Az öröklési jog rendkívül komplex terület, amely az elhunyt személy (örökhagyó) vagyonának és kötelezettségeinek utódlását rendezi. A magyar jogrendszerben az öröklés nem csupán a vagyon megszerzését jelenti, hanem szoros fiskális következményekkel is jár, amelyeket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szabályoz. Jelen cikk részletesen elemzi az öröklési jog alapvető polgári jogi elveit, majd kiterjedően bemutatja az öröklési illeték hatályát, mértékét, kedvezményeit és a megfizetésre vonatkozó eljárási tudnivalókat, a 2025. évi aktualitások figyelembevételével.
- Az öröklési jog polgári jogi alapjai
- Az öröklési illeték jogi keretei és alapvető kötelezettségei
- Az illeték hatálya és tárgya
- Az illeték alapja: a tiszta érték
- Az illeték mértéke
- A haszonélvezet értékelése
- Az öröklési illeték mentességei és kedvezményei
- Teljes tárgyi illetékmentességek
- Feltételes és részleges kedvezmények
- Termőföld öröklési kedvezményei
- Kiskorú örökös kedvezménye
- Rendelkezés megnyílt örökségről (Osztályos Egyezség)
- Az illeték megfizetése és az eljárási szabályok
- Hagyaték bejelentése és kiszabása
- Az esedékesség és jogkövetkezmények
- Az illeték törlése és visszatérítése
- Online egyeztetés Ügyvéddel
Az öröklési jog polgári jogi alapjai
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében az öröklés univerzális jogutódlás, amely során az örökhagyó halálával hagyatéka, vagyis javainak és tartozásainak összessége, átszáll az örökösökre. A magyar öröklési jog alapelve a végintézkedési szabadság, amely abszolút prioritást élvez a törvényes örökléssel szemben. [oroklesijog.hu]
Az öröklés jogcímei
Örökölni jogilag két fő jogcímen lehet: végintézkedés és törvény alapján. Amennyiben az örökhagyó végintézkedést hagyott, az a hagyaték egészére vagy egy részére vonatkozóan meghatározza az öröklés rendjét. A törvényes öröklés szabályai csak akkor lépnek életbe, ha végintézkedés hiányzik, vagy ha az nem meríti ki a teljes hagyatékot, tehát a törvényi rend kiegészítő jelleggel érvényesül. [oroklesijog.hu]
A végintézkedés gyűjtőfogalom, amely többféle jognyilatkozatot foglal magában:
- Végrendelet: Az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata, amelyet személyesen kell megtenni. Készülhet közjegyző által közokiratban vagy írásbeli magánvégrendeletként is.
- Öröklési Szerződés: Kétoldalú megállapodás, amelyben az örökhagyó tartás vagy életjáradék fejében nevezi meg örökösét.
- Halál Esetére Szóló Ajándékozás: A juttatás feltétele, hogy a megajándékozott túlélje az ajándékozót.
A törvényes öröklési rend egy szigorú sorrendet határoz meg, amelynek élén a lemenő egyenes ági rokonok (leszármazók) állnak. Esetükben a helyettesítés elve érvényesül. A leszármazók mellett a házastárs egy gyermekrészt, valamint a volt közös lakáson haszonélvezeti jogot örököl. Leszármazók hiányában a házastárs a teljes hagyatékot örökli, kivéve az örökhagyó szüleivel közösen használt ingatlant. Ha nincsenek leszármazók, szülők, nagyszülők és azok leszármazói, a hagyaték végső soron az államra száll. [szerzi.hu, oroklesijog.hu]
A kötelesrész, mint kötelező igény
A végintézkedési szabadságot a kötelesrész intézménye korlátozza. A Ptk. a kötelesrészt nem tulajdoni részesedésként, hanem mint az örökösökkel szemben érvényesíthető, kötelmi jogi jellegű pénzkövetelést kezeli. A jogosult tehát hagyatéki hitelezőnek minősül, nem pedig valódi örökösnek. Kötelesrészre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője jogosult, feltéve, hogy az öröklés megnyílásakor törvényes örökös lenne. [oroklesijog.hu, ingatlan.com]
A kötelesrész mértéke annak egyharmada (1/3), ami a jogosultat törvényes örökösként megilletné. A kötelesrész alapjához hozzá kell számítani mindazt az ingyenes juttatást (adományt), amelyet a jogosult az örökhagyótól élete során kapott (betudás). [oroklesijog.hu, ingatlan.com]
A kötelesrész megszerzésének fiskális kezelése kettős. Bár a Ptk. alapján követelésről van szó, az Itv. kifejezetten az öröklési illeték tárgyává teszi a kötelesrészt. Ez a fiskális besorolás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ha az örökös a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, a jogügylet kettős adóztatási kötelezettséget von maga után: a vagyont átadó örökös visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet, míg a kötelesrészre jogosult fél öröklési illetéket fizet az így megszerzett vagyon után. Ez a szabályozás megakadályozza a kötelesrész kifizetése kapcsán felmerülő esetleges adóelkerülést, mivel minden esetben a vagyonmozgás jogcímét követi. [ingatlan.com]
Az öröklési illeték jogi keretei és alapvető kötelezettségei
Az öröklési illeték az öröklés jogcímén történő vagyonátruházást terhelő adóteher, amelyet az Itv. szabályoz. Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halálának napján keletkezik. [nav.hu]
Az illeték hatálya és tárgya
Az öröklési illeték tárgyi hatálya széleskörű, magában foglalja az örökség (ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is), a hagyomány, a meghagyás, a kötelesrész szerzése, valamint a halál esetére szóló ajándékozás útján történő vagyonszerzést. [nav.hu, ingatlan.com]
Területi Hatály:
A belföldön levő hagyatékra az illetékkötelezettség minden esetben kiterjed. A külföldön levő ingatlanhagyatékra azonban a magyar öröklési illeték rendelkezései nem terjednek ki. Külföldön levő ingóhagyaték és vagyoni értékű jogok esetén csak akkor kell illetéket fizetni Magyarországon, ha a hagyaték helye szerinti államban nem kellett öröklési illetéket vagy annak megfelelő adót megfizetni. Ebben az esetben a külföldi illeték- vagy adófizetés tényének igazolása az örököst terheli. Ez a szabályozási mechanizmus hatékonyan kerüli el a nemzetközi kettős adóztatást, miközben az adózóra hárítja a külföldi adójogi helyzet bizonyításának kötelezettségét. [nav.hu]
Az illeték alapja: a tiszta érték
Az illeték alapja az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke. A tiszta érték meghatározásához a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozásoknak az örökösre eső arányos részét. Hagyatéki tehernek számítanak az adósságok, a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok díja, valamint az örökhagyó temetésének szokásos költségei is, amely utóbbiak bizonyítás nélkül is elfogadhatók. [nav.hu]
A terheket megfelelően allokálni kell: az egyes vagyontárgyakhoz kapcsolódó terheket (például jelzálogot) az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. Az örökség egészét terhelő (generális) adósságokat pedig az örökös által megszerzett illetékköteles és az illetékmentes vagyon arányában kell figyelembe venni. Kiemelendő, hogy a gépjármű értékét az egyéb hagyaték tiszta értékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni. [nav.hu]
Az illeték mértéke
Az öröklési illeték mértéke 2025-ben is a megszerzett vagyon jellegétől függően differenciált. Az általános mérték az egy-egy örökösnek juttatott örökség tiszta értéke után 18 százalék. [nav.hu, ingatlan.com]
A jogszabály kedvezményes kulcsokat alkalmaz bizonyos vagyontárgyak esetén:
- Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor az illeték mértéke 9 százalék,
- Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték mértéke a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese, amelyet a gépjármű kora és motor teljesítménye alapján kell meghatározni. [nav.hu]
Fontos jogszabályi változás, hogy 2025-től a gépjárművek és pótkocsik visszterhes vagyonátruházási illetékének mértékét inflációkövető módon, valorizálva határozzák meg a KSH által közzétett fogyasztói árindex alapján. Ez a dinamikus fiskális szabályozás biztosítja, hogy az illetékalap és a terhek mértéke ne veszítsen reálértékéből az infláció hatására. A jogszabály előírja, hogy az aktuális adómértékeket a NAV közzéteszi. [nav.hu]
A haszonélvezet értékelése
A haszonélvezeti jog (vagy használati jog) öröklése esetén, ha a tulajdonjog és a haszonélvezet külön személyre száll, a tulajdonos a haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték után, míg a haszonélvező a haszonélvezeti érték után fizeti az illetéket. [nav.hu]
A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az azzal terhelt dolog forgalmi értékének egyhuszad részét (5%) kell tekinteni. A bizonytalan időre szóló (életre szóló) haszonélvezeti jog értékelése a jogosult életkorához kötött szorzókkal történik. Ez a szabályozási logika figyelembe veszi a jog várható időtartamát, ezáltal biztosítva a teher méltányos elosztását a felek között.
Jogosult Életkora | Értékelési Szorzó (Egyévi Érték Többszöröse) |
|---|---|
25 évesnél fiatalabb | 10-szerese |
25–50 éves | 8-szorosa |
51–65 éves | 6-szorosa |
65 évnél idősebb | 4-szerese |
Ez a progresszív értékelési módszer azt jelenti, hogy idősebb jogosult esetén a jog várhatóan rövidebb ideig terheli a tulajdont, így a haszonélvező kevesebb illeték alá esik, míg a tulajdonos nagyobb hányad után fizet illetéket, de hamarabb szabadul a teher alól. [nav.hu, ingatlan.com]
Az öröklési illeték mentességei és kedvezményei
Az Itv. kiterjedt mentességi és kedvezményezési rendszert működtet, amelynek fő célja a közvetlen családi vagyonátörökítés tehermentesítése.
Teljes tárgyi illetékmentességek
A legjelentősebb mentességek a családon belüli vagyonszerzésre vonatkoznak, ami azt eredményezi, hogy a magyar családok túlnyomó többségét nem érinti az öröklési illeték:
- Egyenes ági rokonok, házastársak és bejegyzett élettársak: Az örökhagyó egyenes ági rokona (mind felmenő, mind lemenő ágon, ideértve az örökbefogadást is), valamint a házastársa és bejegyzett élettársa által megszerzett örökrész teljesen mentes az illeték alól (0%). [nav.hu]
- Testvérek: Az örökhagyó testvére (vér szerinti, féltestvér, örökbefogadott) által megszerzett örökrész szintén illetékmentes.
- Ingóörökség értékhatára: Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része mentes.
- Egyéb mentességek: Mentesül továbbá a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség, valamint az EGT-állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.
Feltételes és részleges kedvezmények
A feltételes kedvezmények lehetőséget biztosítanak a teher csökkentésére, de szigorú feltételekhez kötöttek.
Mostoha- és Nevelt Gyermek/Szülő Kedvezménye
Az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, valamint mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentesül az illeték alól. Ezt a mentességet elsősorban a lakástulajdonra kell alkalmazni; ha a lakás értéke nem éri el a 20 millió forintot, a fennmaradó keret az általános mértékű illeték alá eső egyéb vagyontárgyakra (gépjármű kivételével) használható fel. [nav.hu]
Lakóház építésére alkalmas telek öröklése
Illetékmentesség jár a lakóház építésére alkalmas telektulajdon öröklése esetén, ha az örökös a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, amelynek hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az örökösnek ezt a szándékát a NAV-nál kell nyilatkoznia, ami az illeték megfizetésének felfüggesztését eredményezi. [nav.hu]
Ez a feltételes mentesség komoly kockázatot hordoz: ha a 4 éves határidő letelik és a feltétel nem teljesül (pl. nem adják ki a jogerős használatbavételi engedélyt), a NAV a felfüggesztett illetéket az eredeti esedékességtől (a hagyatékátadó végzés véglegessé válásától) számított késedelmi pótlékkal növelve szabja ki. E mechanizmus célja, hogy elrettentse a vagyonszerzőket a feltétel teljesítésének elmulasztásától, garantálva, hogy a fiskális hátrány visszamenőleg sújtsa az adózót.
Termőföld öröklési kedvezményei
Termőföld tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jogának öröklésekor az egyébként járó öröklési illeték felét (50%) kell megfizetni. Ha az örökös az Őstermelők Családi Gazdasága (ŐCSG) tagjaként van bejegyezve, mindössze az illeték egynegyedét (1/4) kell megfizetnie, feltéve, hogy a fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozik jogosultságáról. [nav.hu]
Kiskorú örökös kedvezménye
A kiskorú örökös jelentős pénzügyi könnyítést élvez: az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától (18 év) számított két évig (20 éves koráig) késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. Ha a kiskorú a határidő lejárta előtt teljesíti fizetési kötelezettségét, annyiszor 10 százalék kedvezményben részesül, ahány megkezdett naptári évvel korábban fizet. Ez a kedvezmény legfeljebb 70 százalék lehet. [nav.hu]
Rendelkezés megnyílt örökségről (Osztályos Egyezség)
A hagyatéki eljárásban az örökösök osztályos egyezséget köthetnek, amelyben eltérhetnek a törvényes vagy végrendeleti öröklési rendtől. Az egyezség jelentős hatással van az illetékfizetésre:
- Ingyenes Átengedés: Aki ingyen átengedi örökrészét egy másik örökösnek, nem fizet öröklési illetéket az átengedett rész után. Az átvevő örökös viszont úgy fizeti az illetéket, mintha a vagyon közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá.
- Visszterhes Átengedés: Ha az átengedés ellenérték fejében történik (visszteher), az átengedő örökös öröklési illetéket, míg az örökrészt ellenszolgáltatás fejében megszerző fél visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet. Ez a szabály biztosítja, hogy a hagyatéki vagyonelemek átrendezése ne eredményezzen illetékfizetési kötelezettség alóli kibúvót.
Fontos megkülönböztetni az öröklésről szóló ingyenes lemondást (amely illetékmentes) az ellenérték fejében történő lemondástól, amely ajándékozási illetéket von maga után. Az örökség visszautasítása (az örökhagyó halála után) viszont teljes illetékmentességet eredményez. [nav.hu]
Az illeték megfizetése és az eljárási szabályok
Az öröklési illeték megfizetése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiadott fizetési meghagyás alapján történik.
Hagyaték bejelentése és kiszabása
A hagyatékot főszabály szerint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző vagy a bíróság jelenti be a NAV-nak a jogerős hagyatékátadó végzés vagy határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül.
Az örökösnek azonban van közvetlen bejelentési kötelezettsége is: ha a közjegyző nem köteles hivatalból elindítani az eljárást, de az egy örökösnek jutó ingóörökség meghaladja a 300 000 forintot, az örökös köteles a haláltól számított 90 napon belül Hagyatéki Kimutatás (HK) nyomtatványon bevallást adni a NAV-nak. [nav.hu]
A NAV a fizetendő illetékről fizetési meghagyást (határozatot) ad ki. Az illetékmentes ügyekben (például egyenes ági rokon öröklése esetén) a NAV nem ad ki fizetési meghagyást, hanem az illetékmentességet megállapító döntést az ügyiratra jegyzi fel.
Az esedékesség és jogkövetkezmények
Az illeték a fizetési meghagyásban foglalt határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adózót a határozat kézbesítésétől számított 30. naptól terheli a fizetési kötelezettség, feltéve, hogy nem él jogorvoslattal. [nav.hu]
Jogorvoslati és Kedvezményezési Mechanizmus: Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadása után, de annak véglegessé válását megelőzően kedvezményre vagy mentességre vonatkozó kérelmet nyújt be (például a termőföldre vonatkozó ŐCSG tagi nyilatkozatot), a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé és nem minősül végrehajtható okiratnak. Ezzel az eljárásjogi mechanizmussal az örökös utólagosan is érvényesítheti jogait anélkül, hogy a fizetési határidő azonnal elkezdődne. A NAV a kiegészítő határozat véglegessé válásával dönt a kérelemről. [nav.hu]
Fizetési Módok és Pótlékok:
A megállapított illeték megfizetése átutalással, az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER), az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), vagy hagyományos postai csekken történhet.
A határidőig meg nem fizetett illeték után késedelmi pótlékot kell fizetni. Ennek mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. Emellett a bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén az illetékkötelezettségtől függetlenül mulasztási bírság szabható ki.
Az illeték törlése és visszatérítése
Az illeték hivatalból vagy kérelemre történő törlésére (ha még nem fizették meg), illetve visszatérítésére (ha már megfizették) sor kerülhet többek között az alábbi esetekben:
- Ha az örökség értéke utólag, visszaható hatállyal csökken.
- Ha a bíróság a jogügyletet utólag módosítja, megszünteti vagy megállapítja annak érvénytelenségét.
- Ha a vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) a vélelmezett szorzókkal számított idő felénél rövidebb idő elteltével megszűnik.
Online egyeztetés Ügyvéddel
Az öröklési illeték szabályozása 2025-ben nagymértékben megkönnyíti a vagyonátörökítést a közvetlen családi kapcsolatokon belül a széles körű illetékmentesség révén. Az öröklési illeték terhe elsősorban a távolabbi rokonokat és a harmadik személyeket érinti, esetükben a 9% (lakástulajdon) és 18% (általános) kulcsok az irányadók.
A jogi feltételekhez kötött kedvezmények, mint például a teleképítéshez kötött 4 éves határidő vagy a vállalkozói vagyon 3 éves fenntartásának kötelezettsége, jelentős pénzügyi előnyt biztosíthatnak, de elmulasztásuk komoly pénzügyi szankciókat vonhat maga után, különösen a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával.
Az örökösök számára alapvető fontosságú a hagyatéki eljárás során feltárni minden tényt és érvényesíteni az összes releváns kedvezményt, lehetőség szerint még a fizetési meghagyás véglegessé válása előtt, kihasználva ezzel a NAV által biztosított, az adózót védő eljárásjogi mechanizmusokat. A jogszabályok pontos ismerete és az időben történő cselekvés elengedhetetlen a fiskális kötelezettségek optimalizálása és a jogi biztonság fenntartása érdekében.
Ha további segítségre van szüksége öröklés, végrendelet készítés vagy bármilyen más jogi kérdésben, forduljon bizalommal a Szerzi platformon elérhető ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik örömmel állnak rendelkezésére.
