Mi változott a gyorshajtás szigorításával?

később az Országos Rendőr-Főkapitányság is igyekezett tisztázni, hiszen rengeteg félreértést és téves értelmezést olvashattunk. A következő 1 percben minden lényeges tudnivalót összegyűjtöttünk az új szabályozásról.

Mit jelentett régen a hibahatár?

A rendőrség a korábbiakban bizonyos értelemben toleránsabban ítélte meg a traffipax által mért értéket, mivel egy 3 km/h mértékű hibahatárt alkalmazott. Vagyis az általuk használt példával élve: ha valaki lakott területen 52 km/h sebességgel közlekedett, a rendőrség az 52 km/h-ból levonta a 3 km/h hibahatárt, így az általa megállapított sebesség végül 49 km/h lett, vagyis nem követtünk el gyorshajtást.

Hogyan mérnek az szabályok bevezetése óta?

Az új gyakorlat alapján már nem vonják le a fentebb említett 3 km/h-s hibahatárt, hanem az eredetileg mért sebességet veszik alapul, ami a következőket jelenti:

• Ha 50 km/h helyett 52 km/h-val közlekedünk, továbbra sem kell számítanunk bírságra, hiszen most is érvényes az a szabály, hogy 100 km/h alatti sebességhatár esetén 15-20 km/h-val kell megszegnünk a megengedett sebességet ahhoz, hogy felmerüljön a felelősségünk.
• Az új szabályok mellett a rendőrök mérlegelési jogköre is megmaradt, vagyis belátásuk szerint széleskörű szankciókkal élhetnek: szóbeli figyelmeztetéssel, helyszíni bírsággal, feljelentéssel, vagy előéleti pontok kiszabásával.

Mire figyeljünk a jövőben a volán mögött?

Összefoglalva az új szabályozással kapcsolatos aggodalmakat, megnyugodhatunk: a rendőrség is kiemelte, hogy az új mérési gyakorlat célja nem az, hogy a jelentéktelen, néhány km/h-s ,,gyorshajtást” büntessék, valószínűleg egy ilyen esetben egy szóbeli figyelmeztetésnél komolyabb kellemetlenségre nem kell számítanunk.