A cégalapítás és a megfelelő cégnév választása a vállalkozói létforma alapköve. Sok laikus alapító ezt puszta adminisztratív feladatnak tekinti, egy gyorsan letudandó lépésnek a tényleges munka megkezdése előtt. Ez a szemlélet azonban komoly jogi és anyagi buktatókat rejt. A cégalapítás valójában a vállalkozás jogi és gazdasági alapjainak lefektetése: a választott cégforma meghatározza a vállalkozó személyes kockázatvállalásának mértékét, míg a cégnév a cég elsődleges azonosítója lesz a gazdasági forgalomban.
A cégforma kiválasztása
A cégalapítás első és legfontosabb stratégiai döntése a megfelelő társasági forma kiválasztása. Ez a döntés közvetlenül meghatározza a tulajdonosok személyes anyagi kockázatát, a cég alapításához szükséges tőkeigényt és a későbbi adózási lehetőségeket. Bár több cégforma létezik, a magyar gyakorlatban a választás legtöbbször két forma között dől el, a Korlátolt Felelősségű Társaság és a Betéti Társaság között. [bvpartners.hu]
Korlátolt Felelősségű Társaság
A Kft. Magyarország legnépszerűbb társasági formája. A Kft. egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A neve is jelzi legnagyobb előnyét: a tag (tulajdonos) felelőssége korlátozott. Ez azt jelenti, hogy a tag főszabály szerint nem felel a társaság kötelezettségeiért a saját, magánvagyonával. A kockázata legfeljebb a cégbe bevitt vagyoni hozzájárulásának (törzsbetétjének) elvesztésére korlátozódik. Ennek a védelemnek az ára a magasabb tőkekövetelmény: a Kft. törzstőkéjének minimális összege 3 millió forint, azonban akár egyetlen taggal is megalapítható. [konyvelobudapest.eu]
Betéti Társaság
A Bt. alapításához legalább két tag szükséges. A társaság különlegessége a kettős felelősségi struktúra:
- Kültag: Az ő felelőssége korlátozott, hasonlóan a Kft. tagjához. Kockázata csak a bevitt vagyoni betétje erejéig terjed
- Beltag: Az ő felelőssége ezzel szemben korlátlan és egyetemes. Ez a Bt. legnagyobb veszélye. Ha a társaság vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezésére, a beltag a teljes, személyes magánvagyonával köteles helytállni.
A Bt. vonzereje, hogy a törvény nem ír elő minimális tőkekövetelményt az alapításához, így akár néhány tízezer forinttal is elindítható. [logoszcegcsoport.hu]
A cégalapításról
A cégalapítás Magyarországon ma már teljes egészében elektronikusan zajlik, azonban laikusok számára nem végezhető el „otthon”.
A cégeljárásban – legyen szó új cég alapításáról vagy meglévő cég adatainak módosításáról – a jogi képviselet kötelező. Az alapítóknak tehát mindenképpen ügyvéd közreműködését kell igénybe venniük. Sokan ezt felesleges költségnek tekintik, pedig az ügyvédi közreműködés valójában nem egy adminisztratív szolgáltatás, hanem egyfajta felelősségbiztosítás. Az eljáró ügyvéd felel az okiratok jogszerűségéért, és igénybevétele biztosítja az ügyvédi törvény garanciáit és az ügyvédi felelősségbiztosítás biztonságát. Az ügyvéd az első védvonal a később tárgyalt buktatók, például a téves adózási mód választása ellen. [logoszcegcsoport.hu, cegjogasz.com]
A cég jogi alapdokumentuma a létesítő okirat. Ennek elnevezése a cégformától függ:
- Több tag esetén társasági szerződés.
- Egy tag esetén alapító okirat.
- Részvénytársaság esetén alapszabály.
A létesítő okiratnak a Ptk. és a Ctv. előírásai alapján kötelezően tartalmaznia kell legalább a következőket:
- A cég nevét,
- A cég székhelyét,
- A tag(ok) nevét és lakcímét,
- A cég főtevékenységét, és az egyéb végezni kívánt tevékenységeket,
- A cég jegyzett tőkéjét, és az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét, valamint a rendelkezésre bocsátás módját és idejét,
- Az első vezető tisztségviselő(k) adatait,
- A cégjegyzés módját (azaz, hogy az ügyvezető önállóan vagy mással együtt írhat-e alá a cég nevében).
A cégnév választása
A cégnév kiválasztása kreatív feladatnak tűnik, ám valójában szigorú jogi keretek közé szorított folyamat. A Ptk. és a Ctv. három alapvető követelményt támaszt a cégnévvel szemben: ezek a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság. A cégbíróság e három szempont alapján vizsgálja, hogy a választott név bejegyezhető-e. [drhamar.hu]
Névkizárólagosság
A névkizárólagosság elve biztosítja, hogy a cég neve egyértelműen azonosítható legyen. A Ptk. szerint a névnek „olyan mértékben kell különböznie” és „egyértelműen különböznie kell” a korábban nyilvántartásba vett más cégek nevétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. [kuria-birosag.hu]
A gyakorlatban elterjedt a 3 karakteres eltérés szabálya, hogy a cégbíróság elfogad egy nevet, ha az legalább három karakterben eltér egy már meglévőtől. Ez egy veszélyes leegyszerűsítés. Bár a bírósági gyakorlat valóban megkövetel legalább három karakteres eltérést, ez csak a minimum feltétel. A jogi teszt nem a karakterek számolása, hanem az összetéveszthetőség kizárása. A bíróság azt vizsgálja, hogy az átlagos piaci szereplő összetévesztheti-e a két céget. Ebből következően a bíróság valószínűleg elutasítana egy olyan nevet, amely kiejtésében azonos, csak írásmódjában tér el. A joggyakorlat szerint jogsértő egy olyan név használatát, amelyről a versenytársat szokták felismerni, függetlenül attól, hogy az a versenytárs hivatalos cégnevében szerepelt-e. [birosag.hu, kocsisszabougyved.hu]
Ha az alapító ragaszkodik egy névhez, de bizonytalan annak egyediségében, az ügyvédje névfoglalást kezdeményezhet. Ez egy olyan eljárás, amelynek során a Cégbíróság előzetesen megvizsgálja a nevet. Ha megfelelőnek találja, 60 napos időtartamra lefoglalja azt. Ezalatt az idő alatt más nem jegyezheti be ugyanezt a nevet, így az alapító biztonságban előkészítheti a cégalapítás többi részét. [kocsisszabougyved.hu]
Névvalódiság
A névvalódiság elve azt jelenti, hogy a cégnév „nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot”. A név nem lehet megtévesztő, különösen a cég tevékenységére, méretére, társadalmi státuszára vagy cégformájára vonatkozóan. A vállalkozók gyakran esnek az „vállalkozói hiúság csapdájába”, mivel szeretnének nagyobbnak, piacvezetőnek, hivatalosabbnak tűnni. A joggyakorlat azonban tiltja az olyan elnevezéseket, amelyek a cég gazdasági életben elfoglalt súlyához, helyzetéhez képest túlzóak, hamis látszatot keltenek. [drhamar.hu]
A Cégbíróság aktívan elutasítja azokat a neveket, amelyek megtévesztő státuszt sugallnak. Egy frissen alapított, egyszemélyes Kft., amely az „Országos Ingatlan Központ” nevet választja, szinte biztosan elutasításra kerül, mivel az elnevezés azt a hamis látszatot kelti, hogy a cég országos lefedettséggel bír és a piac központi szereplője.
Két bírósági, illetve hatósági eset is kiválóan példázza a névvalódiság sérelmét.
Az első eset, mikor a Gazdasági Versenyhivatal több alkalommal megbírságolta az „Ügyfél Vélemény Vizsgálati Központ Kft.” nevű vállalkozást. Ez a cég „Megbízható Cég” tanúsítványt értékesített más vállalkozásoknak. A jogsértés lényege a megtévesztés volt: a cég neve és a szolgáltatás neve azt a látszatot keltette, hogy a tanúsítványt elnyerő cégek egy átfogó feltételrendszernek felelnek meg, és valós vizsgálaton esnek át. A GVH feltárta, hogy a vizsgálat csupán egy automatizált internetes keresés volt 18 negatív kulcsszóra. Ez a névhasználat a névvalódiság elvének súlyos megsértése volt. [gvh.hu]
A második esetben a Kúria több döntésében megerősítette a névvalódiság fontosságát. A döntésében kimondta, hogy a cégnév vizsgálatakor kulcsfontosságú, hogy az utal-e a főtevékenységre, és ez az utalás nem lehet-e megtévesztő. Egy döntésben a bíróság azért utasított el egy nevet, mert az „azt a látszatot kelti, hogy (…) a kérelmezett az országos sportági szövetsége” egy adott sportágnak, holott erre nem volt jogosult. A tanulság egyértelmű: a cégnév nem sugallhat közfeladatot, hatósági jelleget vagy kizárólagos nemzeti státuszt. [kuria-birosag.hu, kuria-birosag.hu]
Névszabatosság
A névszabatosság elve nyelvi követelményeket támaszt. A cégnévnek meg kell felelnie a magyar helyesírás szabályainak.
- A vezérszó (a név első, megkülönböztető eleme) szabadon választható. Lehet fantázianév, idegen nyelvű kifejezés, rövidítés vagy mozaikszó.
- A szabály az, hogy a vezérszón kívül a név többi eleme már csak magyarul, a magyar helyesírás szabályai szerint szerepelhet. Például az „Alpha Consulting Kft.” név jogszerű. Azonban az „Alpha Kft. for Consulting” már jogszerűtlen lenne, mert a vezérszón kívül idegen nyelvű kifejezés szerepel. [erthetojog.hu]
Bejegyzés utáni teendők
Gyakori tévhit, hogy a cégalapítás a cégbírósági bejegyző végzéssel lezárul. Valójában ekkor kezdődik a cég kötelezettségekkel teli élete, és a legtöbb alapító itt követi el a legköltségesebb hibákat.
A cég bejegyzését követően az ügyvezetőnek azonnal cselekednie kell. A legfontosabb, gyakran elmulasztott teendők:
- Adóhatósági (NAV) bejelentés: A bejegyzést követően azonnal be kell jelentkezni az adóhatósághoz, és dönteni kell az ÁFA-körről.
- Bankszámlanyitás: A cégnek a bejegyzéstől számított 8 napon belül kötelező magyarországi pénzforgalmi számlát nyitnia. Ehhez szükséges a társaság bejegyzéséről megküldött es3 típusú fájl továbbítása a pénzintézetnek.
Gyakori tévhitek
A Kft. alapítók abban a hitben élnek, hogy a korlátolt felelősség egyetemes védelmet nyújt a magánvagyonuknak. Ez a cégjog egyik legveszélyesebb tévhite.
A valóság az, hogy a „korlátolt felelősség” a cég tulajdonosára vonatkozik, mégpedig a cég tartozásaival szemben. Az alapító azonban a legtöbb esetben saját maga látja el a cég vezetését is, ő lesz az ügyvezető. Az ügyvezető felelőssége viszont egyáltalán nem korlátozott.
Az ügyvezető személyesen felel a cég jogszerű működéséért. Ha az ügyvezető megszegi kötelezettségeit, akkor a törvény őt személyesen vonja felelősségre. A számviteli szabályok megsértéséért az ügyvezető pénzbírsággal sújtható. Súlyosabb esetben, ha például a cég (akár az ügyvezető tudta nélkül, akaratlanul) gazdasági bűncselekmény részesévé válik, az ügyvezetőt eltilthatják a cégvezetéstől, vagy akár szabadságvesztéssel is sújthatják. A Kft. korlátolt felelőssége tehát nem védi meg az alapító-ügyvezetőt a saját ügyvezetői hibái miatti személyes, magánvagyoni felelősségre vonástól. [konyvelobudapest.eu]
Konklúzió
A cégalapítás és cégnév választás egy komplex jogi folyamat, amely messze túlmutat a puszta adminisztráción. A döntéseknek hosszú távú anyagi és jogi következményei vannak. A cégforma meghatározza a személyes kockázatvállalás szintjét, míg a cégnévnek egyszerre kell megfelelnie a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság szigorú hármas követelményének. A cégalapítás nem az a terület, ahol érdemes spórolni az ügyvédi költségen. A kötelező jogi képviselet nem teher, hanem az első és legfontosabb védelmi vonal a súlyos anyagi és büntetőjogi buktatók elkerülésére.
Ha további útmutatásra van szüksége akár a jelen cikk tartalmával kapcsolatban, vagy más jogi kérdésben szeretne tanácsot kapni, a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek online jogi tanácsadás keretében állnak rendelkezésére, hogy szakértői segítséget nyújtsanak.
