Egy demokráciában fontos alapelv, hogy az emberek az őket érintő döntések hátteréről, az általuk választott döntéshozók eljárásáról minél megbízhatóbb képet kaphassanak. Éppen ezért pedig az állami szervek működésével, a közpénzek elköltésével kapcsolatos információkat nem szabad a közösségtől elzárni. A közfeladatot ellátó szerveknek és személyeknek kötelességük, hogy tevékenységükről rendszeresen beszámoljanak – mind önkéntesen, mind pedig kérésre külön is. [naih.hu]
Az információszabadság a közérdekű adatok nyilvánosságának követelménye, a közfeladatot ellátó szervek és személyek kötelezettségeként, illetve alapjogként megfogalmazva, a közvélemény közügyekről való megfelelő tájékoztatása érdekében a közhatalom gyakorlásának és a közpénzek elköltésének társadalmi kontrollját célozva. [infoszab.hu]
Az információszabadság tehát alapjog, amely a közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére vonatkozik. A célja az, hogy erősítse a közhatalom demokratikus ellenőrzését, előmozdítsa a közintézmények átláthatóságát, és biztosítsa a polgárok számára a lehetőséget arra, hogy döntéseiket megfelelően tájékozottan hozhassák meg. [helsinki.hu]
Története
1989-től Magyarországon is megkezdődött az információszabadság jogi és intézményi alapjainak kiépítése. A folyamat részeként az 1949-es Alkotmány 1989-ben végrehajtott átfogó módosítása bevezette a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot. 1995-ben pedig létrejött az információszabadság érvényesítéséért felelős országgyűlési biztos (ombudsman) intézménye. Majd 2005-ben hatályba lépett az elektronikus információszabadságot szabályozó törvény, amely meghatározott közérdekű adatok esetében kötelező közzétételt írt elő.
A rendszerváltoztatás utáni mintegy másfél évtized alatt tehát kialakultak az információszabadság legfontosabb jogszabályi és intézményi pillérei. Ennek részeként megteremtődtek azok a jogi keretek is, amelyek lehetővé teszik a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerését – akár kérelem alapján, akár a közfeladatot ellátó szervek által történő önálló, nyilvános közzététel útján. [infoszab.hu]
Alaptörvény
A 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény tovább bővítette a korábbi szabályozási kereteket. Nem csak megerősítette a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alapjogát, hanem külön alkotmányos rendelkezéseket is megfogalmazott a közpénzek átláthatóságára vonatkozóan.
A VI. cikk tartalmazza, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A 40. cikk pedig kimondja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, azt, hogy a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni, illetve azt, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. [njt.hu]
Infotörvény
Az Alaptörvényben deklarált elveket egészíti ki az információs önrendelkezésről és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), amely az Alaptörvénnyel egy időben lépett hatályba.
Célja
Az Infotv. célja a természetes személyek magánszférájának védelme az adatkezelőkkel szemben, közben lehetővé téve az adatok szabad áramlását, illetve a közügyek átláthatóságát, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével. [njt.hu]
Ezen célok közül a közügyek átláthatósága, az adatok szabad áramlása, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítése köthetős szorosan az információszabadsághoz.
Alapfogalmak
- Közérdekű adat: közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret.
- Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
- Adatigénylő: bárki, aki közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerését kezdeményezi.
- Adatkezelő: az a személy, illetve szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
- Adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett.
- Adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatot honlapon közzéteszi.
Közérdekű adatok megismerése
A közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot, az Infotv.-ben meghatározott kivételekkel, igénye alapján bárki megismerhesse.
Korlátok
Ezen kivételek egyrészt azokra az adatokra vonatkoznak, amelyek a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatnak minősülnek, amelyek lehetnek nemzeti vagy külföldi minősített adatok. Ezek az adatok tehát nem ismerhetőek meg.
A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot törvény az alábbi okokból korlátozhatja:
- honvédelmi érdek;
- nemzetbiztonsági érdek;
- bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében;
- környezet- vagy természetvédelmi érdek;
- központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek;
- külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;
- bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;
- szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel.
Megismerés iránti igény
Közérdekű adat – vagy közérdekből nyilvános adat – megismerése iránt bárki nyújthat be igényt. Ez az igénybenyújtás történhet szóban, írásban vagy elektronikus úton. Amennyiben az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja az adatigénylőt az igény pontosítására. Az erre adott válasz megérkezéséig eltelt idő az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe természetesen nem számít bele.
A benyújtott igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 15 napon belül eleget tesz. Azonban ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, nagyszámú adatra vonatkozik, vagy annak teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, a határidő egy alkalommal, 15 nappal meghosszabbítható.
Az adatigénylésnek közérthető és – amennyiben ez nem okoz aránytalan nehézséget – az igénylő által kívánt formában és módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Amennyiben a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.
Az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni:
- abban a részben, amelyben az megegyezik az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel, feltéve, hogy azokban változás nem állt be;
- ha az igénylő nem adja meg nevét, valamint azt az elérhetőséget, amelyen számára tájékoztatás és értesítés adható;
- ha az igény teljesítése a szerv tényleges kezelésében nem lévő adat beszerzését, begyűjtését, vagy tényleges kezelésében lévő adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé.
Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással, az igény beérkezését követő 15 napon értesíteni kell az igénylőt.
Közérdekű adatok közzététele
A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az Infotv. rendelkezései alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni. Fontos, hogy ezen adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.
A meghatározott adatokat saját honlapján teszi közzé:
- a Sándor-palota,
- az Országgyűlés Hivatala,
- az Alkotmánybíróság Hivatala,
- az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
- az Állami Számvevőszék,
- a Magyar Tudományos Akadémia,
- a Magyar Művészeti Akadémia,
- az Országos Bírósági Hivatal,
- a Legfőbb Ügyészség,
- a központi államigazgatási szerv (a kormánybizottság kivételével),
- az országos kamara,
- a fővárosi és vármegyei kormányhivatal.
Az itt fel nem sorolt közfeladatot ellátó szervek többféleképpen is teljesíthetik elektronikus közzétételi kötelezettségüket. Ezt megtehetik saját vagy a társulásaikkal közösen működtetett honlapjukon, illetve felettes szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon. A köznevelési és a szakképző intézmény eme kötelezettségének az ágazati jogszabályokban meghatározott információs rendszerhez történő adatszolgáltatás teljesítésével eleget tesz.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) autonóm államigazgatási szerv. Működését befolyásolástól mentesen, más szervektől elkülönülten látja el, feladatait csak törvény határozhatja meg. A NAIH költségvetése az Országgyűlés fejezetén belül önálló címet képez, bírságai a központi költségvetés bevételei közé tartoznak, és pénzügyi maradványait a következő években is felhasználhatja feladatai teljesítésére.
Feladatköre
A NAIH fő feladata a személyes adatok védelmének, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.
Kiemelt feladatai közé tartozik:
- vizsgálatok lefolytatása bejelentés alapján vagy hivatalból;
- adatvédelmi, titokfelügyeleti és átláthatósági hatósági eljárások folytatása;
- bírósághoz fordulás jogsértések esetén;
- javaslattétel jogszabályok megalkotására;
- jogszabálytervezetek véleményezése;
- az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban meghatározott feladatok teljesítése;
- adatközvetítő szolgáltatók és adataltruista szervezetek nyilvántartása és felügyelete;
- éves beszámoló készítése, amelyet nyilvánosságra hoz és az Országgyűlésnek is megküld.
Elnöke
A NAIH élén a hatóság elnöke áll, akit a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök nevez ki kilenc évre. Az elnök olyan jogász végzettségű, az választható országgyűlési képviselőnek, aki magyar állampolgár lehet, aki az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében legalább tíz év szakmai tapasztalattal rendelkezik, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szerzett.
Az elnök megbízatása összeférhetetlen politikai tisztséggel, párttagsággal, más állami vagy önkormányzati megbízatással, illetve gazdasági társaságban betöltött vezető szereppel. Az elnököt két helyettes segíti, akiknek hasonló összeférhetetlenségi és tapasztalati feltételeknek kell megfelelniük.
Kérjen segítséget!
Amennyiben segítségre van szüksége, akár e témában, akár más jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében szakértőink készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
