A kártérítési felelősség a polgári jog egyik alapvető intézménye, amely arra szolgál, hogy a károsult személy vagyoni hátrányát a károkozóval szemben érvényesíteni lehessen. A magyar polgári jogban a kártérítési felelősségnek két fő típusa van: a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség (kontraktuális felelősség) és a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (deliktuális felelősség).
Szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség
Ez a felelősségi forma akkor áll fenn, amikor a felek között már létezik egy szerződéses jogviszony, és az egyik fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ez a jogviszony relatív, vagyis csak a szerződő felek között áll fenn a károkozás előtt. A károkozó magatartás itt a szerződés megszegése, például ha egy vállalkozó nem a megállapodás szerinti minőségben vagy határidőre végzi el a munkát. A másik félnek emiatt vagyoni kára keletkezik, amelyet a károkozónak meg kell térítenie. [jogikar.uni-miskolc.hu]
A szerződésszegéssel okozott károknál a felelősség objektivizáltabb, azaz tényszerűbbek, szigorúbbak a kimentési lehetőségek. Tehát majdhogynem lényegtelen a károkozás körülményei mivel a kár bekövetkezett. Ez azt jelenti, hogy a károkozó csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés nem volt felróható neki, például elháríthatatlan külső ok miatt történt a mulasztás. Például, ha egy szállító nem tud időben teljesíteni egy áruszállítást egy váratlan természeti katasztrófa miatt, ez mentesítheti őt a felelősség alól.
Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség
Ez a felelősség abszolút szerkezetű jogviszonyra épül, vagyis a károkozás előtt nincs szerződéses kapcsolat a felek között. A kötelezett ebben az esetben csak tartózkodásra köteles, azaz nem szabad jogellenesen kárt okoznia másnak. Például ha valaki véletlenül kárt tesz egy járókelő személyes tárgyaiban, akkor felelősséggel tartozik. [szakcikkadatbazis.hu]
A károkozás általános tilalmának megszegése esetén a károkozó felelős, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a károkozás nem volt felróható neki (például nem volt gondatlanság vagy szándékosság). Ez a felelősség szubjektív, vagyis a felróhatóság vizsgálata központi szerepet kap. Például ha egy autós figyelmetlenül vezet és balesetet okoz, akkor felróható magatartása miatt kártérítésre köteles.
A kártérítési felelősség általános szabályai
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:519. § szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a károkozás nem volt felróható. A kártérítés négy alapvető eleme:
- jogellenesség (a károkozás tilos vagy jogellenes),
- kár (vagyonban beállt értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny vagy indokolt költség),
- okozati összefüggés a károkozó magatartása és a kár között (tipikus, előrelátható következmény),
- felróhatóság (a károkozó magatartása nem felelt meg az adott helyzetben elvárhatónak).
Például, ha egy cég nem teljesíti a szerződésben vállalt szolgáltatást, és emiatt a megrendelőnek anyagi kára keletkezik, a cég köteles megtéríteni a teljes kárt, kivéve ha bizonyítani tudja, hogy a szerződésszegés nem volt felróható. A kártérítés mértéke a teljes kár, de csökkenthető, ha a károsult a károkozásból vagyoni előnyt is szerzett, vagy ha különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn.
Különleges felelősségi esetek
A polgári jog speciális szabályokat állapít meg bizonyos különleges helyzetekre, amelyek a felelősség kérdését érintik. Ezek a szabályok célja, hogy a jogi felelősség megállapítása igazságos és hatékony legyen az adott körülmények között.
Veszélyes üzemek üzemeltetőinek felelőssége
A veszélyes üzemi felelősség olyan jogintézmény, amely szerint az a személy, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Ez az ún. objektív felelősség, vagyis a károkozó akkor is felelős, ha nem volt felróható magatartás, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a veszélyes tevékenység körén kívül esik A veszélyes üzem fogalmát a jog nem definiálja pontosan, azonban a tevékenység egészét kell értékelni, nem csupán az adott pillanatot. Például felelősség terheli az üzembentartót olyan károkért is, amelyek a tevékenység folyamán, annak megszűnése után következnek be, ha azok a veszélyes üzem működési köréhez kapcsolódnak, mint a gépjármű vezetés. [jogikar.uni-miskolc.hu, szakcikkadatbázis.hu]
Más személy által okozott kárért való felelősség
Az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, akkor a munkáltató felel a károsulttal szemben. Hasonlóan, ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben okoz kárt, a jogi személy a felelős. Ez a felelősség ún. kártelepítő szabály, amely meghatározza, hogy ki a felelős a kárért a károkozó helyett vagy mellett. [jogaszvilag.hu]
Fontos újdonság, hogy ha az alkalmazott vagy a jogi személy tagja szándékosan okozta a kárt, akkor egyetemlegesen felel a munkáltatóval vagy a jogi személlyel együtt. Ez azt jelenti, hogy a károsult választhat, hogy a munkáltatót, a károkozó alkalmazottat, vagy mindkettőt együttesen perli kártérítésért. Ez a szabály áttörést jelent a korábbi kizárólagos munkáltatói felelősséghez képest, és a károkozó személyes felelősségét is hangsúlyozza.
Ez a felelősség nemcsak a munkaviszonyra, hanem más foglalkoztatási jogviszonyokra is vonatkozik, ha a jogviszony jellemzői megfelelnek a foglalkoztatás kritériumainak (például alárendeltség, utasítási jog).
Aszerint más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szerződéses viszonyban álló kötelezett által a szerződés teljesítése körében harmadik személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számára ismeretlen a károkozó személye. Ez a szabály a szerződéses kapcsolatokban megjelenő károkozás esetén biztosítja a károsult védelmét, amíg a károkozó személye nem ismert.
Vétőképtelen személy által okozott kárért való felelősség
A vétőképtelen személy az, aki olyan mértékben korlátozott belátási képességében, hogy nem képes felmérni magatartása következményeit, például kisgyermek vagy szellemi fogyatékos személy. Ilyen személy főszabály szerint nem felel az általa okozott kárért. A helytállás a vétőképtelen gondozóját terheli, aki a felügyeletet ellátta a károkozás időpontjában. [debrecenijogimuhely.hu]
Közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősség
A közigazgatási jogkörben harmadik személynek okozott kárért való felelősség akkor áll fenn, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozza a közszolgálati tisztviselő. Nem elegendő a tisztviselői minőség önmagában, hanem a kárnak jogellenes határozathoz vagy fizikai cselekményhez kell kapcsolódnia. A közigazgatási szerv helytáll a kárért, majd a vétkesség függvényében a tisztviselő felé érvényesítheti a kárigényt. [jogaszvilag.hu]
Termékfelelősség
A termékfelelősség a gyártó vagy forgalmazó felelőssége a hibás termék által okozott károkért. Ez a felelősség objektív, vagyis a gyártónak akkor is helyt kell állnia, ha nem volt vétkes a hiba kialakulásában, feltéve, hogy a termék hibája kárt okozott. Ez a szabály a fogyasztók védelmét szolgálja, biztosítva, hogy a hibás termékek káros következményei megtérüljenek. [kocsisszabougyved.hu]
Épületkárokért való felelősség
Az épületkárokért való felelősség azt jelenti, hogy az épület tulajdonosa vagy használója felel az épületből eredő károkért, például ha az épület állapota miatt másnak kár keletkezik. Ez a felelősség kiterjedhet az épület karbantartásának elmulasztására is, amelyből például leeső tárgy vagy omlás következtében kár származik. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Állatok által okozott károkért való felelősség
Az állattartó felelős az állata által okozott károkért. Ez a felelősség objektív, vagyis az állattartó akkor is helytáll, ha nem volt vétkes az állat kárt okozó magatartásában. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
Ezek a speciális szabályok a polgári jogban a károkozás különböző eseteire alkalmazhatók, biztosítva a károsultak védelmét és a felelősség igazságos megosztását a különféle helyzetekben.
Kártérítési kérdésekre válaszok online jogi tanácsadással
Összefoglalva, a polgári jogi kártérítési felelősség célja, hogy a károsult teljeskörűen megkapja a kárának megfelelő vagyoni jóvátételt, miközben a károkozó csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károkozás nem volt felróható. A szerződésszegéssel okozott kár esetén a felelősség szigorúbb, mert a felek között már létezik egy szerződéses kötelezettség, míg a szerződésen kívüli károkozásnál a felróhatóság vizsgálata a központi elem.
Ha bizonytalan a jogi lehetőségeiben úgy érdemes segítségért fordulni. Kérdése esetén pedig forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik készséggel állnak rendelkezésére.
