Kártérítés – jogi kisokos

Szerződésen kívüli károkozás

A felek között ebben az esetben nincsen szerződéses jogviszony. Az egyik oldalról a kötelezett csupán arra köteles, hogy tartózkodjon a károkozás előidézésére alkalmas magatartástól. Amennyiben ez mégis előfordul, akkor arról beszélhetünk, hogy a károkozás általános tilalmát megszegte a károkozó. Ettől a ponttól, tehát a másnak történő károkozástól válnak ismertté a szerződésen kívüli károkozási felelősséggel terhelt károkozó és károsult alanyai.

A kártérítés mértéke a szerződésen kívül okozott károk tekintetében a teljes kárra kiterjed. Kivétel ez alól természetesen a káronszerzés tilalma és a méltányosság. [31,32]

Fontos, hogy ez egy felróhatósági alapú felelősség, amely alól kimentési lehetőség van. Mentesül a felelősség alól, ha a fél magatartása nem volt felróható. [33,34,35,36]

Ennek összetevői:

1. jogellenesség
2. vagyoni kár

• károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés
• elmaradt vagyoni előny
• indokolt költség

1. ok-okozati összefüggés és az előreláthatóság (nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia)
2. felróhatóság

A szerződésen kívül okozott károk tekintetében a Ptk. meghatároz általános, közös és egyes eseteket, amelyekre külön szabályokat rögzít. [37,38,39]

A felelősség egyes esetei

1. veszélyes üzemi felelősség,
2. más személy által okozott kárért való felelősség,
3. vétőképtelen személy által okozott kárért való felelősség,
4. közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősség,
5. termékfelelősség,
6. épületkárokért való felelősség,
7. állatok károkozásáért való felelősség.

Szerződésszegéssel okozott károk

Alapfeltétele a szerződéses jogviszony, amelynek már a károkozást megelőzően fent kell állnia. Ebben az esetben ugyanis a szerződés rendezi a felek jogait és kötelezettségeit, illetve, hogy milyen magatartás tanúsítása szükséges. E kötelezettség fennállása és annak megszegése esetén kerülhet sor károkozó magatartásra. Ebből következik, hogy a felek között fennálló jogviszony miatt a másik félnek okozza a kárt.

Fontos, hogy szerződésszegéssel okozott kár esetében a szigorúbb feltételek megléte esetén van lehetőség kimenteni a magatartásunkat. [40,41,42]

Mentesülés

Szerződésszegés alól akkor mentesülhetünk, ha bizonyítjuk, hogy a szerződésszegést:

• ellenőrzési körünkön kívül eső,
• a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és
• nem volt elvárható, hogy e körülményt elkerüljük vagy elhárítsuk.

A bizonyítási teher ebben az esetben a szerződésszegő oldalán van, vagyis a bíróság előtt neki kell bizonyítania a fenti három feltétel fennállását. [43,44]

A kártérítés mértéke

A következő tényezők alapján lehet meghatározni:

• a szerződés szolgáltatásának tárgyában keletkezett kár,
• a jogosult vagyonában keletkezett egyéb kár, elmaradt vagyoni előny (itt az előreláthatóságot vizsgálni kell).

Szándékos szerződésszegés esetében a teljes kárt meg kell téríteni.

Speciális a megítélése annak, ha a szerződés ingyenes formájú. Ebben az esetben a következőket érdemes szem előtt tartanunk:

• a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárt akkor kell megtérítenie a károkozónak,
  • ha azt szándékosan okozta vagy
  • elmulasztotta tájékoztatási kötelezettségét olyan lényeges tulajdonság tekintetében, amit a jogosult nem ismert.
• a jogosult vagyonában bekövetkezett kárt, amit a szolgáltatással okozott, a károkozó köteles megtéríteni (feltéve, hogy magatartása felróható volt). [45,46]

A kártérítés keretei között részletezve van még például:

• többek közös károkozása,
• kártérítés módja,
• a károkozásért való felelősség korlátozása és kizárása,
• jövedelempótló járadék,
• tartást pótló járadék stb.

A szerződésen kívüli és szerződéses károkozás esetén károsulti közrehatás tekintetében a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség egyaránt terheli.