Mi a lakógyűlés feladata egy társasházban?

Olvasóink közül is valószínűleg sokan vannak, akik társasházi lakásban élnek, de vajon mennyire ismerik egy társasház helyes működésének szabályait? Milyen szervei vannak egy társasháznak? Hogyan kell szabályosan összehívni és lefolytatni a lakógyűlést? Mik a teendők, ha olyan döntést hozott a lakóközösség, ami számunkra hátrányos? Az alábbiakban összegyűjtöttük a társasházi közgyűlésre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, és igyekszünk minden fontos kérdést megválaszolni.

A társasház és legfontosabb szervei

Mindenekelőtt érdemes lehet tisztázni, hogy mi is a társasház: a társasház egy olyan épület, amelyben több, különálló lakás található, azonban olyan helyiségek is találhatók benne, amelyeket a tulajdonosok közösen használnak (ilyen lehet például a lépcsőház, az udvar vagy a pince). Az épület és a közös helyiségek fenntartására és kezelésére jött létre a társasház intézménye, amelynek 3 fontos szervét különböztethetjük meg:

1. Közgyűlés

A köznyelvben lakógyűlésként emlegetett társasházi közgyűlés a társasház működésének egyik legfontosabb szerve. Ez egy olyan közös fóruma a lakóknak, tulajdonosoknak, ahol a társasház működésével összefüggő legfontosabb kérdésekben döntenek.

2. Közös képviselő vagy intézőbizottság

A két lakógyűlés közötti időszakban a társasház ügyeit a közös képviselő (vagy a több személyből álló intézőbizottság) intézi. Legfontosabb feladatai:

• a közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása.
• a közös költség nyilvántartása és gyűjtése.
• a társasház számláinak kifizetése.
• a karbantartási és takarítási feladatok szervezése.
• a lakóközösség képviselete a bíróság vagy más hatóságok előtt.

3. Számvizsgáló bizottság

A számvizsgáló bizottság a társasház harmadik legfontosabb szerve, amelynek az a feladata, hogy ellenőrizze a társasház gazdálkodását. Tagjai a tulajdonosok közül kerülnek ki, jellemzően egy elnökből és két tagból áll. A bizottság bármikor ellenőrizheti a közös képviselő tevékenységét, a társasház pénzforgalmát és javaslatot tehet a közgyűlés összehívására is.

A társasház legfontosabb dokumentumai

1. Alapító okirat

Az alapító okirat kétségkívül a társasház legfontosabb dokumentuma, amely két rendkívül fontos rendelkezést tartalmaz:

1. A társasház megalapításának tényét.
2. A társasházban fennálló tulajdoni viszonyokat.

Az alapító okirat hozza létre magát a társasházat, valamint ezen felül tartalmazza az alapvető adatait (elnevezését, címét, helyrajzi számát és alapterületét), a közös- és külön tulajdonban álló részek felsorolását.

2. Szervezeti és Működési Szabályzat

Az SZMSZ szintén kiemelt fontosságú dokumentum egy társasház életében, mivel tartalmazza a közösség szerveinek feladatait, jogait és kötelezettségeit, valamint a közös költségről szóló legfontosabb rendelkezések is ebben a dokumentumban kapnak helyet.

3. Házirend

A házirend a Szervezeti és Működési Szabályzatnak egy kötelező része, amelynek elkészítését a Társasházi törvény írja elő. Általában mindenkire kiterjed, aki a társasházban lakik, vagy tulajdonjoggal rendelkezik benne. Széles körben tartalmazhat rendelkezéseket, a tulajdonosi közösség nagy mozgástérrel rendelkezik a tartalmának meghatározásában. Legfőbb célja az, hogy a közösségi együttélést problémamentessé és gördülékennyé tegye.

A társasházi közgyűlésről

1. Összehívás

A közgyűlést évente legalább egyszer kötelező összehívni. Az összehívás egy meghívóval történik, amelyet a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke küld ki. A meghívónak tartalmaznia kell a lakógyűlés helyét és időpontját, valamint a tervezett napirendi pontokat is.

2. Résztvevők

A lakógyűlésen valamennyi tulajdonostárs részt vehet és szavazhat, de rajtuk kívül természetesen a közös képviselő és a lakóközösség által meghívott személyek is részt vehetnek, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek.

3. Határozatképesség

A közgyűlésen csak akkor születhetnek érvényes döntések, ha az határozatképes. Ehhez az szükséges, hogy az összes tulajdoni hányadnak több, mint felével rendelkező tulajdonosok jelen legyenek. A határozatképesség tehát nem a tulajdonosok létszámán múlik, hanem azon, hogy a megjelent tulajdonosok tulajdonrészei mekkorák.

4. Levezetés

A közgyűlésen minden esetben szavazni kell a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről.

5. Jegyzőkönyv

A társasházi közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a fent említett 3 tisztségviselő nevét, a megjelent tulajdonostársakat és tulajdoni hányadukat, a határozatképesség megállapítását, a napirendi pontok megtárgyalását, az elfogadott határozatokat és a szavazás eredményét. Ezen felül természetesen bármilyen egyéb releváns információ szerepelhet benne.

6. Határozatok

A társasházi közgyűlés napirendi pontjairól szóló döntései határozatok formájában jelennek meg, amelyekről minden tulajdonostársat értesíteni kell a lakógyűlést követően.

7. Szavazás

A lakógyűlésen a döntéseket szavazással kell meghozni, amelynek részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.

Ahhoz, hogy egy társasház harmonikusan és jól működjön, sok összetevő együttes működésére van szükség: a lakók aktivitására, kompromisszumkészségre, a közös képviselő agilitására és a jogszabályok maradéktalan betartására. Amennyiben segítségre van szüksége, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekhez, akik online jogi tanácsadás keretében állnak rendelkezésére.