Az utóbbi időben a közösségi média felületek körüli felfokozott érdeklődés az előnyeik és innovációik területéről egyre inkább a veszélyeik kérdése felé terelődött, amelyek közül az egyik legjelentősebb probléma az egyének személyiségi jogainak megsértése, a hozzájárulás kérdése. A Polgári Törvénykönyv a helyes Facebook-felhasználásra is irányadó, a fényképek megosztására vonatkozó rendelkezéseiről a következő egy percben minden lényeges információt elolvashatnak.
Mit jelent a képmáshoz való jog?
A Polgári Törvénykönyv példálózó jelleggel számos személyiségi jogot nevesít, így
- az élethez, testi épséghez és egészséghez való jogot.
- az emberi méltóság védelmét.
- a személyes szabadság, a magánélet és magánlakás védelmét.
- a becsület és a jóhírnév védelmét.
- a magántitok és a személyes adatok védelmét.
- a névviseléshez való jog védelmét.
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot.
A rólunk készült fényképek engedély nélküli feltöltése szempontjából a képmáshoz való jog sérelme merülhet fel, amely azt jelenti, hogy az érintett személy hozzájárulása nélkül nem készülhet róla fénykép, illetve az nem használható fel.
Milyen esetben nem szükséges a hozzájárulás?
- Tömegfelvételek esetén.
- Nyilvános közéleti szereplések alkalmával készült fényképekkel kapcsolatban.
Hogyan járjunk el helyesen?
A képmáshoz való jog védelme néhány egyszerű lépés megtartásával könnyen megvalósítható:
- Minden esetben kérjünk engedélyt a fotózás előtt.
- Soha ne osszunk meg másról a tudta nélkül fényképet a közösségi oldalakon.
- Ha posztolni szeretnénk, érdemes a fénykép láthatósági körét szűkítenünk: csak azok láthassák a bejegyzést, akikkel ismerősök vagyunk, vagy úgy is rendelkezhetünk, hogy csak egy meghatározott csoport számára legyen elérhető.
- Amennyiben rólunk került fel olyan fénykép, amelynek közzétételéhez nem járulunk hozzá, mindenképpen jelentsük a bejegyzést a Facebook felé, valamint igyekezzünk tisztázni a preferenciáinkat az ismerőseinkkel, családtagjainkkal.