A mindennapi életben szinte mindenki köt szerződéseket – akár tudatosan, akár anélkül, hogy ezt tudná. Amikor megvásárolunk egy telefont, lakást bérlünk vagy online szolgáltatásra fizetünk elő, valójában szerződést kötünk. De mi történik akkor, ha a szerződés valamilyen okból érvénytelen?
A szerződések érvénytelensége azt jelenti, hogy a szerződés nem képes a célzott joghatás kiváltására. Ennek számos következménye van, amivel érdemes tisztában lenni. A szerződések érvénytelenségének megértése azért lényeges, mert segít elkerülni a későbbi vitákat és a tisztánlátás megkönnyítheti a szerződéskötési folyamatot.
A cikkből megtudhatja többek között azt, hogy mi is az az érvénytelenség, milyen érvénytelenségi okok vannak és milyen jogkövetkezményei vannak egy érvénytelen szerződésnek.
Az érvénytelenség fogalmi elhatárolása
Az érvénytelenséget sokszor keverik a hatálytalansággal és néha még a nem létező (létre sem jött) szerződések fogalmával. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rögzíti a szerződés létrejöttének feltételeit. Ezek közé tartozik:
- a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
- a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben meg kell állapodniuk(ez akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni).
- Nemlétező szerződésről beszélünk, ha a felek között nincs meg a konszenzus (vagy hiányos), a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozat hiányzik, vagy nem állapodtak meg a lényeges kérdésekben. Legjobb példa az álképviselet, amikor is a képviselő képviseleti jogkörét túllépve vagy képviseleti jog nélkül köt szerződést és ehhez a képviselt nem adja utólagos jóváhagyását, ilyenkor tehát nem jön létre a szerződés. [jogkodex.hu]
A szerződés akkor érvénytelen, ha a felek között megvan a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozat, azaz létrejött a szerződés, azonban valamilyen hibában szenved, aminek következtében nem képes a kívánt joghatás elérésére. Ennek két formája van; a semmisség és a megtámadhatóság. Érvénytelen szerződésre nem lehet jogot alapítani, és az alapján nem lehet teljesítést követelni.
Hatálytalan szerződésről akkor van szó, ha a felek közötti megállapodás érvényesen létrejött, azonban már nem vagy még nem fűződik hozzá joghatás.
Azaz a szerződés joghatásra alkalmas akkor lesz, ha létrejön a szerződés, érvényes és hatályos is. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Érvénytelenség formái
A szerződés érvénytelensége esetén a törvény jelzi, melyik érvénytelenségi ok melyik formához tartozik. Például semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
Semmisség
Semmisség alatt a súlyosabb szerződéskötéskor fennálló hibákat értjük. A semmis szerződés már a megkötése pillanatától kezdve érvénytelennek számít, mintha meg sem kötötték volna. Ehhez külön eljárásra sincs szükség, mivel a bíróság magától is észleli, ha egy szerződés semmis.
Előfordulhat, hogy egy semmis szerződés valamelyik másik szerződés feltételeinek megfelel. Ilyenkor a második szerződés érvényes marad, kivéve, ha ez ellentétes azzal, amit a szerződő felek valójában akartak.
A törvény szerint bárki hivatkozhat a szerződés semmisségére, illetve indíthat emiatt pert, ha jogi érdeke fűződik hozzá, vagy ha a jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi számára.
Különleges eset, ha valamilyen közérdeket sért a szerződés, vagy ha uzsorás feltételekkel kötötték – ilyen ügyekben az ügyész is kezdeményezheti, hogy a bíróság állapítsa meg a szerződés semmisségét, illetve alkalmazza a semmisség jogkövetkezményeit.
Megtámadhatóság
A megtámadhatóság már olyan kevésbé súlyos hibákból következik, amelyek esetén a felek eldönthetik, hogy élnek-e a megtámadás jogával. A megtámadható szerződés olyan megállapodás, amely ugyan érvényesen létrejön, de később érvénytelenné válhat, ha valamelyik fél sikeresen megtámadja. Ez azt jelenti, hogy ha a megtámadás eredményes, a szerződés úgy tekintendő, mintha már a megkötése pillanatától kezdve nem is lett volna érvényes.
A szerződést az támadhatja meg, aki a szerződés miatt valamilyen sérelmet szenvedett, vagy akinek ahhoz jogi érdeke fűződik. A megtámadást a szerződéskötéstől számított 1 éven belül lehet kezdeményezni. Ezt meg lehet tenni úgy, hogy vagy írásban jelezzük a másik félnek, vagy közvetlenül a bírósághoz fordulunk.
Ha valaki előbb a másik félhez intézett nyilatkozattal támadta meg a szerződést, de az eredménytelen volt, utána még ugyanebben az egyéves határidőben bírósághoz is fordulhat.
Fontos, hogy még a határidő lejárta után is lehetőség van a megtámadásra, ha valaki védekezésként, azaz kifogás útján hivatkozik rá. Ugyanakkor a megtámadás joga megszűnik, ha a fél tudva a problémáról, utóbb megerősíti a szerződését, vagy lemond a megtámadás lehetőségéről.
Érvénytelenségi okok
Az érvénytelenségi okokat a jogalkotó nem a semmisség és megtámadhatóság szerint rendszerezte, hanem az alábbiak szerint csoportosította:
- a szerződési akarat hibája,
- a szerződéses jognyilatkozati hibája,
- és a célzott joghatás hibája alapján.
Lássunk ezekből példálózóan a leggyakoribb okokat.
Szerződési akarathiba
A szerződési akarathiba egyik esetköre, amikor a felek nyilatkozatának az összhangja látszólag fennáll, így létrejött a szerződés, azonban az egyik vagy akár mindkét fél szerződési nyilatkozata nem a valódi akarataikat fejezi ki. A második esetkör, amikor a jog egyszerűen nem ismeri el a nyilatkozó akaratát szerződési akaratnak (pl. cselekvőképtelenség miatt).
Nem tudatos akarati hiba a tévedés, megtévesztés és a jogellenes fenyegetés.
- Tévedés esetén az egyik fél (vagy akár mindketten) valamilyen lényeges körülmény tekintetében tévedett. További feltétel még az, hogy a tévedést vagy a másik fél okozza, vagy nem ő okozta ugyan, de felismerhette azt. Lényeges körülmény az, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. A tévedés megtámadhatóságot eredményez. Ha mindketten téves feltevésben voltak, bármelyik fél megtámadhatja a szerződést. Nem támadhatja meg az, aki tévedését felismerhette volna, vagy vállalta ezt a kockázatot. [hidasi.hu]
- Megtévesztés alkalmával az egyik fél a másikat szándékosan tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja, például direkt tévesen tájékoztatja a felet vagy elhallgat valamilyen információt. Ekkor szintén megtámadhatóságról beszélünk.
- További megtámadhatóságot eredményező ok a jogellenes fenyegetés, amely esetén a szerződő felet valamilyen hátrány kilátásba helyezésével “ösztönzik” a szerződés megkötésére. Ez irányulhat a szerződő félre, testi épségére, vagyoni helyzetére, de a vele olyan viszonyban lévő személyek megemlítésével is megtörténhet, ami befolyásolja abban, hogy az akarata szerint cselekedjen. Ez, valamint a megtévesztésből fakadó akarati hiba akkor is megállapítható, ha azt egy harmadik fél okozta. [jogkodex.hu]
Tudatos akarathiba a színlelt szerződés vagy rejtett indok.
- Színlelt szerződésről beszélünk, ha az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni, ennek hatására a szerződés semmis. Ehhez kell, hogy mindkét fél akarata arra irányuljon, hogy valójában egy másik szerződés rendelkezései érvényesüljenek. A mindennapokban akkor döntenek színlelt szerződés mellett a felek, ha valamilyen jogszabályt akarnak kijátszani, maguk számára jogtalan előnyt akarnak elérni vagy hátrányos helyzetet akarnak elkerülni. Színlelt az a házastársi közös vagyont megosztó szerződés, amelyben az egyik házastárs a kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát valós átruházási szándék nélkül, az ellene folyó büntetőeljárás lehetséges vagyoni következményeinek elkerülése érdekében adja a másik házastárs tulajdonába. [BH 2012.8.195]
- A rejtett indok vagy titkos fenntartás nem érinti a szerződés érvényességét. Ilyenkor a leplezés csak az egyik fél esetében áll fenn, nem közös megegyezéssel történik.
Szerződési jognyilatkozat hibája
A szerződési jognyilatkozat hibája abban az esetben áll fenn, ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozat megtételére egy meghatározott alakot rendel, és az ennek megsértésével kötött szerződés semmis, így érvénytelen. Azonban ha a teljesítést elfogadták, a teljesített rész erejéig érvényessé válik.
Célzott joghatás hibája
Ide tartoznak a tilos szerződések, amelyek:
- jogszabályba ütköznek: először ezt vizsgálja a bíróság, és nincs jelentősége annak, hogy a felek tudatában voltak annak, hogy jogszabályi tilalom áll fenn [BH 1994.7.362]
- vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek: ez bármilyen jogszabály lehet, pl. kormányrendelet, önkormányzati rendelet, Ptk.-beli jogszabály. [jogaszvilag.hu]
A tilos szerződés semmis.
A következő a jóerkölcsbe ütköző szerződés amelynek nincs konkrét fogalma, és minden esetben bírói mérlegelést igényel. Azt kell értékelni, hogy a társadalom erkölcsi értékelésébe belefér-e. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis. [jogado.hu]
Az uzsorás szerződés is semmis, érvénytelen. Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. A Legfelsőbb Bíróság (mai Kúria) megfogalmazás alapján: „Uzsoráról akkor van szó, ha az egyik fél anyagi-egzisztenciális helyzetét a másik szándékosan kihasználja az egyébként őt meg nem illető előnyhöz jutás érdekében.„
A Büntető Törvénykönyv tartalmazza az uzsora-bűncselekményt, mint tényállást. [erthetojog.hu]
Feltűnő értékaránytalanság
Feltűnő értékaránytalanságról akkor van szó, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság. Például a vételár feltűnően magasabb a dolog forgalmi értéknél. A sérelmet szenvedett fél megtámadhatja a szerződést, azonban nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. [kocsisszabougyved.hu]
Az uzsoraszerződéshez képest ebben az esetben a másik fél helyzetének kihasználása nem áll fenn. Úgy is tekinthetünk rá, hogy a feltűnő értékaránytalanságnak súlyosabban minősülő esete az uzsora.
Mi következik, ha érvénytelen a szerződés?
Érvénytelenség megállapítása
A felek kérhetik a bíróságtól mindennemű jogkövetkezmény nélkül a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Ezen kívül a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján alkalmazza az érvénytelenség további jogkövetkezményeit. Azonban a bíróság a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet. Kivétel az az eset, amikor mindegyik fél ellenzi a megoldást, hiszen ilyen megoldást nem alkalmazhat a bíróság.
Érvényessé nyilvánítás
Érvényessé nyilváníthatja a szerződést a bíróság, mégpedig a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal a következő esetekben:
- az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy
- az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.
Az első esetre példa, amikor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanságot a felek megszüntetik a szerződés módosításával. Az utóbbira példa,
A felek akaratából is érvényessé válhat a szerződés, ha az érvénytelenségi okot kiküszöbölik, vagy a szerződési akaratukat megerősítik. Ilyenkor a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna kivéve akkor, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve váljon érvényessé. Ilyenkor a már teljesített szolgáltatásokat az érvénytelenség jogkövetkezményei alapján kell rendezni.
Eredeti állapot helyreállítása
Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet. Fontos megjegyezni egyrészt, hogy ún. irreverzibilis szolgáltatások esetén ez kizárt. Például egy bérleti szerződés, megbízási szerződés érvénytelensége esetén nem lehet az eredeti állapotot visszaállítani, hiszen a bérlő már használta a bérleményt, a megbízott meg részben már eljárt a megbízó ügyében, és nem lehet a bérelt dolog használatát vagy a megbízott eljárását meg nem történtté változtatni. [kuria-birosag.hu]
Másrészt, hogy az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.
Pénzbeni megtérítés
Abban az esetben, ha:
- a szerződés nem nyilvánítható érvényessé,
- és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani,
a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. [epitesijog.hu]
De akkor is alkalmazhatja a bíróság ezt a jogkövetkezményt, ha az eredeti állapot helyreállítása az egyik fél lényeges jogi érdekét sértené.
A Szerzivel egyszerűen
A szerződések érvényessége sok apróbb hibán elbukhat. Megelőzésképp keresse fel a Szerzi platformján regisztrált ügyvédek egyikét, akivel online jogi tanácsadás keretei között minden részletet alaposan áttekinthet.
Emellett a Szerzin elérhető a szerződésgenerátor szolgáltatás, amellyel percek alatt az otthona kényelméből készítheti el jogszabályokhoz aktualizált szerződését. Ide kattintva megnézheti mely 16 dokumentumot készítheti el.
