Pénz ajándékozás egyenes ági rokonok között – miért hasznos írásban is rögzíteni?

Az ajándékozó csak akkor tagadhatja meg a szerződés teljesítését, ha a megkötése után olyan lényeges változás állt be a saját körülményeiben, vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában, hogy nem várható el tőle az ajándékozás. [16,17,18,19,20]

Mikor követelhető vissza az ajándék?

Az ajándékozási szerződés bizonyos értelemben furcsa jelenségnek tűnhet: egyik szempontból ugyanúgy kezeljük, mint az ellenszolgáltatás mellett létrejött megállapodásokat, másrészt mégis fontos, hogy tekintettel legyünk ennek a tranzakciónak a sajátosságaira is, amelyek leginkább az ingyenes jellegével állnak összefüggésben. Az ajándék visszakövetelésének lehetősége ez utóbbi szempontot valósítja meg. [22,23,24,25]

A törvény meghatározott feltételek fennállása esetén lehetővé teszi az ajándékozó számára, hogy visszakövetelje a már teljesített ajándékot. De milyen esetekben fordulhat ez elő? Az alábbiakban nézzük is meg a három legfontosabb esetkört:

1. Létfenntartási cél

Ez az első feltétel meglehetősen könnyen megérthető: ha az ajándékozó anyagi helyzete olyan drámai mértékben megváltozik, hogy szüksége van az ajándékra a létfenntartása biztosítása érdekében, visszakövetelheti azt. A következő néhány feltételt fontos ilyenkor figyelembe vennünk:

1. • Egy pillanatnyi akadály nem alapozza meg az ajándék visszakövetelését, hanem olyan súlyos nehézség fennállása szükséges, amely a jövőben is vélhetően fenn fog állni.
   • Csak az ajándéktárgy követelhető vissza, és csak akkor, ha még megvan. Ez azt jelenti, hogy az ajándék értéke nem követelhető, ha már nincs meg, vagy ha a megajándékozott értékesítette. [26,27,28,29,30]
2. Súlyos jogsértés

Ha a megajándékozott (vagy a vele élő hozzátartozója) az ajándékozó (vagy közeli hozzátartozója) rovására súlyos jogsértést követ el, helye van az ajándék visszakövetelésének. Ebben az esetben már az ajándék helyébe lépett érték (például a vételárat) is követlehető. [31,32,33,34]

1. Meghiúsult feltevés

Sok esetben az ajándékozásra azért kerül sor, mert a megajándékozó az ajándékkal szeretne egy meghatározott cél elérésében segítséget nyújtani, vagy egy bizonyos életeseményt szeretne honorálni. Amennyiben mind a két fél tisztában van az ajándékozás ,,apropójával”, de ez valamilyen okból kifolyólag nem következik be, szintén helye lehet a visszakövetelésnek. Ebben az esetben a következő feltételeket kell szem előtt tartanunk:

1. • a feltevést mind a két fél ismerte.
   • a feltevés nélkül nem került volna sor ajándékozásra.
   • a feltevés reális, észszerű és konkrét.
   • az ajándék helyébe lépett érték is követelhető. [35,36]

Pénz ajándékozás és adózási kérdések

Valószínűleg egyetlen születésnap vagy karácsony alkalmával sem jutott eszünkbe, hogy éppen egy ajándékozási szerződést kötünk, pláne ennek a jogügyletnek az adózási kérdéseire nem asszociáltunk. Jó tudni azonban, hogy az ajándékozás ingyenes jellege ellenére vannak közterhek, amelyek hatálya kiterjed erre az ügyletre.

Az egyenes ági rokonok közötti pénz ajándékozás is ingó dolog ajándékozásának minősül, így az ajándékozási szerződés szabályait kell alkalmaznunk ebben az esetben is.

Személyi jövedelemadó

Az egyenes ági rokonok közötti pénz ajándékozás eredményeként nem kell személyi jövedelemadót fizetnünk. A Szja. törvény főszabály szerint úgy rendelkezik, hogy magánszemélyek által magánszemélyek részére juttatott ajándék után nem szükséges jövedelemadót fizetni. Ez alól az az eset képez kivételt, amely során az ajándékozásra termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás keretében kerül sor. [38,39]

Illeték

Az ajándékozás után illetéket kell fizetnünk, mivel ugyanolyan vagyonszerzésnek minősül, mintha ellenérték fejében váltunk volna egy bizonyos vagyontárgy tulajdonosaivá. [40,41,42]

Mikor kell ajándékozási illetéket fizetnünk?

A megajándékozottnak ajándékozási illetéket kell fizetnie a következő ajándékok esetén:

• belföldi ingatlan
• belföldön átadott ingóság
• belföldön szerzett haszonélvezeti jog

Illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha az ajándék értéke meghaladja a 150 000 forintot. [43,44,45]

Mikor nem kell megfizetni az illetéket?

1. Ha az ajándékozás egyenesági rokonok, testvérek, házastársak vagy bejegyzett élettársak között megy végbe.
2. Ha a házastársi vagyonközösség megosztásával összefüggésben szerez vagyont a megajándékozott.
3. Ha az ajándék jótékony célú közadakozásból származik.

Ki fizeti meg az illetéket?

Az ajándékozási illeték a megszerzett vagyont terheli, így a vagyonszerző, vagyis a megajándékozott fogja megfizetni.

Mekkora az illeték összege?

Az ajándékozási illeték összegét az ajándék tiszta értéke határozza meg, vagyis az ajándékot terhelő tartozások, terhek értékével csökkentve vesszük alapul.

• Általános mértéke a tiszta érték 18%-a.
• 9% lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése estén.
• A visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese, ha az ajándék gépjármű vagy pótkocsi.

Az egyenesági rokonok közötti pénz ajándékozás az ajándékozási szerződés egyik legtipikusabb megnyilvánulási formája, amellyel a mindennapi életünk során is gyakran találkozhatunk. Ne felejtsük, hogy ingó ajándékozásnak minősül, így a pénz ajándékozása esetén is fennállna az illetékfizetési kötelezettség, ha nem egy családtagunktól kapnánk. [46,47,48,49,50]

Annak ellenére, hogy az ajándékozás egy egyszerű aktusnak tűnik, előfordulhat, hogy az adózással vagy egy esetleges visszaköveteléssel kapcsolatban tapasztalt jogi szakértők segítségére van szükségünk. A Szerzi platform online jogi tanácsadás szolgáltatása segítségével ehhez már az otthonunk kényelméből is hozzájuthatunk, hiszen az oldalon regisztrált jogászok akár 3 órán belül a rendelkezésünkre állnak.