Az elmúlt néhány évtized hatalmas változásokat hozott a családok életében és struktúrájában. A válások száma folyamatosan növekszik, szinte hihetetlen statisztikák tömegében olvashatunk arról, hogy a házasságok nagyjából fele válással végződik. Ennek egyenes következménye, hogy egyre gyakoribbak a mozaikcsaládok, amelyek kialakítása minden érintett számára hatalmas érzelmi teherrel jár. Ez a családmodell nemcsak vagyoni és jogi kérdéseket vet fel, hanem érzelmileg is rendkívül megterhelő mindenki számára. A folyamatos alkalmazkodás, az új családtagok megismerése és megszokása, az új kapcsolatok és dinamikák kezelése rengeteg energiát emészt fel, ezért az érintetteknek gyakran már nem marad erejük arra, hogy az élet praktikus oldalát is tudatosan rendezzék: a jogi és vagyoni viszonyok rendezetlensége általános jelenség.
Ez azonban különösen és kétszeresen nehéz helyzetbe hozza a mozaikcsaládokban élő gyerekeket. Számukra egy szülő elvesztése nemcsak hatalmas érzelmi veszteséget jelent, hanem ismételten szembesíti őket bonyolult családi viszonyaikkal. Ha a szülők nem gondoskodnak előre a vagyonuk igazságos elosztásáról, az öröklés körüli kérdések további feszültséget és akár komoly családi konfliktusokat is generálhatnak.
A helyzet azonban biztató: évről-évre egyre többen tesznek végrendeletet, ami azt jelenti, hogy egyre többen ismerik fel a tudatos tervezés fontosságát. A mozaikcsaládok esetében ez különösen fontos, hiszen ez a lépés sok fájdalomtól és kellemetlenségtől kímélheti meg a gyerekeket és az életben maradó házastársat.
A mozaikcsalád fogalma és jogi megközelítése
Mielőtt az öröklési kérdésekre rátérnénk, úgy véljük, hogy fontos meghatározni, pontosan mit is értünk mozaikcsalád alatt. A jog eddig nem dolgozott ki pontos meghatározást, ezért a szociológiai megközelítést vesszük alapul, amely azokat a családokat tekinti mozaikcsaládnak, ahol két szülő neveli a gyereket, de legalább egy olyan gyerek él a családban, akinek csak az egyik szülő a vér szerinti szülője. A család tehát nem attól lesz mozaikcsalád, hogy a szülők összeházasodtak-e vagy sem, hanem attól, hogy egymás gyerekeit is nevelik anélkül, hogy vérségi kapcsolat lenne közöttük. [arsboni.hu]
A mozaikcsaládok szerkezete összetett, hiszen többféle családi kapcsolatot ötvöznek. Az alábbi 5 fő viszony határozza meg a család dinamikáját és az öröklési jogi kérdéseket:
- Szülő-gyermek kapcsolat
A szülő gyermek kapcsolat a családok leghagyományosabb eleme, amely a vér szerinti leszármazáson alapul. A Polgári Törvénykönyv értelmében közeli hozzátartozóknak minősülnek. A gyermek a szülő törvényes örököse, vagyis automatikusan részesül a hagyatékból, hacsak a szülő másként nem végrendelkezett. A kötelesrészre azonban még ebben az esetben is jogosult néhány kivételes esettől eltekintve. Ez igaz az örökbefogadott gyermekekre is, ugyanis a törvény nem tesz különbséget a vér szerinti és az örökbefogadott gyerekek között. Ugyanúgy törvényes örökösnek minősülnek, és azonos mértékben részesednek a hagyatékból. [drjuhaszzoltan.hu] - Szülő-mostohagyermek kapcsolat
A mozaikcsaládot pontosan ez a kapcsolat teszi mozaikcsaláddá, hiszen a lényege éppen az, hogy a szülő olyan gyermeket is nevel, akivel nem áll vérségi kapcsolatban. A szülő és mostohagyermeke a Polgári Törvénykönyv értelmében közeli hozzátartozóknak minősül. Ennek ellenére a nevelt- és mostohagyermekek nem minősülnek egyúttal törvényes örökösnek is, így csak akkor részesülnek a mostohaszülő hagyatékából, ha a végrendelet rendelkezést tartalmaz rájuk nézve. [kocsisszabougyved.hu] - Testvér-testvér kapcsolat
A szülő és vér szerinti gyermekei közötti kapcsolat nemcsak érzelmi, hanem jogi szempontból is fontos. A szülő halála esetén a vér szerinti testvérek azonos jogokkal rendelkeznek az öröklés kapcsán. Ők mindketten törvényes örökösök, akik alapesetben egyenlő részben részesednek a hagyatékból. [mokk.hu] - Testvér-mostohatestvér kapcsolat
A mozaikcsaládokban gyakran előfordul, hogy mind a két szülőnek van már gyermeke az előző házasságukból, akik egymás mostohatestvérei lesznek. Az esetleges közeli érzelmi kapcsolat ellenére ők nem minősülnek egymás hozzátartozóinak. Közöttük nincs automatikus öröklési jogi kapcsolat, de természetesen végrendelkezhetnek egymás javára. - Szülő-szülő kapcsolat
Az öröklés körében jelentős konfliktusforrás lehet, hogy egy mozaikcsaládban az elhunyt szülő házas- vagy élettársa hogyan és mennyit örököl. Ezt alapvetően az fogja meghatározni, hogy összeházasodtak-e vagy csupán élettársi kapcsolatban élnek, illetve az is fontos, hogy életükben rendelkeztek-e közösen arról, hogy egyikük halála után a másik félnek milyen lehetőségei lesznek, hiszen ezzel számos konfliktustól megóvhatják magukat. A tudatosság és az előrelátás tehát kulcsfontosságú egy mozaikcsalád esetén. [168.hu]
Öröklési jogi kihívások mozaikcsaládokban
Az öröklési jog legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Míg korábban a társadalomban a klasszikus családmodell volt a jellemző, addig a törvényes öröklés rendje túlnyomórészt könnyen érvényesült, hiszen megfelelően rendezte a szülők és gyermekeik közötti viszonyokat. A törvényes öröklés rendje továbbra is érvényben van, azonban ezek a szabályok egyre kevésbé képesek igazságos helyzetet teremteni a változó családi mintázatok és dinamikák mellett. Éppen ezért, napjaink sokszínű családmodelljei mellett a végintézkedésen alapuló öröklés kerül a középpontba, hiszen ez biztosítja, hogy az örökhagyó maga dönthessen vagyonának sorsáról. A végintézkedés lehetőséget ad arra, hogy a család valós dinamikáihoz igazodó, rugalmas megoldás szülessen, amely a mozaikcsaládok bonyolult dinamikájának is megfelel.
A mozaikcsaládok felépítése gyakran azt eredményezi, hogy a klasszikus családtípusra modellezett törvényes öröklési rend méltánytalan helyzetet teremt. Például, ha egy szülő új házasságot köt, és új házastársával közös vagyont halmoz fel, az ebből a vagyonból való részesedés nem biztos, hogy igazságosan oszlik majd meg a korábbi és új házasságából született gyermekei és túlélő házastársa között. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha esetleg nem házasságban éltek, hanem élettársi kapcsolatban. Ilyenkor a vagyoni viszonyok gyakran átláthatatlanok és a bizonyítás is nehézkes.
Hogyan örökölnek a mostohagyermekek?
A magyar jogban kétféleképpen történhet az öröklés: a törvényes öröklés rendje szerint, vagy végintézkedés alapján. Ha az elhunyt nem készített végrendeletet, hagyatéka a törvényben meghatározott szabályok szerint száll át az örökösökre. A törvényes öröklés rendje a következőképpen épül fel:
- Leszármazók öröklése
Az örökhagyó gyermekei (vér szerinti és örökbefogadott) egyenlő arányban örökölnek. Ha egy gyermek már nem él, az ő részét leszármazói (gyermekei, unokái) öröklik egymás között egyenlő részben.
2. Házastárs öröklése leszármazók mellett
Ha az örökhagyónak volt házastársa, akkor az özvegy két jogcímen is részesedhet a hagyatékból:
- Haszonélvezeti jog: az örökhagyóval közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain haszonélvezeti jog illeti meg.
- Tulajdonjog: a hagyaték többi részéből egy gyermekrész illeti meg. [drjuhaszzoltan.hu]
3. Házastárs öröklése leszármazók hiányában
Amennyiben az örökhagyónak nincs leszármazója, a hagyaték a házastársa és szülei között oszlik meg az alábbiak szerint:
- az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást a hozzá tartozó berendezési tárgyakkal együtt,
- a hagyaték többi részének felét az örökhagyó házastársa, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. [erthetojog.hu]
4. Szülők és oldalági rokonok öröklése
Ha az örökhagyónak nincs leszármazója és házastársa sem, a szülei örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén leszármazói örökölnek (mint a kiesett gyermek helyén annak leszármazói). Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő vagy leszármazói örökölnek.
5. Házastárs öröklése egyedül
Amennyiben leszármazó és szülő sincs, az örökhagyó hagyatékát egyedül házastársa örökli.
6. Az állam, mint szükségképpeni örökös öröklése
Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös.
Láthatjuk, hogy a mostohagyermekek nem szerepelnek ebben a rendszerben, hiszen – bár az örökhagyó közeli hozzátartozói – nem minősülnek az elhunyt leszármazóinak. Ez azt jelenti, hogy ha egy mostohaszülő végrendelet vagy más végintézkedés nélkül hal meg, a hagyatéka kizárólag vér szerinti gyermeke és házastársa között oszlik meg, míg a mostohagyermek teljesen kimarad az öröklésből. [jogado.hu]
Egy mozaikcsaládban élő gyermek, aki érzelmileg és anyagilag is kötődik a mostohaszülőjéhez, sajnos a törvényes öröklés rendjében nem részesülhet annak vagyonából, ha az örökhagyó nem gondoskodik róla végrendelettel. A mostohagyermek öröklését az alábbi eszközökkel biztosíthatjuk eredményesen:
- Végintézkedés készítésével.
- Örökbefogadással.
Ezek nélkül az örökhagyó vagyonából kizárólag törvényes örökösei részesülnek. Ez viszont számos konfliktus forrása lehet egy mozaikcsaládban, különösen akkor, ha a mostohaszülő és a mostohagyermek között évekig, akár évtizedekig tartó szoros kapcsolat áll fenn.
A mozaikcsaládban élők számára tehát kiemelten fontos, hogy időben és tudatosan rendezzék vagyonuk sorsát, hiszen ezzel biztosíthatják, hogy minden gyermek méltányos részesedéshez jusson.
Miért nem igazságos a törvényes öröklési rend mozaikcsaládoknál?
A törvényes öröklési rend – ahogy már fentebb is írtuk – a hagyományos családokra van modellezve. Éppen ezért gyakran bármennyire is szeretné egy pár, hogy a közös vagyonuk igazságosan szálljon át nem közös gyerekeikre, sokszor nem oldható ez meg a törvényes öröklési rend szabályainak megtartásával, hiszen az a gyermek, akinek a szülője korábban halálozik el, kevesebbet fog örökölni. [arsboni.hu]
Ennek az az oka, hogy házaspár egyik tagjának halálakor az öröklés a következők szerint történik:
- a szülők közös vagyonának fele eleve a túlélő házastársat illeti meg, hiszen vagyonközösség jött létre közöttük, ez nem is öröklési kérdés.
- a közös vagyon fele képezi tehát az örökség tárgyát, amelyből a túlélő házastárs szintén részesül, méghozzá egy gyermekrésznyi összeg erejéig. Ha az elhunyt szülőnek csak egy gyermeke van, hagyatéka fele-fele arányban oszlik meg közötte és mostohaszülője között.
- a túlélő házastársat tehát megilleti a közös vagyon fele, valamint megörökli a negyedét (ha az elhunytnak egy gyermeke van). A túlélő házastárs gyermeke(i) tehát az egykori közös vagyon háromnegyedéből fog(nak) részesülni. [vg.hu]
Ezen túlmenően a törvényes öröklési rend szintén méltánytalan lehet akkor is, ha a szülők előző kapcsolataikból származó gyermekeik mellett közös gyermeket is vállaltak. Ebben az esetben ugyanis minden gyerek saját szülője után fog örökölni, a közös gyermek azonban mind a két szülő vagyonából örököl.
A végrendelkezés mint megoldás
A mozaikcsaládok esetében a legméltányosabb megoldás tehát az, ha a szülők végrendelettel rendezik vagyonuk sorsát és biztosítják, hogy gyermekeik igazságos részesedéshez jussanak a hagyatékukból. A végrendelet legfontosabb előnyeit az alábbiakban foglaltuk össze:
- végrendelet alapján a vagyon újraosztható a fent említett igazságtalanságok kiküszöbölésével,
- a szülők olyan örököst is megnevezhetnek benne, aki nem minősülne törvényes örökösüknek. Ezzel örökséghez juttatva mostohagyermekeiket is.
- amennyiben szükségét érzik, a szülők úgy is dönthetnek, hogy valamelyik törvényes örökösüket kizárják vagy kitagadják.
A végrendelet mellett a mozaikcsaládot alapító házaspár más típusú intézkedéssel is rendezheti vagyona sorsát, ezek a következők:
- közös végrendelet,
- ajándékozási szerződés,
- házassági vagyonjogi szerződés,
- tartási-gondozási szerződés.
A Szerzi segít!
Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a mozaikcsaládok bonyolult kötelékekből épülnek fel. Múltbéli sérelmek, traumák, veszteségek, érzékeny szálak és gyakran szenvedélyes ellentétek feszülnek egymásnak bennük, amelyek egy haláleset alkalmával felszínre törve végzetes konfliktusokat robbanthatnak ki. Ezt csak a tudatos vagyontervezéssel kerülhetjük el. Amennyiben jogi segítségre van szüksége, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekhez, akik család- és vagyonjogi kérdésekben is állnak rendelkezésére online jogi tanácsadás keretében.
