Manapság egyre divatosabb dolog pénzt adni ajándékba ingóságok helyett, mivel így a megajándékozott fantáziájára van bízva annak szabad felhasználása. Azonban kevesen tudják, hogy egy bizonyos összeghatár felett kötelező a vagyonszerzési illeték megfizetése. Tehát az amúgy ingyenes tulajdonátruházás, valójában mégsem minden esetben ingyenes. A vagyonszerzési illetéket pedig, a megajándékozottnak kell megfizetnie. Annak érdekében, hogy ne kerülj kellemetlen helyzetbe az adóhatósággal érdemes tisztában lenni az ajándékozásra vonatkozó jogszabályokkal.
Ha nem vagyunk elég körültekintőek akkor úgy járunk, mint az a személy, aki hiába szabott az általa ajándékként átadott pénznek feltételt, azt mégse kapta vissza, hiába nem teljesítette a megajándékozott a vállalt feltételt. Az ajándékozó így nem csak az ajándékba adott pénztől, hanem az abból a pénzből vásárolt ingatlan tulajdonjogától is elesett, mivel nem ismerte a jogszabályokat és nem cselekedett kellő időben.
Ajándékozási szerződés
Az ajándékozási szerződésnek az az alapja, hogy az ajándékozó ingyenesen átruházza az általa adni kívánt dolog tulajdonjogát a megajándékozottra. Az ajándék átvevő egyetlen kötelezettsége az ajándékozási szerződés teljesítésében a dolog átvétele. Az ajándékozásra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni az ingatlan mellett, a jog és követelés ingyenes átruházására is. Ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén, az ajándékozó további kötelezettsége a tulajdonjog átruházásán felül, az ingatlan birtokbaadása. A birtokbaadás kötelezettségének az az oka, hogy a birtokjog erősebb, mint a tulajdonjog, így ha a tulajdonjog át is száll, de az az ajándékozó birtokában marad, akkor a megajándékozott nem lesz képes teljes mértékben rendelkezni az újdonsült tulajdonával. [vidakovics.hu]
Az élettárs ajándéka nem váltja be a hozzá fűzött reményt
A felperes 2.3 millió forintot adott ajándékban az alperes élettársának lakásvásárlás céljából, mivel az egy igen kedvezményes ajánlatot kapott az általa évekig bérelt bérlakás megvásárlására. A felperes élettárs a pénz átadásának azt a feltételét szabta, hogy amint megszerzi az alperes élettárs a szóban forgó ingatlan tulajdonjogát, azt amint lehetséges a saját nevéről a felperes nevére íratja. Az ingatlan megszerzését követő pár hónapon belül megszakadt a felek között az élettársi kapcsolat. Hiába szólította fel a felperes az alperest a tulajdonjog átruházására az nem történt meg.
Ajándék visszakövetelése
Alapvetően a szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni, viszont mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a 2.3 millió forint az átlag magyar ember számára nem számít szokásos mértékűnek.
A Polgári Törvénykönyv lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben az ajándék nem szokásos mértékű, akkor azt az ajándékozó visszakövetelje, feltéve ha a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek. A Törvénykönyv három esetet nevesít az ajándék visszakövetelésére. [szerzi.hu]
Az ajándék visszakövetelhető, ha [jogado.hu]
- az átadása után bekövetkezett változások miatt az ajándékozónak a létfenntartása érdekében szüksége van rá.
- a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.
- az ajándékozás feltétele utóbb véglegesen meghiúsult.
Feltétel végleges meghiúsulása
A fent említett esetben egy olyan feltevéssel adta a felperes az ajándékot, amely utóbb meghiúsult, tehát jogosulttá vált annak visszakövetelésére. A polgári törvénykönyv a következőképpen rendelkezik az ajándékozás feltételének végleges meghiúsulásáról:
Feltétel végleges meghiúsulása esetén, az ajándék kizárólag akkor követelhető vissza, ha bizonyítható, hogy
i) a jogügylet alapjául egy feltevés szolgált;
ii) a feltevés nélkül az ügylet nem került volna megkötésre;
iii) a feltevés utóbb véglegesen meghiúsult.
A Kúria Polgári Kollégiumának 76. számú állásfoglalása szerint nem követelhető vissza az ajándék, illetőleg nem követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta. [drabrok.hu]
Létfenntartás érdekében
A törvény értelmében a meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, abban az esetben, ha arra a szerződéskötés után a létfenntartásának veszélybe kerülése miatt szüksége van. Az ajándék visszaadásának feltétele az, hogy a megajándékozott létfenntartását viszont nem veszélyezteti. A bíróság állapítja meg azt, hogy mely ajándék visszaadása veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását, és melyik nem. Ez mindig egyedi élethelyzet kérdése. [minap.hu]
Továbbá a megajándékozott akkor sem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően tudja biztosítani. Létfenntartás veszélybekerülése esetén, kizárólag a visszaköveteléskor még meglévő ajándék igényelhető vissza. Így, ha a kapott ingatlant a megajándékozott időközben eladta a saját vagyonából köteles az ajándék helyébe lépett értéket kiadni. [das.hu]
Súlyos jogsértés esetén
Súlyos jogsértésnek számít a bűncselekmény elkövetése vagy valamilyen jogi kötelezettség megszegése. Nem feltétele a súlyos jogsértés állításának a jogerős bírósági vagy hatósági határozat, de önmagában a felek közötti viszony puszta megromlása vagy az ajándékozóval szemben tanúsított tiszteletlenség nem elegendő. Az ajándékozó nem csak az ajándékot, hanem annak a helyébe lépett értéket is visszakövetelheti. [tomosvarilaw]
Miért az ingatlant követelte a felperes és nem a pénzt?
A törvény értelmében az ajándék visszakövetelése nem az eredeti állapot helyreállítására irányul, ezért lehetőség van arra, hogy az ajándék konkrét tárgyát, ebben az esetben a pénzt, vagy azt az értéket követelje a felperes, ami természetben megvan, tehát ebben az esetben az ingatlant.
Az alperes 5 év elteltével se tett eleget a felperes követelésének, így az keresetet nyújtott be a bíróságon, amelyben először az ingatlan tulajdonjogát, majd keresetváltoztatást követően az ajándékba adott pénzt követelte.
Bíróság álláspontja
Az elsőfokú bíróság a felperes javára döntött, szerintük az elévülési idő még nem enyészett el, mivel arra a felismeréstől számított 5 év után lehet csak hivatkozni. Ebben az esetben az elsőfokú bíróság szerint a felperest a felismerést a kereset benyújtásakor érte.
A bíróság emiatt kötelezte az alperest az ingatlan megfelelő tulajdoni hányadának átadására. Az alperes az ítélet ellen fellebbezett. Mind a másodfok, mind pedig a Kúria szerint, téves volt az elsőfokú bíróság megállapítása az igényérvényesítésre és az elévülésre vonatkozóan.
A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló tanú vallomásokból és az ügy körülményeiből úgy vélte, hogy a felperest a felismerés jóval a keresetindítást megelőzően érte. A felek között az ajándékozás 2005 februárjában történt, a tanú vallomások alapján pedig a felperes 2005 tavaszától kezdődően próbálta érvényesíteni a követelését. A felperes viselkedéséből tehát okkal lehetett arra következtetni, hogy ő már 2005 nyarán felismerte, hogy az alperes a kiszabott feltételt nem fogja magától teljesíteni.
Így tehát hibásan állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a felismerés 2010 november 25-én érte a felperest, amikor megindította a keresetet. Mivel addigra már elévült a követelés, hiszen az általános elévülési időként megszabott 5 év 2010 nyarán telt le. (Kúria Pfv. II. 21.920/2012.)
Ajándékozás formai követelményei
Mint minden szerződést az ajándékozási szerződést is meg lehet kötni írásban, szóban és ráutaló magatartással. Ingatlan ajándékozása esetén azonban kötelező a szerződést írásba foglalni, mivel anélkül érvénytelen a megállapodás. Mi azt ajánljuk, hogy amennyiben nem szokásos mértékű ajándékozásról van szó, úgy válassza a legbiztosabb módszert, ne bízzon semmit se a véletlenre és foglalja írásban az ajándékozási szerződését.
A hétköznapban nem szokás az ajándék átadást szerződés aláírással kísérni, ennek az az oka, hogy azoknak az ajándékozásoknak a tárgya általában szokásos mértékű. Szokásos mértékű ajándéknak azt tekintjük, ami mindkét fél anyagi helyzetéhez viszonyítva csekély értékű. Az ilyen értékű ajándékok visszakövetelését nem teszi lehetővé a jogszabály abban az esetben sem, ha fennállnak az ahhoz szükséges törvényi feltételek.
Minél nagyobb értékű az ajándék, legyen szó pénzről vagy ingatlanról, annál inkább érdemes róla írásban rendelkeznie a felek. Az írásbeli szerződés ugyanis megkönnyíti a dolog eredetének bizonyítását, ha esetleg egy hatósági ellenőrzésre kerül a sor. Az ajándékozási szerződés elkészítése tehát épp úgy érdeke az ajándékozónak, mint a megajándékozottnak.
Az ajándékozási illeték kiszabása és mértéke
Az ajándékozási illetéket a megajándékozottnak kell megfizetnie. A főszabály szerint vagy az ajándék átvételét követően vagy pedig az ajándékozási szerződés aláírását követően számított 30 napon belül kell a gazdagodást bejelenti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. A gazdagodás bejelentését követően a NAV fizetési meghagyást állít ki és annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetnie a kiszabott illetéket a megajándékozottnak a hatóság felé. [nav.gov.hu]
Az 1990. évi XCIII. törvény tételesen meghatározza az ajándékozási illeték mértékét és az illetékfizetési kötelezettség alóli kivételeket. Ajándékozáskor az illeték alapja minden esetben a megajándékozott által megszerzett vagyon tiszta értéke, vagyis az ajándék forgalmi értéke, csökkentve az azt terhelő tartozások és terhek értékével.
- Ajándékozási illeték általános mértéke – ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik – 18%.
- A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti jog) ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.
- Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jognak az ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
Akkor köteles a megajándékozott az ajándék után illetéket fizetni, ha az ajándék értéke meghaladja a 150.000 Ft-ot, valamint akkor is, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki. Tehát, ha valakinek 150.000 Ft-t készpénzt adunk ajándékba, akkor az után illetékfizetési kötelezettségünk van.
Kivétel az illetékfizetési kötelezettség alól
Ingyenes az ajándékozás például [szerzi.hu]
- egyenes ági rokonok között (nagyszülő, szülő, gyermek, unoka, örökbefogadott gyermek)
- házastársak, bejegyzett élettársak között
- testvérek között
- abban az esetben, ha az jótékony célra történő közadakozásnak számít
- ha az olyan juttatás amely után az ajándékozónak vagy a megajándékozottnak személyi jövedelemadót vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (például évvégi bónusz)
- ha a tárgya szolgáltatás – mint egy ebéd vagy szabadidős program.
Figyelem, élettársakat nem illet meg a mentesség, nekik illetékfizetési kötelezettségük van a nem szokásos mértékű ajándék átadása esetén.
Az ilyen típusú ajándékozások nemcsak illetékmentesek, de bejelentéshez sem kötöttek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, még akkor sem, ha értékük meghaladja a 150.000 Ft értéket. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem érdemes róla írásban rendelkeznie a feleknek, mivel ugyanúgy megkönnyíti a dolog/ jog/ ingatlan/ pénz eredetének bizonyítását. Tehát a feleket az ügyvédi költségen kívül egyéb illetékfizetési kötelezettség nem terheli, viszont ugyanúgy biztonságban tudhatják magukat.
Hogyan kell bejelenteni az ajándékot és megfizetni az illetéket?
A bejelentés megtehető a NAV-hoz [nav.gov.hu]
- Az AVBA jelű nyomtatványon, papír alapon vagy elektronikusan az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) használatával,
- de lehetőség van arra is, hogy egy megfelelő adattartalommal, önállóan elkészített nyilatkozatot nyújtson be a fél a hatóság részére,
- azonban az ajándékozási szerződést mindkét esetben csatolni kell a bejelentéshez.
A kormányhivatalnál kell bejelenteni
- Az ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzését, valamint
- a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, illetve a gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzését.
Mi az eljárás menete?
A NAV a közvetlenül hozzá benyújtott vagy a kormányhivataltól megkapott ajándékozási szerződés alapján kiszámítja az ajándékozási illetéket, amiről a megajándékozottnak fizetési meghagyást küld.
Az illetéket a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül – az ott jelzett számlaszámra – kell megfizetni.
Ajándékozás megtagadása
Amennyiben valaki ajándékot ígért másnak egy szerződés keretében és mégis meggondolná magát, úgy van lehetőség korrekcióra. Ilyen eset például az ha az ajándékozó életben jelentős változás következik be vagy az, ha megváltozik az ajándékozó és a megajándékozott között fennáll viszony valamilyen törés következtében. Amennyiben tehát már nem lenne elfogadható vagy nem vállalható számára a ajándék átadása, úgy az ajándékozó a teljesítésre nem kötelezhető.
Ekkor az ajándékozó jogosult megtagadni az ajándék teljesítését. Ez a feltétel arra hivatkozik, hogy a szerződés teljesítése csak olyan körülmények között várható el, amelyek az eredeti megállapodás idején is fennálltak, és nem változtak meg jelentősen azóta.
Segít a Szerzi
Amennyiben további kérdése merülne fel igényeljen online jogi tanácsadást otthona kényelméből! Forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez, akik online jogi tanácsadás keretében állnak rendelkezésére.
