A megbízási szerződés alapjai – miben más, mint a meghatalmazás?

A megbízási szerződés az egyik leggyakrabban előforduló szerződéstípus. Annak ellenére, hogy sokan ismerjük a fogalmát, érdemes lehet egy kicsit közelebbről is megvizsgálni, hogy pontosan tudjuk, milyen jogintézménnyel is állunk szemben. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a megbízási szerződés alapvető fogalmait és céljait, illetve a meghatalmazással való kapcsolatára is kitértünk.

Mi a megbízási szerződés?

A megbízási szerződés egy olyan megállapodás, ami egy meghatározott feladat vagy szolgáltatás elvégzésére jön létre. Ez a szerződés leggyakrabban két fél között születik, őket a megbízónak és a megbízottnak nevezzük. Akinek az a célja, hogy egy feladatot valaki másra delegáljon, vagy valakinek a szolgáltatását igénybe vegye, megbízónak hívják. Ezekért cserébe ellenszolgáltatással tartozik, ez azt jelenti, hogy megbízási díjat kell fizetnie. Azt a felet, aki a rábízott feladatot ellátja vagy a szolgáltatást nyújtja, megbízottnak nevezzük. Ő az elvégzett munkájáért cserébe jogosult lesz a megbízási díjra. [1]

A megbízási szerződés ennek az egyfajta munkamegosztásnak a kereteit tartalmazza. Szerepelnie kell benne a feladat pontos leírásának és annak is, hogy milyen feltételek szerint kell teljesíteni azt. A feladatokon túl fontos, hogy a megbízási díj megfizetésének részleteiről (például az összege és a határideje) is állapodjanak meg a felek. [2,3]

Mik a legfontosabb elemei?

Ahhoz, hogy a megbízási szerződés érvényes legyen, fontos, hogy a következő pontokat tartalmazza:

• A felek adatai: a megbízási szerződés – a legtöbb szerződéshez hasonlóan – a felek legalapvetőbb adatainak rögzítésével kezdődik. Tartalmaznia kell, hogy a szerződést megkötő feleknek mi a neve, címe, elérhetősége.
• A megbízás tárgya: fontos, hogy rögzítsük pontosan, hogy mi az a feladat vagy szolgáltatás, aminek a teljesítésére a megbízási szerződést megkötjük. Ha a megbízó a feladatok ellátására általános irányelveket határoz meg, ezeket is érdemes a megállapodásba foglalnunk.
• A megbízási díj: rögzítsük, hogy pontosan mekkora összegre tarthat igényt a megbízott a feladat ellátásáért cserébe. Határozzuk meg azt is, hogy mi a fizetés határideje, illetve, hogy milyen módon (például készpénzzel vagy átutalással) kell megtörténnie a kifizetésnek. [4,5]
• Felmondás: a megbízási szerződésben kitérhetünk a szerződés felmondásának feltételeire is. Ha nem rendelkezünk róla, a Polgári Törvénykönyv szabályai fognak érvényesülni. [22]
• Időtartam: rögzíthetjük a szerződés időtartamát is, vagyis azt az intervallumot, amin belül a megbízott jogosult lesz eljárni a megbízó ügyeivel kapcsolatban.
• Képviselet: ahhoz, hogy a megbízó olyan feladatokat is teljesíthessen, ahol a megbízó képviselete szükséges, fontos, hogy képviseleti joggal rendelkezzen. A megbízási szerződés tartalmazhatja azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekben a megbízott képviselőként eljárhat, de olyan ügyeket is meghatározhatunk, amelyek esetében a megbízó jóváhagyása szükséges a döntéshez.
• Egyebek: a fentiek mellett számos egyéb elemet is felvehetünk a szerződésbe. Ennek az a célja, hogy a lehető leginkább személyre szabott és a céljainknak megfelelő tartalmú megállapodás szülessen. [7]

Hogyan lehet megkötni?

A megbízási szerződést szóban és írásban is megköthetjük. Ez a megállapodás a felek jogi biztonságát teremti meg, mivel a jogviszony feltételeinek előzetes és alapos megtárgyalása megakadályozhatja a vitás helyzetek felmerülését, valamint lehetővé teszi azt is, hogy a felek előre tudhatják, hogy egy esetleges konfliktus esetén milyen eszközökkel fogják az érdekellentétet megoldani. A megállapodásuk fogja szabályozni azt is, hogy milyen feltételek mentén kell a szolgáltatásaikat teljesíteni, illetve, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

Ahhoz, hogy később egyértelműen tudjuk, hogy milyen tartalommal kötöttük meg a szerződést, érdemes a szóbeli megállapodás helyett az írásbeli formát választanunk.

Milyen hibákat követhetünk el a megkötésekor?

Mivel a megbízási szerződés tartalmazza a felek közötti megállapodás legfontosabb szabályait, fontos, hogy alapos megfontolás előzze meg. Ha a következő 3 dologra odafigyelünk, elkerülhetjük a leggyakoribb hibák elkövetését:

1. Pontosan és körültekintően fogalmazzunk! Gyakori hiba, hogy a szerződés nem határozza meg kellő részletességgel az ellátandó feladatot vagy a minőségi követelményeket. Ez a későbbiekben nézeteltérésekhez és jogvitás helyzethez vezethet, ezért érdemes figyelmet fordítanunk a pontos megfogalmazásra.
2. Ne hagyjuk ki a legfontosabb tartalmi elemeket! A fenti 7 legfontosabb tartalmi elem nélkül a szerződés nem lesz alkalmas a céljának elérésére, ezért mindig ellenőrizzük le, hogy ezek a feltételek, adatok szerepelnek-e benne. [8]
3. Állapodjunk meg a vitarendezés feltételeiben is! Akkor jó egy szerződés, ha egy esetleges vita esetén tartalmaz olyan rendelkezést, amire hivatkozva megvédhetjük az érdekeinket. Ezért fontos, hogy megfontoltan állítsuk össze a tartalmát, de külön fejezetet szentelhetünk annak is, hogy meghatározzuk, milyen módon és milyen eszközökkel szeretnénk egy esetleges konfliktust megoldani.

Miért érdemes megkötni?

A szerződés megkötése a megbízó és a megbízott számára is számos előnnyel jár, mivel biztonságos környezetet teremt a feladatok ellátásához. A megbízási szerződés az egyik leggyakrabban előforduló szerződéstípus, és rendkívül széles az a kör, amire kiterjedhet: a leghétköznapibb élethelyzetektől a komplex gazdasági ügyletekig előfordul. Megbízási szerződést kötünk akkor, amikor a gyep nyírásáért fizetünk, de az ügyvédünk is ilyen szerződés alapján fogja az ügyeinket megoldani.

Megbízási szerződés vs. meghatalmazás