Megbízási szerződés: Mikor jöhet jól?

A megbízási szerződés [1] olyan szerződéstípus, amelyben a szerződő felek egy, a dokumentumban megállapított szigorúan körülhatárolt tevékenység elvégzésében egyeznek meg. [3] Ez a szerződés a megbízó és a megbízott között jön létre. Korábban a KATA [8]-s vállalkozók kedvelt eszköze volt, azonban a 2022-es KATA törvényváltoztatás [9] ezt ellehetetlenítette. A legjelentősebb különbség a megbízási szerződés és a munkaszerződés között, hogy az előbbi nem létesít munkaviszonyt, helyette polgári jogviszony kötelezi a megbízottat a vállalt feladat elvégzésére. [4,5]

Megbízási szerződés a gyakorlatban

Ez a gyakorlat a foglalkoztatónak Magyarországon is megéri, mivel a díjazáson felül nem kell megfizetnie az állam felé a szociális hozzájárulási adót. A szocho [10] mértéke idén 13 százalék, vagyis a bruttó munkabéren felül az összeg 13 százalékát így megspórolja a munkaadó. [6]

Platformmunka – szigorítások

„Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt tette közzé javaslatát, amelyben meghatározta, milyen esetekben kell munkaviszonyt létesítenie a megbízónak a foglalkoztatottakkal, illetve megbízási jogviszony esetén milyen elvárásokat nem kell teljesíteniük a szolgáltatást ténylegesen elvégző partnereknek.” [6] írja cikkében a Napi.hu.

Ez ugye azt jelenti, hogy aki megbízási szerződéssel alvállalkozóként dolgozik, azt bizonyos esetekben bujtatott munkaviszonynak értelmezi a rendszer, és kötelezné őket egy valós munkaszerződés megkötésére.

A megbízási szerződés azonban továbbra is hasznos eszköz munkavállalóként, és egyéni vállalkozóként is. Ahhoz, hogy sikeresen és hatékonyan tudjuk alkalmazni, tisztában kell lennünk a működésével, melyről fentebb már írtunk, és a tartalmi követelményeivel.

Tartalmi követelmények