„Kitagadlak az örökségből!” Ezt a mondatot gyakran hallhatjuk filmekben, sorozatokban, de akár a való életben is találkozhattunk már vele egy hevesebb családi veszekedés alkalmával. De belegondoltunk már valaha, hogy ez hogyan is néz ki a valóságban?
Valóban egyszerű valakit csak úgy kitagadni az öröklésből? Kell valamilyen ok hozzá, és ha igen, pontosan milyen? Ebben a cikkben megpróbálunk választ adni eme kérdésekre. Bemutatjuk, hogy milyen módon lehet végrendeletet tenni, illetve milyen szabályok vonatkoznak különböző formákra. Azt követően kitérünk a kizárás és a kitagadás szabályaira és a kettő közötti különbségekre.
Öröklési jog
Az öröklési jog a polgári jog azon területeihez tartozik, amellyel valahogyan előbb vagy utóbb mindenki találkozik. Magyarországon az úgynevezett „ipso iure” öröklési elv érvényesül, ami azt jelenti, hogy az örökhagyó halálának pillanatában az örökség automatikusan az örökösre száll. Ehhez tehát nincs szükség külön jogi cselekményre, így például az örökség elfogadására sem. [e-justice.europa.eu]
Örökhagyó kizárólag természetes személy lehet, akinek teljes hagyatéka – a jogokkal és kötelezettségekkel együtt – átszáll az örökösre. Örökös ugyanakkor lehet természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság is. [birosag.hu]
A Polgári Törvénykönyv kétféle öröklési jogcímet ismer. A végintézkedésen alapuló és a törvényes öröklést. A sorrendet a törvény egyértelműen meghatározza, amelynek értelmében elsőbbséget élvez a végintézkedés alapján történő öröklés. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyó nem hagyott hátra végrendeletet, a végrendelet hatálytalan vagy érvénytelen, illetve ha az nem terjed ki a teljes vagyonára.
Öröklésből kitagadott gyermek
Az alábbi eset remek példát mutat olyan körülményekre, amelyek miatt valóban ki lehet tagadni valakit az öröklésből. [a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20870/2021/6. számú határozata]
A felperes az örökhagyó örökbefogadott gyermeke, az alperesek pedig az örökhagyó jó barátai voltak. Az örökhagyó férje 2017. januárjában hunyt el, ami után az örökhagyó testi és lelki állapota megromlott, fokozottan érzékennyé vált. A felperessel való kapcsolata elhidegült, majd teljesen megszakadt. 2017. májusában az örökhagyó öngyilkossági kísérletet hajtott végre, majd kórházi, illetve pszichiátriai ellátásra szorult. A kórházi kezelés alatt megtiltotta a felperesnek, hogy látogassa, vagy az egészségi állapotáról információt szerezzen, aki ezen idő alatt elhanyagolta az örökhagyó otthonát és állatait. Az örökhagyó hazaszállításáról az alperesek gondoskodtak, továbbá kérésére zárat is cseréltek a házában.
2017. szeptemberében az örökhagyó végrendeletet készített, melyben a felperest érdemtelenségre és durva hálátlanságra hivatkozva kitagadta, részletesen megjelölve a felperesi magatartásokat, amelyekre alapozta döntését, és ezzel egyidejűleg írásban is megtiltotta a felperesnek, hogy vele kapcsolatba lépjen. Az örökhagyó 2017. novemberében elhunyt. A szakértői vélemény szerint az örökhagyó rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel a végrendelkezés idején.
A felperes azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, a végrendeletben megjelölt kitagadási okok (érdemtelenség és durva hálátlanság) nem állnak fenn. Hivatkozott arra, hogy az örökhagyó maga tiltotta meg a gondoskodást, így a kapcsolathiány nem róható a terhére. Álláspontja szerint az örökhagyó érzékenysége és az ő esetlegesen hűvösebb magatartása nem lehet a kitagadás alapja. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a kötelesrész pénzbeni kiadására, valamint perköltség megfizetésére.
Az alperesek a kereset elutasítását és a felperes perköltségek megfizetésére kötelezését kérték. Álláspontjuk szerint az örökhagyó végrendeletében tett kitagadási nyilatkozata érvényes volt, mivel a szakértői vélemény is alátámasztotta, hogy az örökhagyó rendelkezett belátási képességgel, és a végakaratában nem volt kóros motiváció. Kiemelték, hogy az örökhagyó részletesen megjelölte a felperes durva hálátlanságát megalapozó magatartásokat. Tanúvallomásokra hivatkoztak, melyek az örökhagyó és a felperes rossz viszonyáról, a felperes lelki terrorjának minősülő magatartásáról és anyagi érdekeiről szóltak, cáfolva az ellentmondásos nyilatkozatok fennállását.
A törvényszék elutasította a keresetet, és kötelezte a felperest a perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy az örökhagyó a végrendelkezésekor bírt a szükséges belátási képességgel, és a felperessel való megromlott kapcsolata ezt nem érintette. Az örökhagyó a végrendeletben részletesen taglalta a felperes kitagadásának motivációit és indokait, amelyek alapján a bíróság nem látott érvénytelenségi okot. Kimondta, hogy a kitagadási okok vagylagosak, ezért bármelyik fennállása esetén az érvényes kitagadás megállapítható. A bíróság szerint így a felperes kötelesrészre sem jogosult.
A felperes fellebbezett az ítélet megváltoztatásáért, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta. [jogkodex.hu]
Végrendelet
A jog lehetőséget biztosít arra, hogy vagyonunkról – akár annak egészéről, akár egy részéről – végrendelet útján szabadon rendelkezzünk. Ez a végrendelkezési szabadság a demokratikus államok általános jogelve, amely a magántulajdonhoz és a tulajdon feletti rendelkezés szabadságához kapcsolódik. Ennek a szabadságnak azonban korlátja a kötelesrész jogintézménye, amelyről még részletesebben szólunk e cikkben. [birosag.hu]
A végrendelkezés a polgári jog egyik olyan jogintézménye, amelyet kizárólag személyesen lehet gyakorolni, tehát senki más nem készíthet helyettünk végrendeletet. Ahhoz, hogy egy okirat végrendeletnek minősüljön, két feltételnek kell teljesülnie: egyrészt tartalmaznia kell az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést, másrészt az okiratnak külsőleg az örökhagyótól kell származnia.
A végrendelet típusai
A Polgári Törvénykönyv elsődlegesen két formát nevesít, mégpedig a közvégrendeletet és az írásbeli magánvégrendeletet. Ezen túl szóbeli végrendelet tételére is van lehetőség, de csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.
Közvégrendelet
Közvégrendelet kizárólag közjegyző előtt tehető, és érvényességére a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályok érvényesek. Nem lehet érvényes közvégrendeletet tenni olyan közjegyző előtt, aki a végrendelkezőnek, annak házastársának vagy élettársának hozzátartozója, gyámja, illetve gondnoka. Az olyan juttatás, amely a közreműködő közjegyző, annak hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól, szintén érvénytelen. [17kerugyved.hu]
Ha a közjegyzővel szemben fennáll valamelyik kizáró ok, másik közjegyzőt kell választani. Közvégrendelet bármely közjegyző előtt készíthető, de a közjegyző csak saját illetékességi területén belül mehet ki a végrendelkezőhöz.
Bizonyos személyek – például korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, vagyoni ügyletekben részlegesen korlátozott nagykorúak, vakok, írástudatlanok, illetve azok, akik nem képesek olvasni vagy aláírni – kizárólag közvégrendeletet tehetnek érvényesen. Ehhez azonban nincs szükség törvényes képviselő vagy gyámhatóság jóváhagyására.
Írásbeli magánvégrendelet
A legtöbb végrendelet ebbe a kategóriába tartozik, ami nem véletlen, hiszen elkészítéséhez nincs szükség közjegyzőre, és akár tanúk jelenléte nélkül is létrejöhet. Fontos azonban, hogy az okiratból egyértelműen ki kell tűnnie a készítés időpontjának.
Az írásbeli magánvégrendeletek tekintetében az alábbi megkülönböztetéseket tehetjük:
- Sajátkezűleg írt és aláírt (holográf) végrendelet: ha a végrendelkező saját maga írja meg végrendeletét és azt alá is írja, máris érvényes végrendeletet készített, bármely más személy közreműködése nélkül. Fontos, hogy a gépírással készített végrendelet sosem minősül sajátkezűleg írtnak.
- Más által írt (allográf) végrendelet: ebben az esetben a végrendelkező az okiratot két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy amennyiben azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el. Ezen felül a végrendeletet maguknak a tanúknak is alá kell írniuk.
- Letétbe helyezés közjegyzőnél: arra is van lehetőség, hogy akár sajátkezűleg, akár más által írt végrendeletünket nyílt vagy zárt iratként, aláírással ellátva közjegyzőnél letétbe helyezzük. Ekkor a végrendelkező kijelenti, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza, a közjegyző pedig az átvételről elismervényt ad. [csaladjog.com]
A szóbeli végrendelettel ebben a cikkünkben foglalkoztunk, egy valós eset, illetve a szabályok bemutatásával.
Kizárás és kitagadás az öröklésből
A Ptk.-ban a kiesési okok között találjuk mind a kizárást, mint pedig a kitagadást. Mindkét esetben az örökhagyó döntéséről van szó, amely során egy olyan személy, aki egyébként örökölhetne az örökhagyó után, mégsem válik örökössé. Azonban a két eset között lényeges különbség van, így nem szabad összekeverni őket.
Kizárás
A kizárás tulajdonképpen nem más, mint negatív örökösnevezés. Az örökhagyó tehát arról rendelkezik, hogy ki ne örököljön utána. A végintézkedési szabadság részét képezi az is, hogy a törvényes örökös is kizárható az öröklésből. Ebből is következik, hogy a kizárást nem kell indokolni.
A kizárást az örökhagyó megteheti közvetlenül, illetve mellőzéssel. A közvetlen kizárás annyit tesz, hogy az örökhagyó a végrendeletben tett kifejezett nyilatkozatával zárja ki a törvényes örököst, míg a mellőzés annyit jelent, hogy más személyt nevez örökössé. Ezen akaratot tehát a végrendeletben kell megfogalmazni, így az alakiságra a fentebb említett formák vonatkoznak.
Fontos azonban, hogy a kötelesrészre jogosult csak a kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből zárható ki. [drsass.hu]
Ki jogosult kötelesrészre?
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó:
- leszármazóját,
- házastársát,
- szülőjét,
ha azok az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének.
És milyen mértékben?
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. Tehát például egy olyan esetben, ahol a hagyaték értéke 90 millió forint és az örökhagyónak három gyermeke van, azonban a legidősebbet kizárja az öröklésből, ezt a kizárt gyermeket 10 millió forint kötelesrész illeti meg. [oroklesijog.hu]
Kitagadás
Amennyiben valakit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagad, annak nem jár kötelesrész. Ebből az is következik, hogy csak kötelesrészre jogosult tagadható ki az öröklésből. Egyből látható, hogy a kitagadás súlyosabb a kizárásnál, hiszen ebben az esetben a kitagadott semmilyen arányban nem részesedik a hagyatékból.
Ennek megfelelően azonban – a kizárással ellentétben – a kitagadást minden esetben meg kell indokolni, mégpedig magában a végintézkedésben. Ennek keretében meg kell nevezni a kitagadás alapjául szolgáló magatartást vagy más körülményt, illetve az ehhez kapcsolódó törvényben meghatározott kitagadási okot. [drujvary.hu]
Kitagadási okok
A Ptk. felsorolja azokat az okokat, amiért a kötelesrészre jogosult kitagadható. Ezek alapján bármely kötelesrészre jogosult kitagadható amennyiben:
- az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
- az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
- az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
- erkölcstelen életmódot folytat;
- akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki;
- a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
Ezeken felül vannak olyan kitagadási okok, amelyek csak bizonyos személyekkel szemben állhatnak fent. Így a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja. Továbbá a szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot. A házastársat pedig a házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt is ki lehet tagadni. [njt.hu]
Megbocsátás
Ebben a körben nagyon fontos szerepe van a megbocsátásnak. Amennyiben az örökhagyó a végintézkedése előtt megbocsátja a kitagadás okát, azonban a végintézkedésében mégis kitagadja, a kitagadás érvénytelen. Ilyen esetben a kötelesrészre jogosultat úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó kizárta volna az öröklésből, vagyis kötelesrészre tarthat igényt.
Akkor, ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után bocsátotta meg, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik. Ekkor a kötelesrészre jogosult öröklési jogi helyzete kétféle lehet. Amennyiben a végrendelet csak a kitagadást tartalmazta, a kötelesrészre jogosult nemcsak a kötelesrészt igényelheti, hanem a törvényes öröklés szabályai szerint korlátozás nélkül örököl. Viszont, ha a végrendeletben az örökhagyó a kitagadás mellett más örököst is nevezett meg, a kötelesrészre jogosult – mellőzéssel – kizártnak minősül és csak a kötelesrészét igényelheti. [jogkodex.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége akár az örökléssel, akár a végrendelettel kapcsolatban, esetleg bármely más jogi témában, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében.
Érdemes továbbá igénybe venni a Szerzi végrendelet generátorát. Nincs más teendőnk, mint megválaszolni a kérdéseket, és a rendszer elkészíti számunkra a teljes, célnak megfelelő dokumentumot, amely biztosítja akaratunk teljesülését.