A mindennapokban legtöbbször előforduló jogügylet a szerződéskötés. Mindenki köt szerződést az életében. Ennek során mindig valamilyen joghatás kiváltását célozzuk meg. Azonban annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, a szerződésnek érvényesnek kell lennie, ugyanis ha érvénytelenség áll fenn, akkor az adott jognyilatkozat nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségnek két formája van: a semmisség és a megtámadhatóság. [szerzi.hu] Ebben a cikkben a semmisséget, azaz az abszolút érvénytelenség jogi szabályozását tekintjük át.
- A semmisség fogalma
- Semmisségi okok
- Színlelt szerződés
- A szerződési nyilatkozat hibája
- Tilos szerződés
- A jóerkölcsbe ütköző szerződés
- Lehetetlen szolgáltatás és az érthetetlen vagy ellentmondó kikötések
- Uzsorás szerződés
- Jogeset - uzsorás szerződés a büntetés-végrehajtás intézetben
- Semmisség a fogyasztói szerződések esetében
- A fiduciárius hitelbiztosítékok
- Fogyasztói jogot csorbító feltételek
- Fogyasztó joglemondó nyilatkozata
- Összegzés
- Okosan a Szerzivel!
A semmisség fogalma
A semmisségi okok valamelyikének fennállása a törvény erejénél fogva érvénytelenséghez vezet, ezért abszolút érvénytelenségnek is nevezik. Megállapításához külön eljárásra nincs szükség, a bíróság hivatalból észleli. Ez azt jelenti, hogy erre jogot alapítani vagy ez alapján teljesítést követelni nem lehet még akkor sem, ha a felek a semmisségből fakadó következmények alkalmazásának mellőzését kérik.
Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, akkor ez alapján érvényes lesz. Ehhez azonban az kell, hogy a bíróságnak ne kelljen módosításokat eszközölnie a szerződésben. Illetve csak olyan szerződés érvényességének megállapításáról lehet szó, amire a felek konszenzusa a megkötés pillanatában kiterjedt.
Meddig lehet a semmisségre hivatkozni?
Fontos különbséget tenni a semmisségre való hivatkozás és az abból eredő igények érvényesítése között. A semmisségre időkorlát nélkül lehet hivatkozni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a semmisségből fakadó valamennyi igény korlátlan ideig érvényesíthető lenne. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit a bíróság csak kérelemre alkalmazza, és a felek közötti elszámolásra – a Kúria gyakorlata szerint – az elévülési és az elbirtoklási idő szabályai irányadóak.
Így például a vételár visszakövetelésére az elévülési szabályokat kell alkalmazni, míg egy dolog visszaadására irányuló igény esetében az elbirtoklásra vonatkozó határidők is jelentőséggel bírhatnak.
Ki hivatkozhat az érvénytelenségre?
A jogszabályi rendelkezés alapján a semmis szerződésből eredő perindítási jogosultság (kereshetőségi jog) jogi érdekeltségből vagy külön törvényi felhatalmazásból származhat. Ennek alapja a bírói értelmezés alapján a felperes (a perlésre jogosult) és a per tárgya között fennálló anyagi jogi kapcsolat, amelyet igazolni kell.
A szerződő felek mindig érdekelt félnek számítanak. Harmadik személy esetében azonban mindig bizonyítani szükséges a jogi érdek fennállását. Ez akkor állapítható meg, ha az ügyben hozott döntés a harmadik fél személyi- és jogi viszonyaira kihat, jogokat és kötelezettségeket keletkeztet számára, vagy valamely kötelezettség alóli szabadulását eredményezi, illetve jogvédelmet nyerhet általa.
Törvényi felhatalmazásra jó példa az ügyész perindítási joga a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében vagy uzsorás szerződés esetén.
A relatív semmisség
A cselekvőképtelen kiskorú (14 év alatti) jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el. Ez alól kivételt jelentenek a mindennapi életben tömegesen előforduló, különösebb megfontolást nem igénylő, csekély jelentőségű szerződések. De a semmisségre csak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni. Ezt nevezzük relatív semmisségnek.
Ugyanez a helyzet a korlátozottan cselekvőképes (14 év feletti és nem cselekvőképtelen) kiskorú esetében is. Az ő jognyilatkozatához főszabály szerint a törvényes képviselőjének a hozzájárulása szükséges, de amint nagykorúvá válik, ő maga dönthet a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen személy (a 18. életévét betöltött, de belátási képességgel nem rendelkező vagy a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy) jognyilatkozatának semmisségére is csak az ő érdekében lehet hivatkozni.
Semmisségi okok
Színlelt szerződés
A szerződési akarat hibája körében tárgyalja a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a színlelt szerződést. Színlelt szerződés esetében a felek nem egymás felé, hanem a külvilág felé megtévesztőek. Ennek két esete lehetséges:
- Az első esetben Pólay Elemér szavaival élve “a felek akarnak, de takarnak”. A felek között ilyenkor a szerződéskötés tekintetében fennáll a konszenzus, azonban a valódi akaratuk nem arra a szerződésre irányul, hanem egy másik szerződést lepleznek vele. Ilyenkor két szerződést kell figyelembe venni: a leplezett szerződést és a leplező szerződést. A leplező szerződés ebben az esetben semmis, ahhoz joghatások nem kapcsolódnak. Ezzel ellentétben a leplezett szerződés érvényesnek tekinthető, amennyiben az ahhoz kapcsolódó érvényességi feltételek fennállnak. Tehát amennyiben a leplezett szerződés érvényes, úgy a felek kötelezettségeit és jogait ez alapján kell megítélni.
- A második esetkör, amikor a felek egyáltalán nem kívánnak szerződést kötni, de mégis megkötik. Tehát a felek csak úgy tesznek, mintha szerződést kötnének, valójában azonban nem akarnak szerződni. Ez az eset azonban nem gyakori a gyakorlatban.
Itt érdemes szólni arról az esetről, amikor a leplezés csak az egyik fél tekintetében áll fenn. Ilyenkor titkos fenntartásról vagy rejtett indokról beszélünk, amely azonban nem eredményez érvénytelenséget. Az egyoldalú titkos fenntartás esetén az egyik fél szándéka egészben vagy részben más tartalmú szerződés megkötésére irányul. Rejtett indok esetén az egyik félnek van valamilyen belső motivációja a szerződés kapcsán, amelyet nem közöl.
A szerződési nyilatkozat hibája
Az alaki hiba mindig semmisséget eredményez. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, akkor az csak abban a formában lesz érvényes. Például ingatlanra vonatkozó adásvételt mindig írásba kell foglalni. Ilyenkor akkor lesz érvényes, ha legalább a lényeges elemeket vagy a bármelyikük által lényegesnek tekintett elemeket írásba foglalták. Valamelyik fél által lényegesnek minősített az a kérdés, amellyel kapcsolatban kifejezésre juttatja, hogy anélkül a szerződést nem kötné meg.
A jognyilatkozat főszabály szerint akkor minősül írásba foglaltnak, ha a fél azt aláírta. Valamint akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a megtétel időpontjának azonosítására alkalmas módon került sor (elektronikus úton). A szerződést akkor is írásba foglaltnak kell tekinteni, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza a felek jognyilatkozatait, hanem azokat külön okiratba foglalták. Továbbá akkor is írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másiknak szánt példányt írja alá.
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a felek szándéka arra irányul, hogy a teljesítés az alaki hibát orvosolja. A Ptk. ezért főszabályként kimondja, hogy az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha a szerződés meghatározott formában köthető meg, akkor a módosítása, megszüntetése vagy felbontása is ebben a formában történhet. Azonban ha ez a kötelező alakiság mellőzésével történik meg, akkor a módosítás, megszüntetés vagy felbontás érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ezen szabályok nem alkalmazhatóak, ha a jogszabály teljes bizonyító erejű magánokirati vagy közokirati formát kíván meg, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul.
Tilos szerződés
Semmis az a szerződés, amely jogszabály rendelkezésébe ütközik, vagy amely jogszabály megkerülésével jött létre, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más következményt fűz. De más jogkövetkezmény esetében is semmis, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel kiváltott joghatás tiltása.
Itt meg kell említeni, hogy van olyan, amikor a jogszabály eltérést enged az abban foglaltaktól, ezeket nevezzük diszpozitív szabályoknak. Például a Ptk.-nak a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól való egyező akarattal történő eltérés lehetséges. Amennyiben azonban a rendelkezés kógens, az azt jelenti, hogy attól eltérni nem lehet. Például az elévülést teljesen kizáró rendelkezés semmis.
A jogszabály megkerülésével kötött szerződés esetében a felek valamilyen jogszabályi rendelkezés kijátszására törekednek. Annak érdekében, hogy a tilos szerződési tartalom ne kerüljön megállapításra, olyan rendelkezéseket fogalmaznak meg a szerződésben, amelyek konkrétan nem ütköznek jogszabályba, de a rendeltetésük, a joghatásuk azonban igen.
A szerződés színleltségének és a tilos jellegének egyidejű megállapítása is lehetséges. A Kúria egyik eseti döntésében a felek megállapodása alapján a vállalkozási szerződésbe a vállalkozót ténylegesen megillető vállalkozói díjtól eltérő összeget írtak és erről a jelentősen alacsonyabb összegről állított ki számlát a vállalkozó. A bíróság szerint a tilos elem ebben a konstrukcióban az, hogy a számla és a szerződés díjeleme az adótörvények és a számviteli törvény megkerülésére és kijátszására irányul. A felek ezt az elemet színlelték, de a leplezett szerződés is tilos, így nem léphet a szerződéses megállapodás helyébe. A fentiek alapján látható, hogy a színlelt szerződés és a tilos szerződés egymás mellett, egymásra tekintettel is megjelenhet. [jog.tk.hun-ren.hu]
A jóerkölcsbe ütköző szerződés
Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik. A jóerkölcs egy elvont fogalom, amely a társadalom értékítéletét fejezi ki. A bírói gyakorlat szerint nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőnek számít az a szerződés, amelyet a jogszabályok ugyan nem tiltanak, de az általános erkölcsi felfogással szembe megy. Az üzleti életben tisztességesen gondolkodó ember a mérce ennek a kérdéskörnek a megítélésében. Például ha egy gazdasági társaság tulajdonosai és ügyvezetői a csőd bejelentése előtt eladják a cég által lízingelt autókat saját maguknak, ezzel elvonják a hitelezők kielégítési alapját. Ez a magatartás a hitelezők megkárosítására irányul, ami súlyosan sérti a jóerkölcsöt. [erthetojog.hu] [szerzi.hu]
Lehetetlen szolgáltatás és az érthetetlen vagy ellentmondó kikötések
A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. El kell határolni a lehetetlenségtől a lehetetlenülést. Az utóbbi a szolgáltatásnak a szerződés megkötését követő lehetetlenné válását jelenti. Ilyenkor azonban nem az érvénytelenségre, hanem a szerződésszegésre (ha a lehetetlenülés az egyik félnek felróható okból történt) vagy a megszűnésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
- A szolgáltatás lehet fizikai okból lehetetlen akár objektív, akár szubjektív körülményekből fakadóan. Objektív ok, ha a technika és a tudomány jelenlegi álláspontja szerint egyáltalán nem lehetséges a szolgáltatás teljesítése (például egy nap alatt körbe kerékpározni a földet). Szubjektív lehetetlenségről van szó, ha a szolgáltatás alapvetően teljesíthető lenne, de a kötelezett körülményei, adottságai nem teszik lehetővé azt (például valaki szerződést köt arra, hogy angol–magyar tolmácsolást végez egy konferencián, de a szerződéskötéskor nyilvánvaló, hogy nem beszél angolul).
- Jogi okból kifolyólag is lehet egy szolgáltatás lehetetlen. Objektív jogi ok, ha egy jogszabály általános jelleggel zárja ki az adott szolgáltatás teljesítését (például valaki másnak a tulajdonában lévő dolog átruházásra irányul). Szubjektív jogi lehetetlenség áll fenn, ha a jogszabály csak bizonyos személyek körére tekintettel tartalmaz korlátozást (például egy 18. év alatti személy kíván szeszes italt vásárolni).
Fontos azonban kiemelni, hogy nem lehetetlen a szolgáltatás, ha a kötelezett a szerződés megkötésekor még nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával. Tehát a kötelezettnek ilyenkor lehetősége van a teljesítési határidőig megszerezni a szolgáltatás tárgyát. Például a dolognak a szerződés megkötésekor ugyan nem tulajdonosa a kötelezett, de a szerződés teljesítésekor, azaz a dolog átruházásakor már az lesz.
Semmisek továbbá az olyan kikötések, amelyek érthetetlenek, illetve amelyek egymásnak ellentmondóak.
Uzsorás szerződés
Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. Itt objektív feltétel, hogy a szerződés megkötésének időpontjában feltűnő értékaránytalanság álljon fenn a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között. Szubjektív feltétel pedig, hogy a szerződő fél a másik válságos és szorult gazdasági helyzetét felismerve annak kihasználására törekszik és ezzel olyan gazdasági előnyt szerez, amely egyébként nem illetné meg.
Az uzsora nem csak polgári jogi érvénytelenséget eredményez, hanem akár büntetőjogi felelősség is társulhat hozzá, ha az ahhoz szükséges feltételek fennállnak. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 381. § (1) bekezdése szerint: “Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Jogeset - uzsorás szerződés a büntetés-végrehajtás intézetben
A Kúria által vizsgált ügyben a terhelt szabadságvesztését töltötte, és a többi elítélthez képest kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezett. Ezt kihasználva több fogvatartottnak adott kölcsönt kávé és dohánytermék formájában, azzal a feltétellel, hogy a következő kiétkeztetéskor a dupláját adják vissza. A sértettek anyagi kiszolgáltatottsága miatt rövid időn belül adósságcsapdába kerültek, életszínvonaluk jelentősen romlott, és egyes esetekben függő viszony alakult ki, amelyben a sértettek a tartozás fejében személyes szolgáltatásokat végeztek (pl. takarítás, mosás).
A terhelt védője többek között arra hivatkozott, hogy a kávé és a dohány nem tartozik a mindennapi szükségletek körébe, hanem luxuscikk. Így tehát az nem alkalmas arra, hogy súlyos nélkülözésnek tegye ki a többi elítéltet.
A Kúria felülvizsgálati ítéletében rámutatott arra, hogy az uzsora-bűncselekmény megállapításához az elkövetőnek fel kell ismernie a sértett kiszolgáltatott helyzetét, valamint azt, hogy az általa kért ellenszolgáltatás feltűnően aránytalan, és az ügylet teljesítése a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki. A rászorult (szorult) helyzet olyan, az általános életkörülményektől eltérő hátrányos állapot, amelyből az érintett személy csak jelentős anyagi áldozat árán tud szabadulni, vagy így próbálja elhárítani annak súlyos következményeit. Ez legtöbbször anyagi megszorultságot jelent, amikor az egyetlen kiút egy aránytalanul terhes szerződés megkötése. A szorult helyzet hatására az adott személy nem tud célszerűen a valódi érdekeinek megfelelő ügyletet kötni.
Az uzsora megállapításához nem elég, hogy a szerződés az egyik félnek kedvezőbb vagy a másiknak veszteséget okoz. A szolgáltatásnak olyan mértékben kell meghaladnia az ellenszolgáltatást, hogy erre az adott helyzetben csak a sértett rászorultsága adhat magyarázatot. A túllépés mértéke mindig az ügy körülményei alapján vizsgálandó. Nem számít azonban az, hogy ki kezdeményezte az ügyletet.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a dohány függőséget okozó, mindennapi szükséglet, amelynek hiánya súlyos nélkülözést jelentett a fogvatartottak számára, és terhelt ezt a függőséget használta ki. A Kúria egyetértett az alsóbb fokú bíróságokkal abban, hogy a börtönben az alku tárgyát képező dohány és kávé nem luxuscikk, hanem a speciális körülmények miatt felértékelődő termék. Az uzsora nem kizárólag szociális tartalmú fogalom: nemcsak létfenntartási cikkekre vonatkozhat, és sértettje nem feltétlenül szociálisan hátrányos helyzetű. [EH 2017.02.B3]
Semmisség a fogyasztói szerződések esetében
Vannak olyan semmisségi okok, amelyeket a jogalkotó a fogyasztó és a vállalkozások között kötött szerződések esetében szabályoz.
A fiduciárius hitelbiztosítékok
Fiduciárius biztosítékról beszélünk, amikor a tulajdonjog, annak megszerzésére vonatkozó jog (opció), illetve követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet tölt be.
Tipikus példája a biztosítéki tulajdon-átruházás, amikor az adós egy kölcsönszerződés biztosítékaként a hitelezőre ruházza egy vagyontárgy tulajdonjogát azzal a kikötéssel, hogy a kölcsön visszafizetésekor a hitelező köteles azt visszaruházni az adósra. Az ilyen ügyletek alapja a nagyfokú bizalom, hiszen a hitelező harmadik személyekkel szemben teljes jogú tulajdonosként jelenik meg, ami az adós számára kockázatot jelent. Ugyanis ilyenkor a jóhiszeműen szerzett harmadik személlyel szemben nem léphet fel az adós, ha idő közben a hitelező átruházta a dolog tulajdonjogát a harmadik személyre.
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a felek nem tulajdon-átruházást, hanem vételi jogot (opciót) kötnek ki biztosíték céljából. A vételi jog azt jelenti, hogy a jogosult (például a hitelező) egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti a dolog tulajdonjogát, ha bizonyos feltétel bekövetkezik – például az adós nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. Ez az opció tehát egy feltételes tulajdonszerzési jog, amely a hitelező számára rendkívül kedvező pozíciót teremt, hiszen a kölcsön nemteljesítése esetén automatikusan tulajdonossá válhat anélkül, hogy külön adásvételi szerződést kellene kötni. A probléma ezzel az, hogy a vételi jog biztosítéki célú kikötése gyakran értékaránytalansághoz vezet: a hitelező a dolog teljes értékét megszerzi, miközben az adós csak a kölcsön összegét kapta meg.
A Ptk. ezért egyértelműen kimondja, hogy semmis az a kikötés, amelyben a fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. A semmisség oka, hogy a fiduciárius biztosítékokkal a hitelező az adós rovására több jogot szerez, mint amennyi a követelés biztosításához szükséges. A Ptk. indokolása szerint a jogalkotó a zálogjogot tekinti az alapvető dologi hitelbiztosítéknak, mert az nem fosztja meg az adóst a tulajdonjogtól, és kiegyensúlyozott szabályokat biztosít a felek számára.
Fontos megemlíteni, hogy ez a semmisségi ok csak részleges érvénytelenséget eredményez. Ez azt jelenti, hogy a szerződés többi része érvényes lehet, kivéve, ha feltehető, hogy a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg a szerződést. [kocsisszabougyved.hu]
Fogyasztói jogot csorbító feltételek
Semmis az a kikötés, amely a fogyasztónak a törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. Ezt nevezi a jog klaudikáló kógenciának, azaz amikor a jogszabály csak az egyik fél javára enged eltérést.
Például a Ptk. 157. § (2) bekezdése kimondja, hogy semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosság és a jótállás szabályaitól a fogyasztó hátrányára tér el. A kellékszavatosságról és jótállásról ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Ugyancsak semmis az a kikötés a Ptk. 131. §-a szerint, amely fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a pénztartozás idő előtti teljesítését kizárja, valamint amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeket kívüli terhet ró.
Ezen szabályok esetében külön nevesítve van az a szabály, miszerint a fogyasztó hátrányára való eltérés érvénytelenséget, azon belül semmiséget eredményez. Az általános szabály azonban generálklauzula szerepet tölt be azzal, hogy garantálja a fogyasztói jogok védelmét akkor is, ha az nincs külön nevesítve az előbb említett módon. [publikaciotar.uni-bge.hu]
Fogyasztó joglemondó nyilatkozata
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó nem mondhat le érvényesen sem a Ptk. által, sem más jogszabály által neki biztosított jogokról. A tilalom általános jellegű: nemcsak a szűken vett fogyasztói jogokra vonatkozik, hanem minden olyan jogra, amit jogszabály a fogyasztó védelmében állapít meg.
Összegzés
ehát akkor érvénytelen egy szerződés, ha az nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségi okokat az alábbiak szerint rendszerezi a jogalkotó:
- A szerződési akarat hibája: színlelt szerződés
- A szerződési jognyilatkozat hibája: alaki hiba
- Célzott joghatás hibája: tilos szerződés, jóerkölcsbe ütköző szerződés, uzsorás szerződés, fiduciárius hitelbiztosítékok, fogyasztói jogot csorbító feltétel, fogyasztó joglemondó nyilatkozata, lehetetlen szolgáltatás és az érthetetlen vagy ellentmondó kikötés
A semmis szerződések a törvény erejétől fogva semmisek, valamint a megkötésétől fogva érvénytelenek. A bíróság hivatalból észleli a semmisséget, megállapításához nem szükséges külön eljárás. A semmisségre az hivatkozhat, illetve azzal kapcsolatban pert az indíthat, akinek ahhoz jogi érdeke főződik, illetve akinek a törvény ad felhatalmazást rá (például a közérdekben okozott sérelem vagy az uzsorás szerződés esetén az ügyész).
Okosan a Szerzivel!
Annak érdekében, hogy ne kelljen aggódnia a szerződés érvényességével kapcsolatban, szerkessze meg jognyilatkozatát a Szerzi szerződésgenerátorával! A kitöltése rendkívül egyszerű, csupán pár percet vesz igénybe. A generátor kérdésekkel vezeti végig Önt a szerződés létrehozásához feltétlenül szükséges pontokon, amelyeket csak meg kell válaszolnia. Pár kérdés, pár válasz, és kész is!
Ha valamilyen kérdés merülne fel Önben, amely jogi szaktudást igényel, keresse fel a Szerzire felregisztrált ügyvédek egyikét! A Szerzi online jogi tanácsadása keretén belül ellenőrzött, megbízható ügyvédekkel veheti fel a kapcsolatot, akik gyors segítséget nyújtanak bármilyen jogi probléma esetén.
