Megbízási szerződés: mire figyeljünk?

Mi a megbízási szerződés?

1. A felek és pozíciójuk

A megbízási szerződés egy kétoldalú jogügylet, amely a megbízó és a megbízott között jön létre. A szerződés leglényegesebb eleme az, hogy ezzel a felek egy pontosan meghatározott feladat ellátásában állapodnak meg, amelyet értelemszerűen a megbízottnak kell teljesítenie, de ezért cserébe ennek ellenértékére, vagyis megbízási díjra jogosult, amelyet a megbízó fizet meg számára. Fontos kiemelnünk, hogy a feladat természete és a felek akarata fogja meghatározni, hogy a szerződés csak a feladatellátásra, vagy ezen felül a díjfizetési kötelezettségre is vonatkozik-e, hiszen a szerződési szabadságnak köszönhetően úgy is dönthetnek, hogy a megbízott ingyenesen végzi az általa vállalt tevékenységet. [9,10,11,12,13,14,15,16]

2. A megbízási szerződés szabályozása

A megbízási szerződésre vonatkozó legfontosabb szabályokat a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Fontos, hogy ezek diszpozitív rendelkezések, ami azt jelenti, hogy a szerződő felek jogosultak arra, hogy egyező akaratukkal ezektől a szabályoktól eltérjenek, és saját akaratuk szerint szabályozzák a jogviszonyukat a megbízási szerződésben. Ez nagyfokú rugalmasságot jelent, és egyúttal lehetővé teszi, hogy mindenki a saját érdekei és boldogulása szerint alakítsa ezt a jogügyletet. [17,18,19,20,21]

3. A jogügylet jellege

A megbízási szerződés egyik legfontosabb jellegzetessége az, hogy az úgynevezett gondossági kötelmek közé tartozik. Ez első olvasatra meglehetősen bonyolultnak tűnhet, viszont valójában csak annyiról van szó, hogy a megbízottnak a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárnia a vállalt feladat vagy tevékenység ellátása során. Ez azt jelenti, hogy a megbízott csak akkor tanúsít szerződésszerű magatartást (vagyis akkor teljesíti a kötelezettségét), ha kellő gondossággal jár el.

Ez bőven elegendő, hiszen egy megbízási szerződés esetén nincs szó arról, hogy a felek egy bizonyos eredményt szeretnének elérni, ellentétben a vállalkozási szerződéssel, amely esetében a gondos eljárás nem lesz elegendő: a vállalkozó csak akkor fogja tudni teljesíteni a szerződést, ha az abban szereplő eredményt is elérte. [22,23,24]

A megbízott kötelezettsége tehát az, hogy a rá bízott feladatot a legjobb tudása, legnagyobb igyekezete mellett (vagyis a lehető legnagyobb gondossággal) lássa el, eleget téve egyúttal a megbízó által adott utasításoknak is. Ennek értelmében a megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha eljárásra nem vezetett eredményre, kivéve természetesen akkor, ha az eredmény azért maradt el, mert felróhatóan járt el. [25,26]

A megbízó pedig arra vállal kötelezettséget a szerződés aláírásával vagy az azzal való egyetértéssel, hogy eleget tesz díjfizetési kötelezettségének. [27,28]

4. A megbízó utasítási joga

A megbízási szerződés következő fontos jellegzetessége az, hogy a megbízó utasítási joggal rendelkezik, amelynek a megbízott köteles eleget tenni.

Ez alól csak a következő esetek képeznek kivételt:

• Ha a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli és az előzetes értesítésére már nincs mód, a megbízott eltérhet az utasítástól, viszont köteles erről késedelem nélkül értesíteni.
• Ha a megbízó olyan utasítást ad, amely jogszabályba vagy hatósági határozatba ütközik, a megbízott köteles megtagadni a végrehajtását.
• Szintén köteles megtagadni, ha az utasítás végrehajtásával mások személyét vagy vagyonát veszélyeztetné. [29,30,31]

Amennyiben a megbízó által adott utasítás célszerűtlen vagy szakszerűtlen, a megbízott köteles erre figyelmeztetni. Amennyiben mégis fenntartja az utasítást, a megbízottnak a következő lehetőségek állnak rendelkezésére:

1. Elállhat a szerződéstől.
2. Felmondhatja a szerződést.
3. A feladatot az utasítások szerint, a megbízó kockázatára elvégzi.

4. Meg kell azonban tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. [32,33]