Öröklés és végrendelet: így gondoskodjon vagyonáról halála esetére!

A végrendelet elkészítéséhez nem szükséges, hogy a megnevezett örökösök ehhez hozzájáruljanak, illetve az sem, hogy tudomásuk legyen az elkészültéről. Az örökhagyó szabad belátása szerint alakíthatja ki a tartalmát, hiszen így lesz alkalmas a végakaratának közvetítésére. Végrendelkezni csak személyesen lehet, vagyis nem lehet képviselő közreműködését igénybe venni. [19] [20]

Hogyan tehetünk végrendeletet?

Végrendelkezni három formában lehetséges:

1. 1. közjegyző által készített közokiratban (közvégrendelet)
   2. Írásbeli magánvégrendelettel
   3. Szóban – csak rendkívül kivételes esetben lehet szóban végrendelkezni

A közvégrendelet érvényessége

Azt a végrendeletet, amelyet az örökhagyó közjegyző előtt tett, közvégrendeletnek nevezzük. Bizonyos esetekben, például, ha az örökhagyó vak, írástudatlan vagy a 14. életévét be nem töltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú, kötelező ilyen formában megtenni a végrendeletet. [20] [21]

A közjegyző által készített végrendelet közokiratnak minősül, és az alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [22]

Az írásbeli magánvégrendelet érvényessége

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének fontos feltétele, hogy csak olyan nyelven lehet megtenni, amelyet a végrendelkező megért és amelyen írni (sajátkezűleg írt végrendelet esetén) és olvasni (más által írt végrendelet esetén) tud. Az írásbeli magánvégrendelet esetén az, hogy a végrendelkező saját maga írta-e a jognyilatkozatot, teljesen közömbös, az érvényessége a következő feltételek teljesülésétől függ:

1. 1. A készítésének ideje kitűnik az okiratból.
   2. Sajátkezűleg írt végrendelet esetén az elejétől a végéig a végrendelkező írta és aláírásával ellátta.
   3. Amennyiben más írta le a végrendelkező végakaratát, azt az örökhagyó két tanú jelenlétében aláírta vagy magáénak ismerte el, és a végrendeletet a tanúk is aláírták.
   4. A sajátkezűleg vagy más által írt végrendeletet a végrendelkező aláírta és a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi. Ehhez az is szükséges, hogy az okiraton legyen feltüntetve, hogy végrendeletnek minősül. A dokumentum lehet nyílt, de lehet zárt irat is.

Több, különálló magánvégrendelet esetén fontos, hogy minden lapja folyamatos sorszámozással legyen ellátva, illetve minden lapján szerepeljen a végrendelkező és a két tanú aláírása.

Fontos megjegyeznünk, hogy írásbeli magánvégrendelet nem készíthető gyorsírással vagy bármilyen egyéb jel- vagy számírás alkalmazásával. Amennyiben ilyen jelek felhasználásával készül a végrendelet, érvénytelennek fog minősülni és a fentebb részletezett törvényes öröklés rendjének szabályai fogják meghatározni a hagyaték sorsát. [24] [25] [26] [27]

A szóbeli végrendelet érvényessége

A szóbeli végrendelkezés lehetősége egy kivételes eset: csak olyan személy számára lehetséges, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amelyben számára lehetetlen, hogy írásban fogalmazza meg végakaratát. Szóbeli végrendeletet tehet például az a személy, aki baleset következtében életveszélyes állapotba került vagy az intenzív osztályon részesül ellátásban. [30]

A szóbeli végrendelet akkor lesz érvényes, ha

1. 1. A végrendelkező szóban teljesen előadja a végakaratát.
   2. A szóbeli előadás során két tanú együttesen jelen van.
   3. A két tanú által ismert nyelven hangzik el a végrendelet. [28]

A szóban tett végrendelet azért is olyan kivételes lehetőség, mert rendkívül nehéz később rekonstruálni, hogy pontosan milyen tartalommal hangzott el. Ebben az esetben annak a félnek kell bizonyítania a végrendelkező akaratát, aki a szóbeli végrendelet alapján örökölni kíván, hiszen neki áll érdekében, hogy stabilizálja a végrendelet valósságát.

Végrendeletet az élethelyzetünktől és szándékainktól függően három formában tehetünk, mind a három típusra speciális érvényességi szabályok és feltételek vonatkoznak. Ahhoz, hogy a végrendeletünk érvényes legyen, a következő három tartalmi elemnek szerepelnie kell benne:

1. 1. Tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján beazonosítható az örökhagyó személye!
   2. Tartalmazzon örökösnevezést! Vagyis egyértelmű és beazonosítható módon jelölje meg azt a személyt, akit örökösünkké szeretnénk tenni.
   3. Szerepeljen rajta a keletkezésének helye és ideje. [31] [32]

Mi a jelentősége a végrendelkezésnek?

A végrendeleti öröklés lehetősége számos előnnyel jár az örökhagyó és az örökösök számára is. Az alábbiakban 3 pontba gyűjtöttük össze, hogy miért érdemes megtenni ezt az egyoldalú jognyilatkozatot.

• 1. Kontroll. Alapvető emberi tulajdonságunk, hogy a bizonytalan helyzetekben is igyekszünk urai maradni a helyzetnek, megőrizni pozíciónkat. Sajnos életünk végének bekövetkezte is meglehetősen kiszámíthatatlan esemény, amely sokakban a szorongás érzését kelti. Ennek enyhítésére és a stabilitás érdekében sokan pontról pontra imegtervezik temetésüket de ennél hétköznapibb módon is reagálhatnak. A stabilitást értelmezhetjük életben maradó szeretteink helyzetére is: végrendelettel gondoskodhatunk szeretteink anyagi biztonságáról is, illetve számos családi viszály kialakulását is megelőzhetjük vele. [33] [34]
  2. Öröklési szándék. Az öröklés törvényi szabályai természetesen nem lehetnek minden egyes személyes életviszonyra, kapcsolatra tekintettel, így amennyiben ettől eltérően határoznánk meg vagyonunk sorsát megfelelő megoldást nyújthat egy végrendelet elkészítése.
  3. Kiskorú gyermek. Kiskorú gyermekünkről a végrendeletünkkel is gondoskodhatunk: nemcsak vagyoni biztonságát alapozhatjuk meg benne, hanem rendelkezhetünk arról is, hogy kit szeretnék megbízni a gondozásával, illetve a gyámi feladatok ellátására kit tartunk a legalkalmasabbnak. [35] [36] [37]

Özvegyi jog

Az özvegyi jog olyan haszonélvezeti jog, amely kifejezetten a házastársat illeti meg a haláleset folytán, az addig közösen lakott lakáson. Ez a haszonélvezet kiterjed a lakásban található berendezési és felszerelési tárgyakra is. [38] [39]

Mit jelent a haszonélvezeti jog?

Ez egy olyan jogosultság, amely nagyon hasonlít a tulajdonjoghoz, azonban mégis találhatunk fontos különbségeket közöttük. A haszonélvező helyzete egyfajta korlátot jelent a tulajdonos számára, mivel szinte ugyanazok a lehetőségei (például használat vagy hasznosítás) a dologgal kapcsolatban, mint a tulajdonosnak, azonban ő nem rendelkezhet vele, vagyis például nem adhatja el. [40]

Az özvegyi jog kapcsán sok esetben már a hagyaték átadásának idején felmerül az a kérdés, hogy milyen módon lehet megszüntetni, ennek két fő módját különböztetjük meg:

• 1. Lemondás: az özvegy erről a jogosultságáról lemondhat. Ezt egy kifejezett nyilatkozattal teheti meg, amelyet az ingatlan új tulajdonosának kell címeznie.
  2. Megállapodás: a tulajdonos és az özvegy megállapodással is rendezheti a haszonélvezeti jog megszüntetését, amelyben megegyezhetnek arról is, hogy ez ingyenesen vagy meghatározott összeg fejében történik. [41]

Öröklési jogi alapfogalmak kisokos

Az öröklési jog olyan jogterület, amely első ránézésre bonyolultnak és terjedelmesnek tűnhet, azonban szinte mindannyiunkat érinteni fogja életünk valamely szakaszában, azért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az alapvető fogalmaival. Az alábbiakban összegyűjtöttük azt az 5 legfontosabb öröklési jogi fogalmat, amit mindenkinek ismernie kell, segítve abban, hogy sikeresen eligazodjon az öröklési folyamatok útvesztőjében:

1. Öröklés: az öröklés hatályos jogrendszerünkben univerzális jogutódlást jelent, vagyis annak a folyamatnak a megjelölésére szolgál ez a fogalom, amely során az örökhagyó hagyatéka egészként átszáll az örökösre. [42]
2. Öröklés megnyílása: az öröklés az örökhagyó halálakor nyílik meg, vagyis ez az az időpont, amikor az örökös megszerzi a hagyaték rá eső részét. [43]
3. Hagyaték: a hagyaték azt a vagyont jelenti, ami az örökhagyó halála esetén az örökösre száll át. Ez tartalmazhat például vagyontárgyakat és jogosultságokat, de kötelezettségek, tartozások is terhelhetik. [44]
4. Hagyatéki eljárás: ez egy olyan eljárás, amelyet a közjegyző folytat le azzal a céllal, hogy hivatalosan is megállaptást nyerjen, hogy ki az örökös, milyen vagyontárgyak képezik a hagyatékot és az átadás is a hagyatéki eljárás során következik be. [45]
5. Hagyatéki tartozások: a hagyatéki tartozások közé sorolhatjuk például az örökhagyó temetésének költségeit, a hagyaték megszerzésével összefüggő költségeket, a hagyatéki eljárás költségeit, az örökhagyó tartozásait és az örököst terhelő költségeket (például a hagyományt és a meghagyást) is. [46]

Az öröklés folyamata, a hagyatéki eljárás és az öröklési jog alapelvei bonyolult rendszert képeznek, így nem csoda, hogy sokunk számára kihívást jelent a megértésük és alkalmazásuk. A Szerzi oldalán kényelmesen és egyszerűen intézkedhetünk az öröklési jogi ügyeinkkel, mivel a platformon elérhető végrendelet okosdokumentum segítségével gyorsan rögzíthetjük végakaratunkat.

Amennyiben bizonytalannak érzi magát vagy jogi kérdése merülne fel, online jogi tanácsadás keretében akár chat, akár videochat formájában konzultálhat az oldalon regisztrált ügyvédekkel.