Sokan választják azt a lehetőséget, hogy még életükben rendelkeznek a vagyonukról arra az esetre, ha elhaláloznának. Ez biztosítja, hogy az örökhagyó vagyonának sorsa halála után az ő akarata szerint alakuljon. A végrendelet másik nagy előnye, hogy segíthet megelőzni az örökösök között felmerülő esetleges vitákat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a végrendelet érvényes. Ebből a cikkből megtudhatja, hogy mi kell ahhoz, hogy egy végrendelet érvényes legyen.
- A végrendeletről általánosságban
- A végrendelet fajtái és érvényességi kellékeik
- A házastársak közös végrendelete
- A végrendeleti tanúkkal kapcsolatos szabályozások
- Ki nem lehet tanú?
- Lehet a tanúknak vagy más közreműködőnek juttatást rendelni?
- Jogeset – A végrendeleti tanúk együttes jelenlétének és minőségének jelentősége
- A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága
- A Szerzi segít!
A végrendeletről általánosságban
A végrendelet egy egyoldalú jognyilatkozat, amellyel az örökhagyó meghatározhatja, hogy halála után mi legyen a vagyonának a sorsa. Végrendelet hiányában a törvény rendelkezései alapján történik az öröklés, amelyet törvényes öröklésnek nevezünk. A végintézkedésnek több fajtája is van, ide sorolható:
- a már említett végrendelet,
- öröklési szerződés,
- halál esetére szóló ajándékozás.
Tehát amennyiben az örökhagyó életében nem végrendelkezik, abban az esetben a törvényes öröklés szabályai lesznek alkalmazandóak. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései alapján az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
A végrendelet személyes jellege
Fontos, hogy végrendelkezni csak személyesen lehet, tehát ez a jogintézmény nem tűri a képviseletet. Ez azért lényeges, mert egy okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, (azon kívül, hogy halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon) hogy külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék. Hiszen egy végrendelet esetében mindenképpen az örökhagyó akaratának kell érvényesülnie. Kétség esetén is úgy kell értelmezni, ahogyan az az örökhagyó feltehető akaratának megfelelne, valamint úgy, hogy az örökhagyó akarata lehetőleg érvényre jusson.
A végrendelet fajtái és érvényességi kellékeik
Végrendelkezni közvégrendelet és írásbeli magánvégrendelet formájában, valamint kivételes esetben szóban is lehet. [szerzi.hu]
Közvégrendelet
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni, amelynek menete, illetve érvényességének feltételei a következők:
- Nem lehet olyan személy előtt közvégrendeletet tenni, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának vagy élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Tehát ebben az esetben az egész végrendelet érvénytelen lesz.
- Érvénytelen a közvégrendelet tételében közreműködő személy, ennek a személynek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szóló juttatás. Ilyenkor tehát csak a vagyoni juttatásról szóló rész lesz érvénytelen, a többi még érvényes lehet.
- A végrendelkezőnek személyesen kell akaratát a közjegyző előtt kijelentenie, és ennek magából az okiratból is ki kell tűnnie.
- Természetesen a végrendelkezőnek igazolnia kell személyazonosságát a megfelelő okmányokkal.
- A közjegyző az okiratot hivatali aláírásával és közjegyzői minőségének feltüntetésével látja el, valamint a végrendelkező is aláírja.
- A végrendelkezőnek meg kell győződnie arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az ő akaratának. Ennek érdekében a közjegyző felolvassa a végrendeletet, amelynek kezdő és befejező időpontját óra, perc pontossággal rögzíti az okiratban. [net.jogtar.hu]
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú (tehát a 14 és 18 év közötti személyek) és a vagyoni nyilatkozatainak megtételében korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. Ehhez nem szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása vagy a gyámhatóság jóváhagyása.
Aki vak, írástudatlan, illetve olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen közvégrendeletet tehet. Ebben az esetben a közjegyzői okirat elkészítésénél két ügyleti tanú jelenléte szükséges. Ha a fél vak, akkor az ügyleti tanúknak mindenképpen jelen kell lenniük a végrendelet felolvasásánál és aláírásánál.
Írásbeli magánvégrendelet
Írásbeli magánvégrendeletet akár maga a végrendelkező is írhatja sajátkezűleg, de akár mással is írathatja. Fontos, hogy a gépírás semmilyen esetben sem számít saját írásnak. Az írásbeli magánvégrendeletre a következő érvényességi feltételek az irányadóak:
- A készítésének idejét az okiratban fel kell tüntetni.
- Sajátkezűleg írt végrendelet esetén a végrendelkező az egész végrendeletet maga írja, illetve aláírja.
- Más által írt végrendelet esetén szükséges két tanú jelenléte is. Ez történhet úgy, hogy a tanúk jelenlétében írja alá, vagy a két tanú előtt az aláírást magáénak ismeri el. Fontos, hogy a tanúk mindkét esetben együttesen legyenek jelen, illetve ők is aláírják az okiratot. A tanúk aláírását nem helyettesíti például az ügyvédi ellenjegyzés sem.
- Mind a sajátkezűleg írt, mind a más által írt végrendelet esetében lehetőség van arra, hogy a végrendelkező az okirat aláírását követően azt a közjegyzőnél letétbe helyezze. Ez ugyan nem érvényességi feltétel, de hasznos lehet, hiszen így a végrendelet bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ami biztosítja, hogy a hagyatéki eljárás során a végrendelet biztosan rendelkezésre álljon.
- Előfordulhat, hogy a végrendelet több különálló lapból áll. Ilyenkor, ha a végrendelkező sajátkezűleg írta a végrendeletet, akkor minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni. Ha más írta, akkor a sorszámozáson kívül a végrendelkező és a tanúk aláírásának is rajta kell lennie minden lapon.
Szóbeli végrendelet
Szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely nem teszi lehetővé, hogy írásbeli végrendeletet tegyen. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező
- két tanú együttes jelenlétében
- a tanúk által értett nyelven
- végakaratát teljes terjedelmében szóban (vagy jelnyelvet használó személy esetében jelnyelven) előadja,
- és egyidejűleg kijelenti, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
Az életet fenyegető rendkívül helyzet kialakulhat külső ráhatás folytán, de akár a végrendelkező betegsége, állapota is megindokolhatja azt. Nem feltétel azonban, hogy az ilyen helyzetet hosszú betegség előzze meg, hiszen az életben előfordulhat, hogy az ember egészségében azonnali romlás következik be. Azonban nem elég, hogy az adott élethelyzet csupán a végrendelkező szubjektív megítélése alapján legyen életveszélyes, objektíven, az általános emberi felfogás alapján is annak kell lennie. A másik feltétel, hogy a végrendelkező ne tudjon írásbeli végrendeletet tenni. De ezen feltételek fennállását mindig körültekintően a végrendelkező fizikai és pszichológiai állapotára figyelemmel kell vizsgálni. [kuria-birosag.hu]
A házastársak közös végrendelete
Alapvetően kettő vagy több személy ugyanazon okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. A törvény azonban enyhít ezen a szabályon házastársak esetében. Bizonyos feltételeknek azonban teljesülnie kell ahhoz, hogy az ilyen végrendelet érvényes legyen:
- A házastársi életközösségnek fenn kell állnia a végrendelet elkészítésekor.
- Sajátkezűleg írt végrendeletet az egyik félnek kell megírnia az elejétől a végéig, a másik félnek pedig ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatában ki kell jelentenie, hogy a az okirat az ő végakaratát is magában foglalja. Majd mindkét fél aláírása is szükséges.
- Más által írt végrendelet esetén a házastársak egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot.
- Más által írt végrendelet úgy is érvényes lehet, ha a házastársak egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkoznak arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátjuk.
- A házastársak tehetnek közvégrendeletet is közösen.
A végrendeleti tanúkkal kapcsolatos szabályozások
Ki nem lehet tanú?
- Nem lehet tanú olyan személy, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes. Konkrét esetben a bíróság úgy ítélte meg, hogy a végrendelet tanúja alkalmatlan a személyazonosság tanúsítására, ha az örökhagyó őt nem ismerte, először őt a végrendelet megtételekor látta, s annak ellenére, hogy a végrendelkező bemutatkozott, a nevét nem tudta felidézni, és a személyigazolványát sem kérte el soha, személyazonosságáról nem igyekezett meggyőződni, azt sem ellenőrizte, hogy az ő adatai szerepelnek a végrendeletben. [mabie.hu]
- Aki kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja a tanúkénti közreműködését.
- Olyan, aki írástudatlan (szóbeli végrendelet esetén ez nem feltétel).
Viszont a végrendelet érvényességének nem feltétele az, hogy a tanú megismerje a végrendelet tartalmát. Sőt, az sem feltétel, hogy tudjon arról, hogy egy végrendelet tételénél működött közre. A szóbeli végrendelet esetében azonban a tanúknak tisztában kell lenniük azzal, hogy végrendelet tételénél tanúskodnak, illetve természetesen a végrendelet tartalmát is ismerniük kell, hiszen kétely esetén nekik kell bizonyítaniuk azt. [szerzi.hu]
Lehet a tanúknak vagy más közreműködőnek juttatást rendelni?
Alapvetően az ilyen juttatás érvénytelen, de fontos kiemelni, hogy ez esetben a végrendelkezésnek csak ezen része válik érvénytelenné, a többi része még érvényes lehet. Nem érvénytelen az ilyen juttatás, ha a végrendelkező a végrendeletnek azt a részét, amelyben az egyik tanúnak vagy közreműködőnek szánt juttatás szerepel, sajátkezűleg írta és aláírta. A tanú vagy annak hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha az érintett tanún kívül még két tanú jelen volt. Ezzel kívánja a jogalkotó biztosítani, hogy a végrendelkező szabad, minden ráhatástól mentes akarata érvényesüljön.
Jogeset – A végrendeleti tanúk együttes jelenlétének és minőségének jelentősége
Az örökhagyó 2020. május 19-én keltezett írásbeli magánvégrendeletében teljes vagyonát az alperesre hagyta, a felperest pedig kitagadta. A végrendelet elkészítésekor az örökhagyó mellett jelen volt az alperes, tanú 1, valamint tanú 2 pedig a végrendelet leírójaként írta azt alá. Egy másik tanú pedig később írta alá a végrendeletet. Az örökhagyó 2020. december 3-án elhunyt, hagyatékát a közjegyző ideiglenesen az alperesnek adta át. A felperes kérte a bíróságtól a végrendelet érvénytelenségének megállapítását arra hivatkozva, hogy az egyik tanú nem volt jelen végrendelet aláírásakor, hanem később írta azt alá.
A bíróság ítélete:
A bíróság megállapította, hogy az a tanú, aki utólag írta alá, nem tekinthető végrendeleti tanúnak, hiszen a tanúk egyszerre kell, hogy jelen legyenek az aláírásnál. Tanú 2 pedig minőségében nem tanúnak, hanem közreműködőnek tekinthető. El kell határolni egymástól a tanúkat és a közreműködőket. A Ptk. 7:19. § (3) bekezdése szerint közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget. Tanú 2 ebben az esetben a végrendelet leírója volt. Tehát ebben a jogesetben lényegében egy tanú volt jelen, így nem teljesültek az írásbeli magánvégrendelet érvényességi kellékei, vagyis a végrendelet érvénytelen. [mabie.hu]
A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága
A megtámadó nyilatkozat
A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. Ebben a megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát is. Fontos, hogy a megtámadásra az jogosult, aki a végrendelet hiányában egyébként örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségektől mentesülne. A bíróság az érvénytelenséget vagy hatálytalanságot a megtámadó nyilatkozatban előadott okból és a megtámadó személy javára állapíthatja meg kizárólag. A megtámadásra az öröklés megnyílásától (tehát az örökhagyó halálától) számított 5 éven belül van lehetőség. [szerzi.hu] [szerzi.hu]
Érvénytelenségi okok
Alapvetően az érvénytelenségi okokat (de a hatálytalansági okokat sem) a bíróság nem hivatalból vizsgálja, tehát a végrendelet akkor lesz kizárólag érvénytelen, ha a bíróság azt a megtámadási nyilatkozat következtében megállapította, ennek hiányában az öröklés ugyanúgy a végrendelet szerint megy végbe. [kuria-birosag.hu]
1. Alaki hiba
- A jogszabály szigorúan meghatározza, hogy egy végrendelet milyen alakszerűségi követelményeknek kell megfeleljen — ha ezek közül valamelyik hiányzik, a végrendelet érvénytelen lehet.
- Ha a végrendelkező nem személyesen teszi a végrendeletet, mivel a végrendelet képviseletet nem tűrő nyilatkozat.
- Két személy ugyanabban az okiratban tett végrendelete érvénytelen. Ezen szabály alól kivétel a már említett házastársak által tett közös végrendelet.
- Általánosan érvénytelen, ha a végrendelet gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült.
2. A végrendelkezési képesség hiánya
Ahhoz, hogy valaki érvényes végrendeletet tehessen, rendelkeznie kell végrendelkezési képességgel. Ez azt jelenti, hogy a végrendelkezőnek meg kell értenie, mit csinál, és belátással kell rendelkeznie az ügy jogi következményeihez. Ha ez a képesség teljesen hiányzik, tehát cselekvőképtelenség áll fenn, akkor a végrendelet érvénytelen.
- Cselekvőképtelenség akkor áll fenn, ha a végrendelkező személy a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
- Ezen kívül cselekvőképtelen a kiskorú, amíg a 14. életévét be nem tölti
- Valamint cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
3. A végrendeleti akarat hibája
A végrendelet akkor érvényes, ha az örökhagyó valóban úgy és azt akarta rendelkezni, amit a végrendelet tartalmaz. Ha ez az akarat valamilyen módon sérül, akkor a végrendelet — vagy annak egy része — megtámadható, feltéve, ha az örökhagyó egyébként nem rendelkezett volna így.
- Ilyen lehet, ha a végrendelkező tévedett a végrendelet tartalmával kapcsolatban, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni.
- Az örökhagyó a végrendeletet valamilyen téves felvetés alapján tette meg, vagy olyan jövőbeli eseményre számított, amely nem következett be.
- Ha valaki ráveszi az örökhagyót a végrendelet megtételére jogellenes módon (például fenyegetéssel, manipulációval, nyomásgyakorlással).
4. A végrendelet tartalmi hibája
Az érvénytelen feltétel
A végrendeleti feltétel olyan kikötés, amit az örökhagyó a végrendeletében tesz, és amelytől függővé teszi az öröklést vagy annak egy részét. Ez azt jelenti, hogy az örökös csak akkor kapja meg az örökséget, ha a feltétel teljesül — vagy éppen elveszíti, ha egy másik feltétel bekövetkezik. Érvénytelen az olyan feltétel, amely
- nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző,
- érthetetlen,
- önellentmondó,
- illetve amelynek teljesítése lehetetlen.
A feltétel érvénytelensége nem eredményezi azonban a rendelkezés automatikus érvénytelenségét, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy anélkül az örökhagyó nem rendelkezett volna így.
A feltétel lehet
- felfüggesztő: Az öröklés csak akkor lép életbe, ha a feltétel bekövetkezik.
- bontó: Az öröklésre való jogosultság a feltétel bekövetkezésével megszűnik.
Ha a végrendelet úgy szól például, hogy „akkor örököl, ha megszeg egy jogszabályt” — ez jogellenes felfüggesztő feltétel, és az ilyen rendelkezés érvénytelen.
Ha viszont a jogellenes feltétel bontó jellegű (pl. „akkor veszíti el az örökséget, ha betartja a törvényt”), akkor azt egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni — az öröklés ettől még érvényes marad.
További tartalmi hibák
- Olyan örökös nevezése érvénytelen, aki még meg sem fogant. Fogantatást követően a magzatot meg lehet jelölni örökösként.
- Utóörökös nevezése főszabály szerint érvénytelen. Kivétel ezalól, ha az örökhagyó meghatározza, hogy a házastársa halála után ki örökölje meg azt a vagyont, amit az öröklés révén kapott. A másik kivétel, ha az örökhagyó cselekvőképtelen gyermekére hagyja a vagyont, megnevezheti, hogy ki örököljön, ha a gyermek úgy hal meg, hogy nem szerezte meg a végrendelkezési képességet.
- Végrendeleti tanú vagy a közreműködő javára szóló juttatás főszabály szerint érvénytelen, a már említett eseteket kivéve.
Jogeset-a hibás keltezés esete
- Az örökhagyó a felperes édesanyja, aki 2015. május 28. napjára keltezett végrendeletében a tulajdonát képező ingatlant és minden ingó vagyonát az alperesre hagyta, mivel ő gondozta és ápolta őt.
- Az örökhagyó a felperest kitagadta, mivel a felperes nem törődött vele, súlyos betegsége ellenére őt nem ápolta, továbbá több esetben bántalmazta részegen, valamint hálátlan volt vele szemben. Az örökhagyó és a két tanú az ügyvéd által írt magánvégrendeletet csak két nap múlva írták alá.
- Majd az örökhagyó 2015. június 7-én elhunyt. A perbeli ingatlant ezt követően a közjegyző az alperesnek adta át.
- Az öröklésből kitagadott felperes a végrendelet érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól, arra hivatkozva, hogy a végrendelet nem akkor keletkezett valójában, ahogyan az az okiraton fel lett tüntetve, mivel később írták alá.
A Kúria határozata:
A bírói gyakorlat alapján a végrendelet keltezésének és keletkezési helyének téves vagy nem megfelelő megjelölése önmagában nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét. Szükség esetén azonban a valóságos adatok bizonyításának útját nyitja meg, tehát bizonyítási eljárást kell lefolytatni. De a Kúria az első fokú bírósággal ellentétben megállapította, hogy ezen esetben nem merült fel olyan ok, amely a végrendelet érvénytelenségét eredményezhetné. Tehát amennyiben a keltezés fel van tüntetve, de tévesen, az nem vezet automatikus érvénytelenséghez. Természetesen a keltezés teljes hiánya azonban már érvénytelenségi oknak számít. [Kúria Pfv.II.21.181/2020/5.]
Hatálytalansági okok
1. A végrendelet visszavonása
Az örökhagyó bármikor visszavonhatja végrendeletét. A törvény szerint a végrendeletet ugyanolyan szabályok szerint kell visszavonni, mint ahogyan azt eredetileg tették.
2. Új írásbeli végrendelet készítése
Az örökhagyó bármikor meggondolhatja magát, és új végrendeletet tehet. Ha ez megtörténik, akkor a korábbi végrendeletet automatikusan visszavontnak kell tekinteni — legalábbis abban, amiben az új végrendelet eltér a régitől. Ha az új végrendelet nem mond ellent a korábbi rendelkezéseknek, akkor azok a részek hatályban maradnak — de csak akkor, ha nem derül ki, hogy az örökhagyó teljesen el akarta vetni a régi végrendeletet.
3. A végrendelet megsemmisülése, megsemmisítése
Ha az örökhagyó szándékosan megsemmisíti az írásbeli magánvégrendeletét — például széttépi, elégeti, kidobja, vagy mást megkér erre — akkor az hatályát veszti.
Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában volt, de a halála után nem találják meg, akkor a jog vélelmezi, hogy az örökhagyó megsemmisítette — hacsak valaki be nem bizonyítja az ellenkezőjét.
Ha a végrendelet nem az örökhagyó akaratából semmisül meg — például tűz, árvíz, költözés, elvesztés miatt — akkor az nem veszíti el a hatályát, kivéve, ha az örökhagyó tudott róla és belenyugodott.
4. A közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti annak visszavételével. Azonban lehetőség van rá, hogy annak hatályát magára a végintézkedésre irányadó alakszerűségek mellett fenntartsa.
5. A szóbeli végrendelet hatálytalansága
A szóbeli végrendelet csak az életet fenyegető, rendkívüli helyzetben tehető. Ez egy kivételes forma, amit a törvény szigorúan szabályoz. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó
- megszakítás nélkül 30 napon keresztül,
- nehézség nélkül képes lett volna írásbeli végrendeletet tenni.
6. A közös végrendelet hatálytalansága
Ha a közös végrendelet megtétele után a házastársak külön költöznek, és az életközösség nem áll helyre az öröklésig, akkor a végrendelet hatálytalanná válik.
Ha a közös végrendelet után gyermek születik vagy örökbefogadás történik, akkor a végrendelet hatálytalanná válik, kivéve, ha a végrendelet ettől eltérően rendelkezik.
Érvénytelen a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés egyoldalú visszavonása, ha azt a végrendelet kizárta, vagy ha arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor. Ha az egyik házastárs érvényesen visszavonja a saját rendelkezését (és ez nem ütközik a fenti tilalomba), akkor a másik fél végrendelete érvényben marad. Kivétel: ha a végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy egyikük csak azért rendelkezett így, mert a másik is — ebben az esetben a visszavonás „magával rántja” a másik fél rendelkezését is.
7. A házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága
A végrendeletben gyakori, hogy az örökhagyó a házastársát vagy élettársát nevezi meg örökösnek. De mi van akkor, ha az öröklés megnyílásakor már nem élnek együtt? A törvény szerint az ilyen végrendelet hatálytalan lehet, ha teljesülnek bizonyos feltételek. Az alábbi feltételek teljesülésekor válik hatálytalanná:
- Az öröklés megnyílásakor az életközösség már nem áll fenn (pl. külön költöztek, elváltak, megszakították a kapcsolatot).
- Az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
- Az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni volt párját — tehát nem állt szándékában, hogy az örökséghez jusson.
A Szerzi segít!
Ha nem szeretné végrendeletének érvényességét kockáztatni, szerkessze meg a Szerzi szerződésgenerátorával. A Szerzivel egyszerűen és gyorsan létrehozhatja saját végrendeletét anélkül, hogy aggódnia kellene azon, hogy valamit elmulasztott, hiszen a szerződésgenerátor lépésről lépésre végigvezeti Önt az okirat szükséges pontjain.
Ha problémába ütközik a végrendelet elkészítése során, akkor keresse fel bizalommal a Szerzire felregisztrált ügyvédek egyikét. A Szerzi online jogi tanácsadása keretén belül ellenőrzött és megbízható ügyvédekkel veheti fel a kapcsolatot.
