Pénzkölcsön szerződés könnyen

Kölcsönszerződés

A kölcsönszerződés egy megállapodás, amely rögzíti a két fél, a hitelező (kölcsönadó) és az adós (kölcsönvevő) közötti megállapodást. Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. [8,9,10]

A kölcsön lehet pénzügyi eszköz, tárgy, vagy bármilyen más dolog, amelyet az egyik fél átmenetileg átenged a másiknak azzal a feltétellel, hogy azt később visszaadja vagy visszafizeti. [11,12]

A hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) szabályozási koncepciója a kölcsönszerződés szabályait a pénzkölcsönre modellezi, de a vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni rendeli bármely más helyettesíthető dolog kölcsöne esetén. [13,14]

A kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsön feltételeit, a visszafizetés módját, a kamatokat (ha alkalmazandóak), és minden egyéb fontos részletet. Mindezek mellett a leglényegesebb mozzanat a kölcsön folyósítása, amely a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházását jelenti, illetve a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján történhet. [15,16,17]

A kölcsönszerződés lényegét három mozzanatban foglalhatjuk össze:

1. Két fél között jön létre, akiket hitelezőnek és adósnak nevezünk.
2. A hitelezőnek az a kötelessége, hogy egy bizonyos pénzösszeget átadjon az adósnak, aki természetesen köteles azt visszafizetni.
3. A felek abban is megállapodhatnak, hogy az adós az összegen felül kamatot fizet a hitelező részére. Ez természetesen nem kötelező, úgy is megköthető a szerződés, hogy az adósnak nem kell kamatot fizetnie, ún.: szívességi kölcsönről beszélünk ebben az esetben. [18,19,20]

Kölcsönszerződés tárgya egyebek mellett bármely olyan dolog lehet, amelyet a forgalomban szám, súly vagy más mérték, például pénznem szerint határoznak meg, és amely dolog egyediségének a felek számára nincs jelentősége. Ilyen lehet például a búza vagy tűzifa kölcsönadása.[21]

Az ügylet hátterében a felek akarata, tudata a pénz időleges használatnak átengedésére, illetőleg átvételére terjed ki, amely azért fontos, mivel a cél az, hogy a felhasználás lehetőségét biztosítsák. Ez azért lényeges, mert a kölcsönösszeg igénybevétele nem csupán a birtoklásért önmagáért létesül, hanem a felhasználásnak, a pénzösszeg mozgatásának szándékával. [22,23]

Jogszabályi háttér

A kölcsön két alapvető sajátossága, azaz a tulajdonátruházás és az ideiglenes használatba adás közül melyiket tekinthetjük az ügylet jellegadó sajátosságának?

A Ptk. szabályozási koncepciója a kölcsönszerződés szabályait a pénzkölcsönre modellezi, ezeket a szabályokat kívánja alkalmazni az ügylethez. [24,25,26]

A Ptk. kizárólag helyettesíthető dolgok esetén teszi lehetővé a kölcsönszerződés szabályainak alkalmazását. Helyettesíthetőnek azok a dolgok minősülnek, amelyeket a forgalomban szám, súly vagy más mérték szerint határoznak meg, és amelyek esetén a kölcsönszerződés tárgyát képező dolgok egyediségének a felek számára nincs jelentősége. A kölcsön tárgyán az adós tulajdont szerez, ezért a visszaadási kötelezettségét „ugyanabból ugyanannyi” adásával teljesíti. [27,28,29]

Azonban, ha kereskedelmi jellegű a pénzkölcsön nyújtása, akkor a hitelintézetekre és pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó szabályok is közbe lépnek. Akkor már sokkal komplexebb feltétel rendszerekkel találjuk szemben magunkat. Ismerősök között nyújtott pénzkölcsönre ez nem kevés kihatással rendelkezik, azonban mégis érdemes megvizsgálnunk egy releváns pontját. [30,31]

Ez tehát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) tartalmazza, amelynek egyik lényegi eleme, amelyet érdemes kiemelnünk, a pénzkölcsönnyújtás értelmező rendelkezése:

„a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni,”

Mindebből arra következtethetünk, hogy a pénzkölcsön lehet visszterhes, azaz ellenérték formájú, illetve ingyenes. Megjegyzendő, hogy az ingyenesség esetén a kölcsönkapott összeget vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben ugyanis ajándékról beszélnénk. Mindazonáltal jelen esetben az összeg visszaszolgáltatásán felül nem terhel kamat vagy költség minket. [32,33,34]