem mentesít a visszafizetési kötelezettség alól. [jogkodex.hu]
Rosszhiszemű gazdagodó
Más a helyzet, ha a gazdagodó tudta, vagy tudnia kellett, hogy az előny jogalap nélkül illeti meg. Ilyenkor a felelőssége szigorúbb: a teljes gazdagodást köteles visszatéríteni. Emellett kamatfizetési kötelezettség is terhelheti.
Mikor mentesül a gazdagodó a visszatérítési kötelezettség alól?
Nem kell visszatéríteni a gazdagodást a gazdagodónak, ha attól a visszakövetelése előtt elesett. (Például a szerzett dolog megsemmisül a gazdagodó hibáján kívül)
Ez alól a szabály alól kivételt jelent, ha:
- a gazdagodó a gazdagodáshoz rosszhiszeműen jutott,
- a gazdagodót a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.
Ugyanakkor további kivételt jelent, így nem kell visszatéríteni az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást. Viszont itt is van egy kivétel: ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.
Hogyan lehet érvényesíteni az igényt?
Banki visszahívási kérelem
Téves utalás esetén első lépésként célszerű haladéktalanul felvenni a kapcsolatot azzal a bankkal, amely a tévesen megjelölt számlát kezeli. A bank ilyenkor megkeresi a számlatulajdonost, és tájékoztatja a visszahívási kérelemről.
Szerencsés esetben a jogosulatlanul jóváírt összeget a kedvezményezett önként, külön eljárás nélkül visszautalja. Fontos azonban tudni, hogy amennyiben az összeg már jóváírásra került, a bank azt a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül nem vonhatja vissza. [wise.com]
Fizetési felszólítás
Ha a visszahívási kérelem eredménytelen, a bank által közölt adatok (név, számlaszám) alapján célszerű írásbeli fizetési felszólítást küldeni.
A legbiztonságosabb megoldás a tértivevényes levél, mivel annak kézbesítése igazolható, hiszen az ilyen levél csak személyesen vehető át, a kézbesítésről pedig értesítik a feladót. [posta.hu]
Bár nem kötelező, célszerű a felszólítást ügyvéd közreműködésével elkészíteni annak érdekében, hogy minden szükséges tartalmi elem szerepeljen benne.
A felszólításnak tartalmaznia kell különösen:
- a felek azonosító adatait (magánszemély esetén: név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím, szükség esetén személyazonosító okmány száma)(cég esetén: név, székhely, cégjegyzékszám, nyilvántartó hatóság, adószám, törvényes képviselő neve és kézbesítési cím a cégnyilvántartás adatai alapján [e-cegjegyzek.hu])
- a követelés jogcímét (téves utalás esetén: jogalap nélküli gazdagodás),
- a követelés alapjául szolgáló tényállást,
- a követelés pontos összegét,
- a teljesítés határidejét és módját (például banki átutalással a megadott számlára),
- az átutalás tényét igazoló dokumentum csatolását,
- valamint annak rögzítését, hogy a teljesítés elmaradása esetén a jogosult milyen jogi lépéseket helyez kilátásba.
A követelés jogalapját a Polgári Törvénykönyv 6:579. §-a alapozza meg, amely a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének kötelezettségét írja elő.
Fizetési meghagyás
Amennyiben a felszólítás sem vezet eredményre, a következő lépés a fizetési meghagyásos eljárás lehet.
A hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések főszabály szerint ilyen eljárásban érvényesíthetők. Ez az út gyorsabb és egyszerűbb a peres eljárásnál.
Az eljárás bármely közjegyzőnél megindítható személyesen, postai úton vagy elektronikusan a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén, az fmh.mokk.hu oldalon keresztül. E-mailben a kérelem nem nyújtható be.
A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelyben részletesen fel kell tüntetni:
- a jogosult adatait (magánszemély esetén név, lakcím, születési adatok, anyja neve; szervezet esetén név, székhely, cégjegyzékszám, adószám, törvényes képviselő adatai, nyilvántartó hatóság),
- a kötelezett pontos adatait,
- a követelés összegét,
- a követelés jogcímét és alapjául szolgáló tényeket.
Amennyiben a közjegyző a kérelmet formai és tartalmi szempontból megfelelőnek találja, elektronikus benyújtás esetén három munkanapon belül, papíralapú benyújtás esetén legfeljebb tizenöt napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.
A kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a kötelezett:
- teljesítheti a követelést, vagy
- ellentmondással élhet.
Ha a kötelezett nem terjeszt elő ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. Ebben az esetben – a kézbesítési és jogerőre emelkedési határidőket figyelembe véve – jellemzően egy–másfél hónapon belül megindulhat a végrehajtás.
Amennyiben azonban a kötelezett ellentmond, az eljárás automatikusan perré alakul, és az ügy bíróság előtt folytatódik. [mokk.hu]
Egyszerűen a Szerzivel!
Amennyiben a téves utalással kapcsolatos helyzet jogi lépéseket igényel, érdemes szakemberhez fordulni. Egy pontosan megfogalmazott felszólító levél vagy fizetési meghagyás iránti kérelem jelentősen növelheti az eredményes igényérvényesítés esélyét.
A Szerzi online jogi tanácsadási szolgáltatása lehetőséget biztosít arra, hogy az érintettek gyorsan és kényelmesen kapjanak személyre szabott szakmai segítséget. Az online konzultáció során ügyvédi támogatással tisztázható, milyen lépések indokoltak az adott ügyben, illetve hogyan fogalmazható meg jogilag megfelelően egy felszólítás vagy kérelem.
Egy rövid szakmai egyeztetés sokszor megelőzheti a későbbi, hosszadalmas eljárásokat, és segíthet abban, hogy az igényérvényesítés a lehető leghatékonyabb módon történjen.
