Öröklési jog – Jogi kategória

Az öröklési jog legfontosabb tényezői:

Az öröklés időpontja

Az mindenki számára egyértelmű, hogy örökölni valakinek a halála után lehet, sokszor azonban nem mindegy, hogy mely időpontban válunk valamely vagyontárgy tulajdonosává. Ha örökösök vagyunk, akkor a tulajdonjogunk kezdő időpontja az örökhagyó halálának napja, tehát a tulajdon megszerzésének időpontja szempontjából nem számít az, hogy mikor van a hagyatéki tárgyalás, és mikor kelt a közjegyzői hagyatékátadó végzés.

De mégis mi a célja akkor a közjegyzői hagyatéki eljárásnak? A hagyatéki eljárás célja a hagyaték átszállásának tanúsítása. A közjegyző tehát csupán tanúsítja, hogy az egyes vagyontárgyak tulajdonosa megváltozott, azonban a közjegyzői hagyatékátadó végzés szükséges ahhoz, hogy a tulajdonjogunkat az egyes nyilvántartásokba (ingatlan-nyilvántartás, gépjármű nyilvántartás stb.) bejegyeztethessük.

Az öröklés rendje

Örökölni a törvény szabályai alapján, vagy az örökhagyó végrendelete szerint lehet. Az öröklési jogot szabályozó törvény a Polgári Törvénykönyv, amelynek Hetedik Könyve szól az öröklési jogról. Ha van végrendelet, akkor elsősorban ez határozza meg az öröklés rendjét, és a fennmaradó vagyonra (melyet a végrendelet nem szabályoz) vonatkoznak csupán a törvény szabályai. Ha nincs végrendelet, a törvényi szabályok érvényesülnek.

A törvényes öröklés

A törvényes öröklés legfontosabb szabálya, hogy az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban. Ha az örökhagyó egyik gyermeke már korábban meghalt, helyébe az ő gyermekei lépnek, ha ilyen nincs, akkor a vagyont csak az életben maradt testvérek osztják fel. Ezért például az elhunyt testvér házastársa nem örököl, ő ugyanis nem léphet az elhunyt helyébe.

Egyenes leszármazás

Sokan gondolják azt, hogy ha az elhunytnak voltak gyermekei, akkor csupán ők örökölnek, és senki más, ez azonban nem így van. A gyermekek mellett ugyanis az elhunyt házastársa is törvényes örökös. Ő örökli az elhunyttal közösen lakott lakás haszonélvezeti jogát, továbbá örököl még a többi vagyonon egy gyermekrészt. A lakáson kívüli vagyontárgyakon tehát osztozni kell a gyermekeknek a házastárssal, egyenlő arányban.

Utód nélkül?

Ha nincs gyermek, akkor alapvetően a házastárs és a szülők örökölnek. A házastárs örökli az örökhagyóval közösen használt lakást és az abban található berendezési és felszerelési tárgyakat, a többi vagyonon pedig a házastárs és az örökhagyó szülei osztoznak fele-fele arányban.

Ha csak szülők vannak, tehát nincs házastárs, sem pedig gyermek, akkor a szülők fele-fele arányban örökölnek. Amennyiben csak az egyik szülő él már, akkor a „kiesett szülő” helyén annak leszármazói örökölnek. Tehát az örökhagyó testvére csak abban az esetben örököl, ha az örökhagyónak se gyermeke, se házastársa nincs, és a szülők közül már csak az egyik, vagy egyik sem él.

A végrendeleti öröklés

Ha az örökhagyó után végrendelet maradt, akkor elsősorban az határozza meg az öröklés rendjét. Előfordulhat azonban az az eset, hogy az örökhagyó a végrendeletben a vagyonának csak egy részéről rendelkezik, ekkor a többi vagyonra szintén a már említett törvényes öröklési szabályok alkalmazandók.

Ha a végrendelet a teljes vagyon öröklését szabályozza, akkor is figyelembe kell venni a kötelesrészre vonatkozó szabályokat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki törvényes örökös lenne (például az örökhagyó gyermeke), de a végrendeletben neki semmi sem jut, akkor is jogosult valamilyen örökrészre. Ez a kötelesrész. A kötelesrész egyharmada annak, mint ami egyébként az örökösnek a törvény szerint járna (ha nem lenne végrendelet). Persze ha a gyermeknek súlyos bűnei vannak, akkor végrendeletben akár ki is lehet tagadni, ebben az esetben pedig a kötelesrész sem jár.

Mi az öröklés tárgya

A legtöbb ember nem csak vagyont halmoz fel életében, hanem sok esetben tartozásokat is. A hagyaték tehát nem csak vagyon lehet, hanem teher is, ugyanis az örökhagyó után annak tartozásait is megörököljük. Fontos azonban tudni, hogy a tartozásokért való felelősség nem teljeskörű, hanem csupán a ránk hagyományozott örökség erejéig terjed. Tehát ha szüleink deviza alapú jelzáloghitelt vettek fel a házukra, amely mostanra többszörösére emelkedett, a ház azonban nem ér sokat, akkor ha megörököljük a házat, csak annak értékéig felelünk a szüleink által felvett hitelért. Ha a házat átadjuk a banknak, a bank a fennmaradó tartozást kénytelen lesz leírni, mivel nem kötelezhet minket arra, hogy a teljes tartozást megfizessük.

Lemondás vagy visszautasítás

A két fogalmat a gyakorlatban sokszor szinonimaként használják, holott eltérő jogi nyilatkozatról van szó. Nézzük elsőként a lemondást. Az örökös a neki járó örökrészről előre lemondhat, akkor, amikor az örökhagyó még él. Ehhez kell egy szerződés az örökhagyó és a lemondó örökös között, amelyben a leendő örökös előre kijelenti, hogy az örökrészéről lemond. A gyakorlatban ez olyan házastársak között fordul elő, akik második házasságot kötöttek, és előző kapcsolatukból már vannak saját gyermekeik. Ebben az esetben egy ilyen szerződés megkönnyíti a gyermekek dolgát, ha öröklésre kerül a sor – mindenki örököl saját szülője után, akármelyikül is hal meg előbb, a házastársak pedig egymás után nem örökölnek, így nem kell az özvegyi joggal bajlódni. Érdemes tudni, hogy az örökségről való lemondás történhet más javára is, de nem kell ennek feltétlenül így lennie. Le lehet mondani úgy is, hogy nem nevezünk meg senkit, aki helyettünk örököljön.

Visszautasítás

Az örökség visszautasítása csak az örökhagyó halála után történhet meg. Fontos tudni, hogy nem lehet egyes vagyontárgyak öröklését visszautasítani, míg másokat elfogadni, az örökség csak egyben, teljes egészében utasítható vissza. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a jelzálogjoggal terhelt ingatlan nem kell, az újonnan vásárolt autó azonban jöhet. Van azonban egy kivétel: a mezőgazdasági termelés céljára szolgáló föld, állatállomány és munkagépek megöröklése külön is visszautasítható.

A visszautasítás különbözik a lemondástól abban is, hogy ez a nyilatkozat más javára nem történhet meg. Ha tehát visszautasítjuk az örökségünket, akkor nem jelölhetjük meg azt a személyt, aki helyettünk örököljön. A gyakorlatban a visszautasítás akkor merül fel, mikor az örökölt tartozások összege jelentősen meghaladja az örökölt vagyon értékét – ilyenkor érdemes a teljes örökséget visszautasítani. Ha visszautasítás után nem marad örökös, akkor végső soron a Magyar Állam örököl, őt pedig a visszautasítás joga nem illeti meg.

Hol kaphatok segítséget?

A Szerzi szolgáltatásával a felhasználóknak lehetősége van on-line komplex jogi tanácsadást igénybe venni, chat vagy videóhívás formájában. A platform garantálja, hogy a tanácsadást végző Ügyvéd az Ügyvédi Kamaránál regisztrált és ellenőrzött szakember, kinek munkájáról a felhasználó visszajelzést is adhat az értékelés menüpontban, a tanácsadás végeztével. Mindezt hosszú várakozás, sorban állás nélkül, otthonról, kényelmesen.

A Szerzin történő jogi tanácsadási folyamat pontos leírásáról ebben a blogbejegyzésben olvashat részletesebben.

A Szerzi platform és alkalmazás összes szolgáltatásáról pedig ebben a bejegyzésben.

Tájékozódjon a Szerzin elérhető további jogi kategóriákról.