„Élettárs vagy házastárs? Nem mindegy?” „Minek vegyem el? Csak egy haszontalan papír, semmit nem ér az egész!” Talán mindannyian hallottunk már ilyen, vagy ehhez hasonló kijelentéseket, amikor a házasság, illetve az élettársi kapcsolat került szóba. De vajon igaza van azoknak, akik így vélekednek?
Egyáltalán nem. A házasság és az élettársi kapcsolat között rengeteg különbség mutatkozik már jogi síkon is. Ebben a cikkben ezen különbségek közül emelünk ki néhányat, amelyeken keresztül bemutatjuk, hogy milyen lényeges eltérések vannak a két együttélési forma között. A továbbiakban eme két fajta kapcsolat létrejöttéről és a vagyoni viszonyokról olvashatnak.
Házasság
A házassággal kapcsolatos alapvető rendelkezések
A magyar jogrendszerben a házasság a családjogi kapcsolatok alapköve. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései szerint házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt.
Ellentétben az élettársi kapcsolattal, amely egy tényeken alapuló (de facto) viszony, a házasság egy szigorúan formalizált jogintézmény. A házasságkötés joghatásai a felek nyilatkozatával állnak be, a nemlétező házasságot pedig úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna.
A házasság intézménye a felek közötti mellérendeltségen és egyenjogúságon alapul. A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni. A személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekére figyelemmel döntenek, lakóhelyüket pedig egymással egyetértésben választják meg.
A házasság létrejötte
A házasságkötés folyamata – szemben az élettársi kapcsolat létrejöttének automatizmusával – szigorú alaki és tartalmi szabályokhoz kötött. A házasságkötést megelőző eljárásban a feleknek igazolniuk kell, hogy a házasságkötésnek nincs jogi akadálya, és a szándék bejelentését követően főszabály szerint harminc napos várakozási időt kell betartani.
A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az önkormányzat hivatali helyiségében történik, bár a jegyző engedélyével külső helyszín is választható. A felek nyilatkozata nem köthető sem feltételhez, sem határidőhöz.
A törvény szigorúan szabályozza a házasság érvénytelenségi okait is. Érvénytelen a házasság, ha:
- a felek valamelyike kiskorú és nem rendelkezik gyámhatósági engedéllyel (a gyámhatóság tizenhatodik életévét betöltött kiskorúnak a házasságkötésre engedélyt adhat);
- a felek valamelyike cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll vagy cselekvőképtelen állapotban volt a kötéskor;
- egyenesági rokonok vagy testvérek között jön létre, illetve, ha azt a fél testvére vér szerinti leszármazójával, továbbá, ha az örökbefogadó az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt köti;
- a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.
A házasság megszűnése csak szűk körben, konkrétan két módon van lehetőség. Ezek közül az egyik a valamely házastárs halála, a másik pedig bírósági felbontás. [legitimo.hu]
Házastársi tartás
A házastársi tartás intézménye a házasság egyik legfontosabb szolidaritási eleme, amely a házassági életközösség megszűnése után is védelmet nyújthat. Míg az élettársi tartás feltételei szigorúbbak, a házastársi tartás a rászorultság és önhiba hiánya esetén szélesebb körben érvényesíthető.
A törvény alapján tartást követelhet a volt házastársától az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Azonban, ha a rászorultság csak később, az életközösség megszűnését követő öt év eltelte után áll be, tartás már csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhető.
A tartásra való jogosultság korlátai:
- Időtartam: ha az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és gyermek nem született, a tartás csak az életközösség időtartamával egyező ideig jár.
- Érdemtelenség: nem jogosult tartásra az, akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele vezetett a házasság megromlásához, vagy aki a volt házastársa (vagy vele együtt élő hozzátartozója) érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.
- Képesség: nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.
- Új kapcsolat: a tartási jog megszűnik, ha a jogosult újabb házasságot köt vagy élettársi kapcsolatot létesít. [njt.hu]
Vagyoni viszonyok
A házassági vagyonjog terén a Ptk. – az élettársi viszonyhoz hasonlóan – biztosítja a szerződési szabadságot, azonban a törvényes vagyonjogi rendszer alapvetően eltér az élettársaknál látottakhoz képest.
A házastársak a vagyoni viszonyaikat házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Szerződés hiányában azonban a házastársak között házastársi vagyonközösség jön létre, a vagyon nagy részén közös tulajdont eredményez a házastársak között.
A törvényes vagyonjogi rendszer főbb jellemzői:
- Közös vagyon: ide tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyeket a felek az életközösség alatt együtt vagy külön szereznek. Ezek a feleket osztatlanul, egyenlő arányban illetik meg. Vélelem szól amellett, hogy a vagyonközösség alatt meglévő vagyontárgyak a közös vagyonhoz tartoznak.
- Különvagyon: a törvény tételesen felsorolja, mi marad a házastárs kizárólagos tulajdonában. Ilyen például a házasságkötéskor már meglévő vagyontárgy, az öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyon, valamint a személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű tárgyak.
- Rendelkezési jog: a közös vagyonnal a felek főszabály szerint együttesen vagy a másik hozzájárulásával rendelkezhetnek. Kiemelt védelmet élvez a házastársi közös lakás, ugyanis ezzel a házastárs a másik hozzájárulása nélkül még az életközösség megszűnése után sem rendelkezhet, egészen a közös vagyon megosztásáig.
A vagyonközösség megszűnésekor bármelyik fél igényelheti a közös vagyon megosztását. Ilyenkor lehetőség van a különvagyonból a közösbe (és fordítva) történt ráfordítások megtérítésére is. [vidakovics.hu]
Amennyiben kíváncsi a házassági vagyonközösség részletes szabályaira, olvassa el ezt a cikkünket, amelyben részletesen körüljártuk a témát!
Összegzés
A házasság a magyar jogban egy státuszjogviszony, amely a felek puszta megállapodásánál többet, egy államilag elismert és védett intézményt jelent. Míg az élettársi kapcsolat elsősorban a felek autonómiájára és a vagyoni elkülönülésre épít, a házasság a vagyoni és személyi összefonódás magasabb fokát feltételezi.
A törvényi szabályozás a tartás és a vagyonközösség rendszerén keresztül erős szociális védőhálót biztosít a házastársaknak, különös tekintettel a közös lakás használatára és a házasság alatt szerzett javak közös tulajdonára. Ez a jogi környezet a stabilitást és a felek közötti szolidaritást helyezi előtérbe, szemben az élettársi kapcsolat lazább, kötelmi jellegű struktúrájával.
Élettársi kapcsolat
Az élettársi kapcsolat története és természete
A magyar jogrendszerben az élettársi kapcsolat 1977-ben került szabályozásra. Addig kizárólag a házasság volt jogilag elismert együttélési forma. Az 1977-es szabályozás szerint élettársi kapcsolat csak férfi és nő között állhatott fent. Ez azonban az 1990-es évek közepén megváltozott.
A 14/1995 AB határozatban az Alkotmánybíróság azon álláspontjának adott hangot, mely szerint két személy tartós életközössége olyan értékeket hordoz, amelyek jogi elismerésre tarthatnak igényt, függetlenül az együttélők nemétől. Habár az élettársi viszony a közfelfogás szerint tipikusan férfi és nő között áll fenn, az azonos nemű párok tartós együttélése is hasonló jogi elismerési igényt vet fel.
Ennek következtében jött létre az a szabályozás, amely szerint élettársi kapcsolat különböző, illetve azonos nemű emberek között is fennállhat.
A közbeszédben sokszor tévesen, illetve néha szinonimaként használjuk az élettársi, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatot, holott két nagyban különböző jogintézményről beszélünk. A tisztánlátás végett fontos különbséget tenni ezen együttélés eme két formája között.
Élettársi kapcsolat
Az élettársi kapcsolatot a Ptk. szabályozza. Ez egy de facto, azaz tényeken alapuló viszony. Létrejön, ha két személy házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) él együtt. Ez a forma tehát létrejöhet különnemű (férfi-nő) és azonos nemű párok között is. Jogi szempontból ez alapvetően egy kötelmi jogi (szerződéses jellegű) jogviszony, de ha a kapcsolatból gyermek születik, családjogi elemekkel bővül.
Bejegyzett élettársi kapcsolat
A bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény szabályozza. Fontos, hogy kizárólag azonos nemű párok számára érhető el. Ez az élettársi kapcsolattal ellentétben formalizált, hiszen az anyakönyvvezető előtt jön létre, és – néhány kivételtől eltekintve – a házasságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.
Érdekesség, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot eredetileg a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény szabályozta volna, azonban azt az Alkotmánybíróság még a hatálybalépése előtt a 154/2008. (XII. 17.) AB határozatával megsemmisítette. Ez a törvény nem csak az azonos neműek, hanem férfi-nő viszonylatban is lehetővé tette volna a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését. Az Alkotmánybíróság pedig pont ezért mondta ki alkotmányellenességét, hiszen így a házassággal szinte azonos – konkuráló – jogintézmény bevezetéséhez vezetett volna. A házasság védelme pedig kiemelt szerepet játszik az Alkotmányban. [jog.hatter.hu]
Az élettársi kapcsolat létrejötte
A Ptk. határozza meg az élettársi kapcsolat létrejöttének feltételeit. Élettársi kapcsolat csak olyanok között állhat fenn, akiknek nincs mással fennálló házassági életközössége vagy bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. [njt.hu]
Az élettársi kapcsolat természetesen szigorúan monogám kapcsolat. Így:
- élettársi kapcsolat kizárólag két személy között állhat fenn;
- nem létesülhet élettársi kapcsolat, ha valamelyik félnek mással fennálló házassági életközössége van;
- a bírói gyakorlat szerint, ha valaki házassági életközösségben él, ez a tény önmagában kizárja, hogy harmadik személlyel élettársi kapcsolata legyen.
Bár az élettársi kapcsolat nem igényel hatósági aktust, a bizonyítás megkönnyítése érdekében a párok kérhetik felvételüket az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, amelyet a közjegyzők vezetnek. Ez a nyilvántartás vélelmet keletkeztet a kapcsolat fennállása mellett, de nem hoz létre státuszváltozást, mint a házasság.
Élettársi tartás
A Ptk. tartalmazza az élettársi tartás intézményét, amely a kapcsolat megszűnése utáni időszakra vonatkozik. Fontos, hogy ezen intézmény az élettársi kapcsolat családjogi eleme. A szabályozás mintája a házastársi tartás, azonban ez a védettség a volt élettársat csak bizonyos feltételek teljesülésekor illeti meg.
Az a volt élettárs tarthat igényt tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
A tartás igénylésének együttes feltételei tehát:
- az életközösség legalább egy évig fennállt.
- a kapcsolatból közös gyermek született.
- a volt élettárs önhibáján kívül nem képes magát eltartani.
Fontos korlát, hogy ha az életközösség megszűnése után több mint egy évvel válik valaki rászorulttá, tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet. Továbbá a tartásra való jogosultság azonnal megszűnik, ha a jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.
A rászorultság akkor állapítható meg, ha a tartást igénylő élettárs nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, vagyonnal ahhoz, hogy szükségleteit fedezze. Az ítélkezési gyakorlat szerint ilyenkor vizsgálandó a jogosult egészségi állapota, munkaképessége, illetve vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő valamennyi körülményt értékelni kell.
Mindig vizsgálandó az eset összes körülménye, ugyanakkor nagy jelentősége van annak, hogy a munkavállalásra való képtelenség mennyiben vezethető vissza az együttélés idejére. Amennyiben a gyermekekről való gondoskodás, a háztartásban, illetve az élettárs vállalkozásában végzett munka kötötte le az élettársat, ennek nagy jelentősége van. [csaladesjog.hu]
Az önhiba hiánya annyit tesz, hogy a jogosult megtesz-e mindent, ami a társadalmi közfelfogás alapján elvárható tőle annak érdekében, hogy fedezze a létfenntartásához szükséges kiadásait.
Vagyoni viszonyok
Habár az élettársak vagyoni viszonyai eltérnek a házassági vagyonközösségtől, a Ptk. itt is a szerződéses szabadságot helyezi előtérbe. Így a felek élettársi vagyonjogi szerződésben (közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban) szabadon rendezhetik vagyoni viszonyaikat.
Amennyiben nincs szerződés, a törvényes vagyonjogi rendszer az irányadó, amely azonban nagyban eltér a házastársi vagyonközösségtől.
- Az élettársak önálló vagyonszerzők, tehát az együttélés alatt nem keletkezik közös tulajdon pusztán az együttélés ténye alapján. Mindenki a saját vagyonát gyarapítja, és nem felelnek egymás tartozásaiért.
- Az életközösség megszűnésekor azonban bármelyik fél követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. A részesedés mértéke elsősorban a szerzésben való közreműködés arányától függ. Fontos, hogy ezen vagyonszaporulatba nem tartozik bele az a vagyon, amely házastársak esetében különvagyonnak minősülne.
- A törvény elismeri a láthatatlan munkát is, így a háztartás vezetése, a gyermeknevelés, valamint a másik fél vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ezen rendszer tehát merőben eltér a házastársakra vonatkozó törvényes rendszertől. Az élettársaknak tehát nem keletkezik közös tulajdona az élettársi kapcsolat fennállta alatt szerzett javakon. Azonban a kapcsolat végén mégis lehetőség van a vagyonszaporulat megosztására. Habár a megosztás kötelmi alapú, azt elsősorban természetben kell teljesíteni. [drandirko.hu]
Összegzés
Míg a bejegyzett élettársi kapcsolat (azonos neműek esetén) kvázi-házasságként funkcionál, addig az élettársi viszony egy lazább, elsősorban a felek autonómiájára építő kötelék. Az élettársi kapcsolat egy kettős természetű intézmény, hiszen a kötelmi jogi jellege mellett családjogi elemei is megtalálhatóak. A jogalkotó a tartás és a vagyonmegosztás szabályaival igyekszik védeni a gyengébb felet, de a házassághoz képest szűkebb körű védelmet biztosít, hangsúlyozva az öngondoskodás és a szerződéses rendezés fontosságát.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége ezen témával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
