A megbízási szerződés alapján létrejött megbízási jogviszony és a munkaviszony első ránézésre rendkívül sok hasonlóságot mutatnak. Azonban, ha a felszín alá nézünk láthatjuk, hogy közel sem ugyanarról van szó, főként a munkát elvégző személy jogainak tekintetében.
Munkaviszony keretei között ugyanis sokkal több védelmet élvez a munkát végző személy. Éppen ezért érdemes odafigyelnünk, hogy milyen szerződést írunk alá, ha dolgozni kezdünk, illetve arra is, hogy amikor megbízási szerződés alapján végzünk feladatot, valójában nem leplezett munkaviszonyról van-e szó. Ezen cikk ehhez nyújt segítséget.
Miért csinálják így?
Okkal merül fel bennünk a kérdés, hogy miért kötnek sokan munkavégzésre irányuló polgári jogi – például megbízási – szerződést, munkaszerződés helyett. Ennek a jelenségnek alapvetően kettő oka van. Az egyik a költségek csökkentése, a másik pedig a munkajogi szabályok kikerülése. [A Munka Törvénykönyvének magyarázata]
Egy megbízási szerződés esetében alacsonyabb közterheket kell fizetni, mint munkaviszony után. Továbbá, a megbízás polgári jogi jogviszony lévén nem kötelez a munkavállalókat védő szabályok betartására. Ilyen szabályok például a munkavédelmi előírások, a munkaviszony megszüntetésére, vagy a munkaidőre vonatkozó szabályok. [Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog – VI. átdolgozott, frissített kiadás. ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2023.]
A könyvelő esete
Egy megtörtént esetben a felperes könyvelő kérte a bíróságtól a munkaviszony fennállásának megállapítását, aminek azért volt jelentősége, mert szerinte az alperes, tehát a foglalkoztatója tartozott neki a túlmunka végzésének ellenértékével.
Az alperes újsághirdetés útján könyvelési és adminisztrációs feladatok ellátására keresett munkaerőt. A felperes jelentkezett a hirdetésre, majd tárgyalásokba kezdtek az alperessel. Ezek alapján a felek meg is állapodtak és név szerint megbízási szerződést kötöttek. E szerződés szerint a felperes 7-15 óráig tartó munkaidőben az alperes székhelyén, az alperes eszközeivel látta el a feladatait. Az alperes részére folyamatos könyvelési és adminisztrációs munka végzésére, míg alperes havi megbízási díj megfizetésére vállalt kötelezettséget. [A Miskolci Törvényszék Mf.20868/2007/2. számú határozata]
A bíróság álláspontja szerint megállapítható, hogy felperest személyes munkavégzési kötelezettség terhelte, a munkáltató utasítása szerint kellett heti 40 órás munkaidőben a munkáltató telepén a munkáltató eszközeivel munkát végeznie, szabadságban részesült és minden hónap 10. napjáig kapta meg a díját, amire jogosult volt. Így a tényleges szerződési tartalmi elemek alapján elbírálva, a bíróság megállapítása szerint a felek között nem megbízási jogviszony, hanem munkaviszony állt fenn.
Érvénytelenség
Azokat a szerződéseket, amelyek esetében minkét fél oldaláról hiányzik a tényleges, valódi akarat az adott szerződés megkötésére, színlelt szerződéseknek nevezzük. [erthetojog.hu] Az ilyen megállapodások főszabályként mind a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), mind a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) értelmében érvénytelenek.
Abban az esetben viszont, amikor a színlelt szerződés valójában egy másik típusú szerződést leplez, akkor a felek jogait és kötelezettségeit ezen leplezett szerződés alapján kell megítélni. [legitimo.hu] Így, amikor a felek látszólag megbízási szerződést kötnek, azonban annak jegyei inkább a munkaviszonyra jellemzőek, valójában munkaszerződés áll fent közöttük, hiszen a valódi akaratuk annak a megkötésére irányult. Fontos, hogy figyeljünk erre, mert munkavállalóként lényegesen több jog illet meg bennünket, mint megbízottként. Tehát, ha azt tapasztaljuk, hogy a megbízási szerződésünk valójában munkaviszonyt takar, érdemes bírósághoz fordulni.
A megbízási szerződésről általában
A Ptk. értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A megbízási szerződés alanyai a megbízó és a megbízott. A személyi körben korlátozás nincs, mindkét alany bárki lehet. A megbízott alapvetőn személyes teljesítésre köteles, azonban viszonylag tág körben lehetősége nyílik arra, hogy a szerződések teljesítésének általános szabályai szerint közreműködőt vegyen igénybe. [Ptk. 6:129. §]
A szerződés tárgya valamely tevékenység ellátása. Ez alapvetően bármilyen emberi tevékenység lehet, természetesen azzal a korláttal, hogy az nem ütközhet jogszabály tilalmába. Azon megbízások esetén, amelyek szükségképpen képviseleti jogot is keletkeztetnek, fontos az elhatárolás a meghatalmazás jogintézményétől, amelynek szabályairól itt és itt olvashat részletesen. Ezen képviseleti jellegű megbízásokra eklatáns példa az ügyvédi tevékenység körében kötött megbízások. Ezzel szemben a kézbesítési, gyógyítói, kezelési, vagyonvédelmi, magánnyomozói vagy könyvelői tevékenység ellátására szóló megbízások nem, vagy nem szükségszerűen keletkeztetnek képviseleti jogot. [Polgári Jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára]
A megbízási szerződés főszabályként nem formakötött. Így a jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabály szerint megköthető szóban, írásban, vagy akár ráutaló magatartással egyaránt. E szabály alól kivételt jelent, ha képviseleti joggal összekapcsolt megbízásról van szó. Ez esetben ugyanis a meghatalmazásra vonatkozó alakisági előírások lesznek irányadóak. Ekkor a megbízási szerződést is olyan alakban kell megkötni, amilyet jogszabály előír.
A munkaszerződés szabályai
Az Mt. meghatározása szerint a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződést ugyan kötelező írásba foglalni, ezzel kapcsolatban azonban az Mt. egy felettébb érdekes rendelkezést tartalmaz. Ugyanis hiába lesz érvénytelen a szóban megkötött munkaszerződés, az érvénytelenségre csak a munkavállalónak lesz lehetősége hivatkozni, méghozzá neki is csak a munkába lépését követő 30 napon belül.
A munkaszerződésnek mindössze kettő olyan kötelező tartalmi eleme van, amelyek nélkül a szerződés létre sem jön. Ezek a munkavállaló munkaköre és az alapbére.
A munkakör nem összekeverendő a munkaköri leírással. A munkakör általában egy 1-2 szavas megjelölés, például „hentes”. Ezzel ellentétben a munkaköri leírás a munkakör pontos leírását jelenti, amelyet nem kell a munkaszerződésbe foglalni, azt a munkáltató határozza meg írásbeli tájékoztatóban. A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme tehát csakis a munkakör.
Az alapbér a munkavállalónak a munkájáért meghatározott időegységre járó összeg. A felek szabadon állapodhatnak meg benne, azonban a szabad megállapodás korlátját képezi a mindenkori minimálbér. [Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog – VI. átdolgozott, frissített kiadás. ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2023.]
Munkaszerződés és megbízás elhatárolása
Mint látszik, valóban van hasonlóság a két fajta szerződés között éppen ezért a gyakorlatban annak a megállapítása, hogy éppen melyik is jött létre, igen nehéz. Ennek ellenére kiemelt fontossága van, hiszen a munkát végző személy jogai szempontjából igenis lényeges a különbség. Legtöbb esetben ez a jogviszony megszűntével jelent problémát, amikor a például a munkavégző végkielégítésre lenne jogosult abban az esetben, ha munkaszerződésben dolgozott, míg erre megbízási szerződés esetén nem fog sor kerülni.
Annak megállapítására, hogy munkaviszonnyal vagy valamilyen polgári jogi jogviszonnyal van dolgunk, a minősítő jegyeket hívjuk segítségül. A 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv megkülönböztet elsődleges, illetve másodlagos minősítő jegyeket. Habár ezen irányelvet már hatályon kívül helyezték, mégis a mai napig irányadónak tekinthető. [5percado.hu ] Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg a munkaviszony, illetőleg a megbízási jogviszony vonatkozásában.
Elsődleges minősítő jegyek
Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony megállapítása során. Amennyiben ezek közül több is megállapításra kerül, a legtöbb esetben munkaviszonyról van szó. [adozona.hu]
Munkakörként történő feladat meghatározás:
Munkaviszonyban a munkavállaló a feladatok tág körét végzi, a szerződésében – ahogyan korábban említettük – nincsenek meghatározva az egyes feladatok, mindössze a munkaköre. Az e körbe tartozó feladatokat folyamatosan, rendszeresen ismétlődve végzi. Ezzel szemben megbízási jogviszony esetén a megbízott a szerződésben a megbízó által rábízott, konkrét feladatokat köteles elvégezni. [5percado.hu]
Személyes munkavégzési kötelezettség
A munkavállaló munkaviszonyban személyesen köteles elvégezni a munkáját, erről maga az Mt. is rendelkezik. E tekintetben a megbízási jogviszony nem tér el számottevően, hiszen a megbízott általában személyesen köteles ellátni feladatait és más személy igénybevételéhez a megbízó hozzájárulása szükséges. [Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog – VI. átdolgozott, frissített kiadás. ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2023.]
A munkáltató foglalkoztatási és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége
A foglalkoztatási kötelezettség azt jelenti, hogy amíg a munkaviszony fennáll, a munkáltató köteles a munkavállalót munkával ellátni. Megbízási szerződés alapján történő munkavégzés esetén ilyen kötelezettségről szó sincsen.
A rendelkezésre állás annyit tesz, hogy a munkavállaló a munkaidejében köteles a munkahelyén tartózkodni és az esetlegesen felmerülő feladatokat elvégezni, abban az esetben is, ha éppen már végzett teendőivel. Ezzel szemben, a megbízási jogviszonyban csak a feladat elvégzése e kötelezettség, a rendelkezésre állás nem. [7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv]
Alá-fölérendeltségi viszony
A munkaviszony hierarchizált, a munkáltató és a munkavállaló között alá-fölérendeltségi viszony van. Ennek keretében a munkavállaló a munkáltató irányítása alapján, utasításai szerint és ellenőrzése alatt végzi a munkáját. A megbízás esetében polgári jogviszony révén a felek mellérendeltsége az alapvetés. Habár a megbízó rendelkezik utasítási joggal, az csakis az ügy ellátására, nem pedig a munkavégzés folyamatára vonatkozik. [Karoliny Mártonné – Poór József: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv – Rendszerek és alkalmazások. Wolters Kluwer Hungary Kft. 2017.]
Másodlagos minősítő jegyek
A másodlagos minősítő jegyek önmagukban nem meghatározóak a munkaviszony fennállásának megállapításakor. Általában csak más – elsődleges – minősítő jegyekkel való együttes fennállásukkor eredményezhetik munkaviszony megállapítását.
A munkaidő meghatározása
Az általános szabály szerint a munkaviszonyban a munkáltató rendelkezik arról, hogy a munkavállalónak milyen beosztásban kell a munkáját végeznie. Ezzel szemben, megbízás esetén a megbízó kizárólag a feladat elvégzésének határidejét köti ki, a megbízott pedig ezen időpontig szabadon rendelkezik arról, hogy mikor és mennyi ideig foglalkozik az elvégzendő feladattal. [Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog – VI. átdolgozott, frissített kiadás. ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2023.]
A munkavégzés helye
A munkáltató a legtöbb esetben meghatározza a munkavállaló számára, hogy hol kell végeznie a munkáját. Ez a hely általában a munkáltató székhelye, vagy telephelye. Megbízási jogviszony fennállásakor a megbízott maga választja meg, hogy hol dolgozik, kivéve, ha a feladatból szükségszerűen következik annak ellátási helye, például oktatás esetén. [Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog – VI. átdolgozott, frissített kiadás. ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2023.]
Napjainkban azonban a távmunka térnyerésével, eme minősítő jegy alapján egyre kevésbé ítélhető meg, hogy milyen jogviszonyról van szó.
A munka díjazása
A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkaszerződés, továbbá más szabályok (jogszabály, kollektív szerződés) alapján munkabért fizessen a munkavállalónak, amelyre főszabály szerint havonta kerül sor. Megbízási jogviszony esetén a megbízó általában egyszeri juttatást fizet a megbízott részére. Azonban tartós megbízás esetében a díjazás lehet rendszeres, így önmagában a fizetés rendszeressége nem alapoz meg a munkaviszonyt. [7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv]
A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyaginak felhasználása
Amíg a munkavállaló általában a munkáltató eszközeit, erőforrásait és nyersanyagait használja, addig a megbízott legtöbbször a sajátjait veszi igénybe feladatainak ellátása során. Azonban ez nem kizárólagos, továbbá napjainkban nagyon gyakran keverednek, így e minősítő jegy sem alkalmas önmagában a különbségtételre. [Karoliny Mártonné – Poór József: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv – Rendszerek és alkalmazások. Wolters Kluwer Hungary Kft. 2017.]
A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása
Az Mt. rendelkezése szerint a munkáltató köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. Megbízási szerződés alapján történő munkavégzés esetén a megbízónak ilyen kötelezettsége nincsen.
Elsődleges és másodlagos minősítő jegyek összhangja
Fontos megjegyezni, hogy a fenti minősítő jegyeket mindig összhatásukban kell vizsgálni. Csakis így dönthető el, hogy milyen jogviszonyról van valójában szó.
Segít a Szerzi
Amennyiben segítségre van szüksége, akár e témában, akár más jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében szakértőink készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
Vegye igénybe továbbá a Szerzi platform megbízási szerződés generátorát, amely az általunk megválaszolt kérdések alapján néhány perc alatt létrehozza az egyéni körülményeinkre alakított szerződést. Forduljon hozzánk bizalommal!
