A végrendelet nem csupán egy jogi dokumentum, hanem az örökhagyó végakaratát megtestesítő irat, amely több ember sorsát befolyásolhatja. De mi történik akkor, ha kiderül, hogy érvénytelenség, vagy hatálytalanság áll fent? Kevesen tudják, hogy egy látszólag hibátlan irat is kártyavárként omolhat össze, ha a háttérben rejtett akarati hibák, tisztességtelen befolyás vagy bizonyos élethelyzet-változások húzódnak meg.
Ebben a cikkben áttekintjük a végrendeletek fajtáit, majd bemutatjuk, hogy milyen esetekben lesz egy végrendelet érvénytelen vagy éppen hatálytalan.
Milyen fajtájú végrendeletek vannak?
A Ptk. szerint végrendelkezni alapvetően kétféleképpen, közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. Szóbeli végrendelet tételére csak akkor van lehetőség, ha a törvény által meghatározott rendkívüli körülmények és feltételek fennállnak.
Közvégrendelet
Közvégrendeletet csak közjegyző előtt lehet tenni. Az alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az összeférhetetlenségi szabályok értelmében kizárt a közvégrendelkezés olyan személy előtt, aki a végrendelkezővel vagy annak házas- illetve élettársával hozzátartozói, gyámi vagy gondnoki viszonyban áll. Emellett érvénytelen minden olyan juttatás, amely az okirat elkészítésében közreműködő személy, vagy annak közeli hozzátartozója, gyámoltja, illetve gondnokoltja javára szól. Amennyiben tehát az említett kapcsolatok valamelyike állna fent köztünk és a közjegyző között, más közjegyzőt kell keresnünk.
Közvégrendelet egyébként bármelyik közjegyző előtt tehető, de a közjegyző csak olyan személyhez mehet ki végrendeletet készíteni, aki illetékességi területéhez tartozik.
Fontos megjegyezni, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorúak érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehetnek. Ehhez azonban nem szükséges számukra sem a törvényes képviselő, sem pedig a gyámhatóság hozzájárulása. Csak közvégrendelet útján végrendelkezhetnek érvényesen továbbá a vakok, az írástudatlanok, vagy azok, akik olvasásra vagy nevüknek aláírására képtelen állapotban vannak. [njt.hu]
Írásbeli magánvégrendelet
Nem feltétlenül szükséges közjegyző közreműködése, sőt akár arra is lehetőség van, hogy bárkinek a közreműködése nélkül végrendelkezzünk. A végrendelet keletkezésének ideje viszont mindenképpen ki kell, hogy tűnjön az okiratból.
Egyértelmű, de fontos szabály, hogy az írásbeli magánvégrendelet csakis olyan nyelven tehető meg érvényesen, amit a végrendelkező ért. Azonban nem követelmény, hogy a végrendelkező írni és olvasni is tudjon az adott nyelven. Ezek közül elég az egyik feltételnek eleget tenni attól függően, hogy a végrendeletet a végrendelkező saját maga, vagy más személy írta. Értelemszerűen a végrendelkező által írt végrendelet esetén az írni tudás, más által írt végrendelet esetén pedig az olvasni tudás elvárt az adott nyelven.
Érdekesség, hogy amennyiben ezen feltételek fennállnak a végrendelkező személyében, a végrendelet holt nyelven (latinul) is megtehető.
Azonban érvénytelen a magánvégrendelet abban az esetben, ha az gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült. Közönséges írásnak az olyan írás tekinthető, amelynek betűi, írásjelei megfelelnek a végrendelet nyelvének.
Sajátkezűleg írt és aláírt végrendelet
A végrendelkezés egyik sajátos formája az úgynevezett holográf végrendelet, amelynek érvényességéhez nincs szükség harmadik személy közreműködésére. Ennek feltétele, hogy az örökhagyó a végrendelet teljes szövegét saját kezűleg írja, és azt aláírásával lássa el.
Fontos megjegyezni, hogy a gépírással készített végrendelet sosem minősül sajátkezűleg írtnak, még abban az esetben sem, ha azt a végrendelkező maga gépelte, majd kézzel alá is írta. Ennek oka, hogy utóbb nem bizonyítható, hogy valóban tőle származik. [mokk.hu]
Más által írt végrendelet
A más által írt végrendeletet allográf végrendeletnek is nevezzük. Ebben az esetben tehát nem a végrendelkező írja saját kezével az okiratot, hanem vagy ő írja gépírással, vagy bárki más akár kézzel, akár gépírással.
Allográf végrendelet készítése esetén nem elegendő a végrendelkező aláírása. Ahhoz, hogy a végrendelet érvényes legyen szükséges, hogy a végrendelkező az okiratot két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy amennyiben azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismerje el. Ezen felül a végrendeletet maguknak a tanúknak is alá kell írniuk, feltüntetve azon ezen minőségüket. [erthetojog.hu]
A tanúk
A Ptk. mindössze három olyan okot sorol fel, amelynek következtében valaki nem lehet tanú végrendelettételkor:
- aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes,
- aki kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését,
- aki írástudatlan.
Az sem feltétel, hogy a tanú ismerje a végrendelet tartalmát, sőt még az sem, hogy tudjon arról, hogy végrendelet megtételénél működött közre.
A tanúk és más közreműködők (a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget) részére csak akkor lehet érvényesen juttatásról rendelkezni, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta, vagy, ha a végrendelkezésnél a javadalmazott tanúkon kívül további két tanú működött közre.
Amennyiben pedig jogi személy javára végrendelkezünk, nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Amennyiben ilyen személy közreműködőként vesz részt a végrendelet elkészítésében, a jogi személynek rendelt juttatás érvénytelen lesz. [mokk.hu]
Letétbe helyezés közjegyzőnél
A Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy akár sajátkezűleg, akár más által írt végrendeletünket nyílt vagy zárt iratként, aláírással ellátva közjegyzőnél letétbe helyezzük. Ekkor a végrendelkező kijelenti, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza. A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad. A letétbe helyezésről jegyzőkönyv készül, és azt az átvett végrendelettel együtt őrzik.
Szóbeli végrendelet
Igazán kivételes esetekben arra is van lehetőség, hogy az örökhagyó szóban végrendelkezzen. A Ptk. szerint szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Fontos, hogy e két feltétel konjunktív, tehát mind a kettőnek fenn kell állni ahhoz, hogy a szóbeli végrendelet érvényes lehessen.
További érvényességi feltételek, hogy a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban előadja, és kijelentse, hogy nyilatkozata az ő végrendelete. A törvény jelnyelvet használó végrendelkező esetén megengedi a jelnyelv használatát.
A szóbeli végrendelet tanúira a fent említett korlátozásokat kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy ebben az esetben nem követelmény, hogy a tanú tudjon írni. [birosag.hu]
A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága
Az alábbiakban azokról az esetekről lesz szó, amikor a végrendelet ugyan elkészül, de az valamilyen okból nem képes kiváltani a kívánt joghatást.
Az érvénytelenség és a hatálytalanság elhatárolása
A végrendelet érvényesülésének akadályai két fő csoportra oszthatóak. Az alapvető különbséget a hiba keletkezésének időpontja és jellege adja:
- Érvénytelenség: A végrendeletnek már a létrejöttekor fennálló hibája alapozza meg. Ez lehet formai, vagy tartalmi, illetve az örökhagyó végrendelkezési képességével vagy akaratával összefüggő hiányosság.
- Hatálytalanság: Azt jelenti, hogy az egyébként érvényesen létrejött végrendelet valamely utóbb bekövetkezett okból veszti el erejét. Ilyen ok lehet például a visszavonás, a megsemmisülés vagy bizonyos élethelyzet-változások.
Fontos hangsúlyozni, hogy egyik akadály sem feltétlen, így sem a közjegyző, sem a bíróság nem veszi figyelembe őket hivatalból, kizárólag a jogosult általi megtámadás útján érvényesíthetőek.
A megtámadás
A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát csak megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani.
Ki jogosult a megtámadásra?
Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A bírói gyakorlat ezt a kört tágan értelmezi, így nemcsak a törvényes örökös, hanem a kötelesrészre jogosult vagy a hagyományos is felléphet, ha a végrendelet sikeres támadásából konkrét anyagi előnye származik. [njt.hu]
A megtámadás korlátai
- Relatív hatály: A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát csak a megtámadásban érvényesített okból és kizárólag a megtámadó személy javára lehet megállapítani.
- Határidő: A megtámadás joga az öröklés megnyílásától (az örökhagyó halálától) számított öt év alatt elévül.
- Lemondás: Nem lehet megtámadni a végrendeletet, ha a jogosult az öröklés megnyílása után ezen jogáról lemond, vagy a végrendeletet érvényesnek/hatályosnak ismeri el.
A végrendelet érvénytelensége
A következő esetekben tehát a végrendelet már a létrejöttekor szenved valamilyen fogyatékosságban, amelynek következményeképpen nem alkalmas joghatás kiváltására.
Akarati hibák
A végrendelet egyoldalú, nem címzett jognyilatkozat, ezért az akarati elv dominál az örökhagyó valódi szándékának védelme érdekében. Ezért érvénytelen a végrendelet a következő esetekben.
- Tévedés vagy akarat hiánya: Az örökhagyó tévedett a nyilatkozat tartalmában, vagy egyáltalán nem akart ilyen nyilatkozatot tenni (például kényszer, tréfa vagy színlelés okán).
- Téves feltevés vagy meghiúsult várakozás: Az örökhagyót valamilyen téves indok vagy utóbb be nem teljesült remény (például gondozási ígéret) indította a végrendelkezésre.
- Jogellenes fenyegetés vagy tisztességtelen befolyás: Ha valaki erkölcsileg nem megengedett módon vette rá az örökhagyót az intézkedésre.
Ezen hibák csak akkor vezetnek érvénytelenséghez, ha megállapítható, hogy az örökhagyó az adott rendelkezést egyébként nem tette volna meg. Az akarati hiba orvosolható, ha az örökhagyó utóbb a végrendeleti formák szerint jóváhagyja.
Érvénytelen feltételek
A végrendeletbe iktatott feltételek érvénytelenek, ha
- érthetetlenek,
- lehetetlenek,
- ellentmondóak vagy
- nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköznek.
A jogellenes felfüggesztő feltétel (a végrendelet hatályának beállta bizonytalan jövőbeli eseménytől függ) magát a részesítést is érvénytelenné teszi, míg a jogellenes bontó feltételt (a végrendelet hatályának megszűnte bizonytalan jövőbeni eseménytől függ) egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni. [jogkodex.hu]
Gondnokság és érvényesség
A gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt. Ez a szabály biztosítja, hogy a cselekvőképességében korlátozott személy is élhessen végrendelkezési jogával, ha állapota időközben rendeződött.
A végrendelet hatálytalansága
A hatálytalanság esetében egy érvényes végrendelet valamilyen későbbi esemény miatt veszti el joghatását.
Visszavonás
A visszavonás a leggyakoribb oka a hatályvesztésnek, amely történhet:
- Kifejezett nyilatkozattal, amelyre a végrendelkezés szabályai irányadóak.
- Új végrendelet tételével. Ha az örökhagyó új írásbeli végrendeletet tesz, a korábbit visszavontnak kell tekinteni. Azonban a korábbi végrendeletnek az újjal nem ellentétes részei hatályban maradnak, hacsak az örökhagyó másként nem akarta.
Fontos korlátozás, hogy korábbi írásbeli végrendeletet szóbeli végrendelettel nem lehet hallgatólagosan visszavonni, ehhez újabb írásbeli végrendelet szükséges.
Megsemmisítés és megsemmisülés
Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó (vagy beleegyezésével más) megsemmisíti (például elégeti, széttépi). Ha a végrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de halála után nem kerül elő, a törvény vélelmezi, hogy az örökhagyó megsemmisítette. Ezzel szemben, ha a végrendelet az örökhagyó akaratán kívül semmisül meg (például tűzeset vagy betörés során), a végrendelet hatályos marad, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.
Különleges esetek
- Közös végrendelet: Hatálytalanná válik, ha a házastársak életközössége megszakad és nem áll helyre, vagy ha a feleknek gyermeke születik (hacsak máshogy nem rendelkeztek). Az egyoldalú visszavonás csak akkor érvényes, ha arról a másik felet értesítették (a közös végrendelet szabályairól bővebben ebben a cikkünkben írtunk).
- Szóbeli végrendelet: Rendkívül szigorú szabály vonatkozik rá, ugyanis hatályát veszti, ha az örökhagyó a feltételeket megalapozó helyzet megszűnése után harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
- Közjegyzőnél letett végrendelet: A visszavétellel a végrendelet azonnal hatályát veszti.
- Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet: Hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség már nem áll fenn, annak helyreállítására nem volt kilátás, és az örökhagyó nyilvánvalóan nem akarta juttatásban részesíteni partnerét.
Részleges érvénytelenség és hatálytalanság
A végrendelet nem feltétlenül dől meg egészében. Ha több rendelkezés közül csak egyesek hibásak, a többi rendelkezés érvényben vagy hatályban marad, feltéve, hogy:
- az örökhagyó nem rendelkezett eltérően, és
- a részleges fennmaradás nem ellentétes az örökhagyó feltehető akaratával. [njt.hu]
Segít a Szerzi
A végrendelet elkészítése nem feltétlenül egyszerű feladat és sok helyen lehet olyan hibát véteni, amely érvénytelenséget okozhat. Éppen ezért érdemes jogász segítségét kérni, hogy biztosan érvényesen tudjunk végrendelkezni.
Érdemes továbbá igénybe venni a Szerzi végrendelet generátorát. Nincs más teendőnk, mint megválaszolni a kérdéseket, és a rendszer elkészíti számunkra a teljes, célnak megfelelő dokumentumot, amely biztosítja akaratunk teljesülését.
Amennyiben további segítségre volna szüksége akár az örökléssel vagy végrendelettel kapcsolatban esetleg bármely más jogi témában, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében.
