fbpx
loader

Polgári peres és nemperes eljárások

Tárgyalások szabályai

Polgári eljárás

A polgári eljárás jellemzően két egyenrangú fél (jogosult-kötelezett, felperes-alperes stb.) között folyik, akik jogvitájukat a bíróság előtt kívánják rendezni. 

A bíróság a kérelem alaposságát vizsgálja meg, és annak eredményességétől függően ad jogvédelmet, vagy utasítja el a kérelmet. A jogvédelem a fél személyének (személyiségi jogainak) és vagyonának (vagyoni jogainak) védelmére irányulhat.

Kizárólag kérelemre indulhat. Az eljárást kezdeményező fél az, aki úgy érzi, hogy sérelem érte, és jogai védelme érdekében kéri a bírósági eljárás lefolytatást. 

Közigazgatási eljárás

A közigazgatási eljárás tárgya a közigazgatás tevékenysége (így döntései) jogszerűségének vizsgálata.  A per során – szemben a polgári perrel – nem két magánérdek ütközik össze, hanem a magánérdekkel szemben megjelenik a közérdek. Az egymással szemben álló felek között jelentős eltérés van. A többnyire alperesi pozícióba kerülő közigazgatási szerv ugyanis a sérelmezett tevékenységére (döntésének meghozatalára) specializálódott szervezet, amelyet a vonatkozó jogi szabályozásban jártas szakemberek működtetnek és képviselnek. A szervvel szemben jogait érvényesíteni kívánó nehezebb helyzetben van, hiszen az ügyre vonatkozó közigazgatási szabályozást kevésbé ismerheti.

A közigazgatási peres eljárás speciális alapelvei ezért a közérdeket, a felek perbeli esélyegyenlőségének (fegyveregyenlőségének) és az ügyfelek hatékony jogvédelmének egyidejű biztosítására hivatottak.

A közérdek biztosítására – szigorúan meghatározott körben – a bíróság részére a hivatalbóli eljárás lehetősége is biztosított – a közigazgatási perrendtartás szerint.

A polgári eljárás két fajtája – polgári peres és nemperes eljárások – közti legfontosabb különbségek az alábbiak:  

Az eljárás célja: a peres eljárás célja a felek jogvitájának eldöntése. A nemperes eljárás célja a polgári jogok érvényesítése és elismertetése. A nemperes eljárás gyorsabb és egyszerűbb szabályok alapján zajlik.  

Felek: peres eljárásban mindig két ellenérdekű fél van. Nemperes eljárásban előfordulhat, hogy csak egy fél van (pl. cégbejegyzés, holtnak nyilvánítás).

Eljárás menete: peres eljárásban a bíróság tárgyaláson dönt, a feleket meghallgatja és bizonyítást vesz fel. Nemperes eljárásban nincs tárgyalás, nincs személyes meghallgatás és a bizonyítás is csak szűk körben, meghatározott cselekmények tekintetében megengedett.  

Eljáró hatóság: peres eljárásban mindig bíróság dönt, véglegesen. Nemperes eljárásban a bíróság mellett bizonyos esetekben közjegyző is eljárhat (pl. hagyatéki ügyek, fizetési meghagyás stb.)

Azt, hogy egy ügy peres vagy nemperes útra tartozik, minden esetben jogszabály dönti el.

A leggyakoribb nemperes eljárások:

  • cégügyek (pl. cégnyilvántartás, végbejegyzés, felszámolás, civil szervezetek nyilvántartása) – előzetes bizonyítás
  • apaság vélelmének megdöntése
  • halál tényének megállapítása, holtnak nyilvánítás  

A polgári perben 

  • a természetes személyek (azaz az emberek), valamint
  • a természetes személyek és a nem természetes személyek (jogi személyek állami szervek, civil szervezetek stb.) közötti vitát dönt el a bíróság.

Jogvita

A jogvita tárgya változatlanul vagyoni és személyi jogi igény lehet, amelyeket a perben egységesen anyagi jogi igényeknek nevezünk. Ezek lehetnek: 

  • a természetes személyek jogai (pl. cselekvőképesség korlátozásának szabályai, a személyiségi jogok védelme), 
  • a nem természetes személyek jogai és kötelezettségei (pl. cégek alapítása és működése), 
  • családjogi kapcsolatok (pl. házasság felbontása, érvénytelensége, szülői felügyelet rendezése, kiskorú gyermek tartása, gyermek származása, örökbefogadás felbontása), 
  • dologi jogok (pl. birtoklás, tulajdonjog, elbirtoklás, zálogjog, használati jogok), 
  • kötelmi jogok (pl. jognyilatkozatok, képviselet, szerződés létrejötte, érvénytelensége, szerződésszegés, egyes konkrét szerződésfajták: adásvétel, csere, ajándékozás, vállalkozás, megbízás, használati szerződések, kölcsön, stb.) és
  • öröklési jog (pl. végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága, öröklési szerződés, hagyatéki tartozások). 

Ezen kívül polgári pernek minősülnek: 

  • a munkaügyi perek (pl. felmondás jogellenessége, munkabér és törvényen alapuló igény), 
  • a végrehajtási perek, 
  • a jegyző birtokvédelmi határozata elleni per, valamint 
  • kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek (közérdekű és társult perek).

2018. január 1-től nem tartoznak a polgári perek közé a közigazgatási perek, azokra külön eljárási törvény vonatkozik.

Hol kaphatok segítséget?

A Szerzi szolgáltatásával a felhasználóknak lehetősége van on-line komplex jogi tanácsadást igénybevenni, chat vagy videohívás formájában. A platform garantálja, hogy a tanácsadást végző Ügyvéd az Ügyvédi Kamaránál regisztrált és ellenőrzött szakember, kinek munkájáról a felhasználó visszajelzést is adhat az értékelés menüpontban, a tanácsadás végeztével. Mindezt hosszú várakozás, sorban állás nélkül, otthonról, kényelmesen.

A szerzin történő jogi tanácsadási folyamat pontos leírásráróll ebben a blogbejegzésben olvashat részletesebben.

A Szerzi platform és alkalmazás összes szolgáltatásáról pedig ebben a bejegyzésben.

Tájékozódjon a Szerzin elérhető további jogi kategóriákról.

Polgári jogi segítségre van szüksége?

keresetlevél, tárgyalás előkészítése, tárgyalás, perorvoslati eljárás, peren kívüli eljárás