Tisztában van azzal, hogy pontosan meddig terjed a jogi védelem, ha a magánéletéről vagy a jóhírnevéről van szó? A Polgári Törvénykönyv védelme nem csak az életre és testi épségre terjed ki, hanem olyan finomabb részletekre is, mint a névviselés vagy a képmáshoz való jog. De mi történik, ha Ön közszereplő? Tűrnie kell minden kritikát a szólásszabadság oltárán, vagy ebben az esetben is vannak határok?
Tudja, mi a különbség a között, ha valaki sértő véleményt mond Önről, vagy ha valótlan tényt állít? Készíthető-e bárkiről fotó az utcán engedély nélkül? Cikkünkben részletesen elemezzük a nevesített személyiségi jogokat, a levéltitoktól kezdve egészen az elhunytak emlékét védő kegyeleti jogig.
Az énekesnő múltja
Az ügy központi kérdése az volt, hogy egy személy korábbi, felnőttfilmes tevékenységének (amelytől elhatárolódott és amit abbahagyott) és jelenlegi, énekesnői művésznevének összekapcsolása egy kiadványon, a személyiségi jogok megsértését jelenti-e. [a Fővárosi Törvényszék P.20161/2015/32. számú határozata]
A felperes 2007 és 2010 között felnőttfilmekben vállalt szerepet, melyekben különböző, felvett neveken szerepelt, nem a sajátján. 2010 után abbahagyta a felnőttfilmezést, és énekléssel foglalkozott. 2013-ban egy zenei tehetségkutató versenyre jelentkezett, ahol felvett néven szerepelt. A műsor egyik adásában a felperes maga mondta el, hogy évekkel korábban felnőttfilmekben szerepelt, de múltjának ezen szakaszát lezárta, és arra nem büszke.
A felperes a tehetségkutatóban országos ismertséget szerzett énekesnőként. Az alperes kiadásában megjelenő sajtótermék 2014. áprilisában került forgalomba, melyhez mellékelve volt egy DVD – a felperes énekesként használt nevével ellátott felirattal –, ami a felperes korábbi felnőttfilmjeit tartalmazta. Az újság és a DVD egybecsomagolva került forgalomba.
A felperes keresetében a jóhírnév, képmás és hangfelvétel védelméhez fűződő személyiségi jogok megsértésének megállapítását, az alperes eltiltását a további jogsértéstől, a DVD-k megsemmisítését, valamint 5 millió forint sérelemdíjat és annak kamatait kérte.
Álláspontja szerint az alperes valótlanul állította, hogy énekesnői nevével felnőttfilmben szerepelt, ezzel lejáratta az énekesnői művésznevét, azt a hamis látszatot keltve, hogy felnőttfilmes tevékenységét folytatja. Sérelmezte azt is, hogy az alperes hozzájárulása nélkül hozta forgalomba a filmeket, mivel a korábbi hozzájárulás nem terjedt ki erre a későbbi, más célú felhasználásra. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez, valamint képmása és hangfelvétele védelméhez fűződő személyiségi jogát. Álláspontja szerint a felperes személye beazonosítható volt a DVD felirata alapján, és az alperes azzal, hogy a felperes énekesnői művésznevét felnőttfilmekkel kapcsolta össze, azt a hamis látszatot keltette, miszerint a felperes énekesnői karrierje során is felnőttfilmekben szerepel.
Továbbá, a felperes hozzájárulása nélkül hozta forgalomba a korábbi felnőttfilmjeit, mivel a korábbi hozzájárulás nem terjedt ki erre a felhasználásra, hiszen a képmás nyilvánosságra hozatalához adott korábbi hozzájárulást nem lehet kiterjesztően értelmezni. A bíróság eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, kötelezte a birtokában lévő DVD-k megsemmisítésére, és 800 ezer forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére. [jogkodex.hu]
A személyiségi jogok általános védelme
A jog egyik alapvető feladata a személy és a személyiség védelme. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nem határozza meg a személyiség teljes fogalmát, hiszen az a maga egészében a jog számára megragadhatatlan. Ehelyett a törvény egy általános keretszabállyal biztosítja a védelmet, amely értelmében a személyiségi jogok a Ptk. védelme alatt állnak, és mindenki köteles tiszteletben tartani az emberi méltóságot és az abból fakadó jogokat.
Ez a szabályozási technika teszi lehetővé, hogy a jogi védelem nyitott maradjon az életviszonyok változásaira, és a bírói gyakorlat tölthesse meg tartalommal a kereteket. A személyiségi jogok védelme abszolút szerkezetű jogviszonyt hoz létre, ami azt jelenti, hogy a jogosulttal szemben mindenki más kötelezett, azaz mindenki köteles tartózkodni a jogsértéstől.
Fontos kiemelni, hogy a személyiségi jogok nem korlátlanok. A Ptk. rögzíti, hogy nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. További kivételt képezhetnek a jogszabályi engedélyek, a jogos védelem vagy a szükséghelyzet is. [Navratyil Zoltán: Az ember mint jogalany a 2013. évi V. törvény alapján]
Nevesített személyiségi jogok
A Ptk. tartalmaz egy példálózó felsorolást a nevesített személyiségi jogokról, azonban hangsúlyozni kell, hogy ez a lista nem kimerítő. Ha egy adott tényállás egyik nevesített jog alá sem illeszthető be, a bíróságok az általános védelmi klauzula alapján is megállapíthatják a jogsértést.
A törvény az alábbi személyiségi jogi sérelmeket nevesíti:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog. [njt.hu]
Az alábbiakban a Ptk.-ban szabályozott személyiségi jogokat tekintjük át.
A közéleti szereplők
A személyiségi jogok egyik legkényesebb területe a közügyek vitathatósága és az egyén védelme közötti egyensúly megtalálása. A Ptk. kifejezetten rendelkezik arról, hogy a közszereplők személyiségi jogai alacsonyabb védelmet élveznek a szólásszabadsággal szemben.
A törvény kimondja, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben korlátozhatja. Ez a korlátozás azonban nem parttalan. A szükséges és arányos mértéken felül két nagyon fontos garanciális korlát védi a közszereplőket is.
- Az emberi méltóság sérelmének tilalma: a bírálat nem járhat az emberi méltóság sérelmével. Ez azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítás nem irányulhat az emberi mivolt kétségbevonására, és nem üresítheti ki a méltóságot. A joggyakorlat szerint jogsértő, ha a közlés indokolatlanul bántó, lealázó, vagy öncélúan gyalázkodó.
- A magánszféra védelme: a közéleti szereplő magán- és családi élete, valamint otthona nem esik a közügyek vitatásának körébe. A törvény rögzíti, hogy a magán- vagy családi élettel kapcsolatos tevékenység vagy adat nem minősül közügynek. Ebben a körben tehát a közszereplőt a civil személyekkel azonos védelem illeti meg.
A törvény nem definiálja a közéleti szereplő fogalmát, így a bíróságoknak esetről esetre, az adott ügy összes körülményének mérlegelésével kell megítélnie, hogy egy adott személy közszereplőnek minősül vagy sem. Például a politikusok általában közéleti szereplők. [njt.hu]
Becsület és jóhírnév
A Ptk. kétféleképpen is védi a személy társadalmi megítélését. A legfontosabb különbségtétel eme személyiségi jogok megsértése között a közlés jellege. Amíg a becsületet véleménynyilvánítással, addig a jóhírnevet tényállítással lehet megsérteni. Azt azonban meg kell említeni, hogy a gyakorlatban sokszor nehezen határolhatóak el egymástól.
A becsület megsértése
A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A „különösen” szó annyit tesz, hogy ez csupán a legáltalánosabb módja a becsület megsértésének, azonban az más – a Ptk.-ban nem említett – módokon is megvalósulhat.
Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a kritika vagy a negatív vélemény nem jogsértő (ezt a véleményszabadság védi), csak akkor, ha az a személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó. A bírói gyakorlat ide sorolja a lekicsinylő, durván sértő, megalázó kifejezéseket.
A jóhírnév megsértése
A jóhírnév ezzel szemben objektívebb kategória, hiszen ezt nem véleménynyilvánítás, hanem tényállítás alapozza meg. Különbség, hogy a tényállítás valóságtartalma bizonyítható, míg véleménynyilvánítás tekintetében a valóságtartalom nem is feltétlen értelmezhető. [jogaszvilag.hu]
A Ptk. alapján a jóhírnév megsértésére három módot sorol fel:
- valótlan tény állítása (pl. „XY egy tolvaj, lopott a szomszédjától”, holott nem),
- valótlan tény híresztelése (amikor valaki mástól származó valótlan információt ad tovább),
- vagy valós tény hamis színben való feltüntetésével (amikor a tények igazak, de azok eltorzítása vagy egyes elemek elhallgatása hamis következtetésre vezet, mint ahogy a fent bemutatott esetben is történt).
Lényeges elem, hogy a jóhírnév sérelméhez a közlésnek sértőnek kell lennie az érintettre nézve. Ki kell emelni, hogy a bírói gyakorlat szerint a jóhírnév megsértése akkor is megállapítható, ha valakinek egyébként rossz a hírneve a társadalomban, de az adott konkrét állítás vele szemben valótlan. [BH 2005. 426., Navratyil Zoltán: Az ember mint jogalany a 2013. évi V. törvény alapján]
A magántitokhoz való jog
A magánszféra védelme szoros összefüggésben áll a titokvédelemmel. Magántitok minden olyan bizalmas tény vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala az érintettre nézve érdeksérelemmel jár. [BH 2004.5.170]
A Ptk. példálózó jelleggel nevesíti a magántitok körébe tartozó legfontosabb kategóriákat, így a levéltitkot és a hivatásbeli titkot.
- Levéltitok: levélnek minősül a zárt küldemény, amely gondolatokat közöl. Ide értendő a hagyományos levél mellett az e-mail, de akár a jelszóval védett adathordozó is.
- Hivatásbeli titok: olyan foglalkozásokhoz kapcsolódik (pl. orvos, ügyvéd, könyvvizsgáló), ahol a szakma gyakorlója bizalmas információk birtokába jut, és jogszabály kötelezi a titoktartásra.
Ezen személyiségi jogok megsértése megvalósulhat a titok jogosulatlan megszerzésével (pl. levél felbontása), felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával vagy illetéktelen személlyel való közlésével. [abarbermate.web.elte.hu]
A képmáshoz és hangfelvételhez való jog
A személy külső megjelenése és hangja identitásának része. A Ptk. szerint az érintett hozzájárulása szükséges nemcsak a felhasználáshoz, hanem már a felvétel elkészítéséhez is. A hozzájárulás történhet írásban, szóban, sőt ráutaló magatartással is. Amennyiben a hozzájárulás hiányzik, az érintett személyiségi jogai sérülnek.
A törvény két kivételt nevesít, amikor nincs szükség az érintett hozzájárulásra, sem az elkészítéshez, sem pedig a felhasználáshoz.
- Tömegfelvétel: ha a felvétel emberek sokaságát ábrázolja, és az ábrázolás nem egyediesített (pl. közterületen tartózkodó embertömeg, sportesemény közönsége). Amennyiben azonban a tömegből valakit technikai eszközökkel kiemelnek, az már engedélyköteles.
- Nyilvános közéleti szereplés: a közéleti szereplőkről (pl. politikusok, művészek) közéleti szereplésük során készült felvételek elkészítése és felhasználása nem igényel hozzájárulást, hiszen ezen alkalmak során számolniuk kell azzal, hogy róluk felvétel készül. [jgypk.hu]
A névviseléshez való jog
A név a személy azonosítását, valamint a másoktól való megkülönböztetését szolgálja. Mindenki jogosult arra, hogy magát egyedi, felismerhető módon megjelölje, és e jogát mások kötelesek tiszteletben tartani.
A felvett név használata
A polgári jog kifejezetten elismeri a felvett név használatának jogát bizonyos tevékenységi körökben. Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenység felvett névvel is folytatható. Ennek egyetlen korlátja, hogy a névhasználat nem járhat mások lényeges jogi érdekének sérelmével (például tilos híres elhunyt személyek nevének megtévesztő felvétele). Fontos garancia, hogy a felvett név is teljes körű személyiségi jogi védelmet élvez.
Amennyiben egy említett speciális területeken (irodalom, tudomány, művészet, közélet) két személy neve összetéveszthető, a korábban is hasonló tevékenységet folytató kérelmére a később kezdő személy a nevét e tevékenysége során csak megkülönböztető toldással vagy a név egy részének elhagyásával használhatja. [onszak.pte.hu]
Kegyeleti jog: az elhunytak védelme
Bár a jogképesség a halállal megszűnik – tehát az elhunyt már nem lehet jogok alanya –, emléke jogi védelem alatt áll. A kegyeleti jog valójában a túlélők személyiségi joga arra, hogy az elhunyt emlékét tiszteletben tartsák.
A Ptk. meghatározza, hogy kik fordulhatnak bírósághoz jogsértés esetén:
- a hozzátartozók,
- az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
A bírói gyakorlat szerint kegyeleti jogsértésnek minősülhet például:
- ha a sajtó a bűncselekmény áldozatáról azonosításra alkalmas módon, a hozzátartozók engedélye nélkül közöl fényképet a holttestről [BH 1996. 250.];
- egy temetés méltatlan körülmények közötti lebonyolítása [BH 1997. 525.];
- ha a sajtó az áldozat teljes nevét és lakcímét nyilvánosságra hozza [BH 2002. 221.].
A törvény egy speciális vagyoni igényérvényesítést is lehetővé tesz. Amennyiben a jogsértő a kegyeleti jog megsértésével vagyoni előnyre tesz szert (pl. a kegyeleti jogsértés miatt több újságot adnak el), ennek az előnynek az átengedését az örökösök kérhetik.
Szankciók
Természetesen a személyiségi jogok megsértése nem maradhat következmények nélkül. Akinek személyiségi jogát megsértik, az alábbiakat kérheti a bíróságtól:
- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Sérelemdíj és kártérítés
Ezeken felül – amennyiben a jogsértő felróhatóan járt el – az érintett sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Sőt, aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
A különbség a sérelemdíj és a kártérítés között, hogy a sérelemdíj nem vagyoni sérelem esetén fizetendő, mintegy elégtételként a jogsértés ellenében, kártérítést pedig akkor lehet követelni, ha a személyiségi jogok megsértése vagyoni kárt okoz. [drpencz.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a személyiségi jogokkal kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
