Bérleti szerződés és passzív jövedelem: minden, amit a lakáskiadásról érdemes tudni 2023-ban

A passzív jövedelem tehát egy olyan bevételi forrást jelent, amelyhez nincs szükség arra, hogy aktív munkavégzéssel, vagy folyamatos figyelemmel hozzájáruljunk a jövedelem generálásához. Ezt leginkább olyan formában érdemes elképzelni, hogy egy korábbi nagyobb szellemi erőfeszítésünket, vagy befektetésünket később hónapokon, vagy akár éveken keresztül kamatoztatjuk. [2,3,4,5,6]

Mi szükséges hozzá?

A passzív jövedelem népszerűsége az utóbbi néhány évben ugrásszerűen megnőtt, azonban korántsem olyan egyszerű egy ilyen kereseti módszerre szert tenni, mint amilyennek elsőre tűnhet. Fontos megjegyezni, hogy az idő, az energia, a pénz, a tudás és a tudatosság mind olyan összetevői a passzív jövedelem generálásának, amelyeket sajnos nem spórolhatunk meg, nem hagyhatunk figyelmen kívül. [7,8,9]

Milyen fajtái vannak?

A passzív jövedelem termelésére alkalmas lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen, hiszen mindannyian más személyiségjegyekkel, körülményekkel, tudással, ambíciókkal rendelkezünk. Az alábbiakban a 3 legnépszerűbbet gyűjtöttük össze:

1.     Befektetések

Befektetésekkel, részvényekkel, kötvényekkel, állampapírokkal is generálhatunk passzív jövedelmet, hiszen kamatot termelnek, osztalékot kaphatunk utánuk, és értéknövekedést is tapasztalhatunk általuk.

2.     Online kereskedelem

Olyan online tevékenységek is léteznek, amelyek egy korábbi energiabefektetésünket később passzív jövedelemmé változtatják: írhatunk blogbejegyzéseket, készíthetünk e-book-okat, nyomtatható digitális termékeket és reklámozhatunk is.

3.     Bérbeadás

A legáltalánosabban ismert az ingatlanok bérbeadásának lehetősége, azonban számos egyéb lehetőség is rendelkezésünkre áll, ha passzív jövedelem termelésében gondolkozunk: munkaeszközök, konyhai felszerelések, designer ruhák és kiegészítők, ugrálóvárak bérbeadása is lehet a passzív bevételünk forrása. [10,11,12]

A passzív jövedelmek előnyei

1. Pénzügyi stabilitás: a passzív jövedelemforrások megléte esetén nem csak az aktív bevételünktől (például a fizetésünktől) függünk, így nagyobb biztonságban tudhatjuk magunkat ennek kiesése esetén is.
2. Rugalmasság: ha rendelkezünk passzív jövedelemforrásokkal, rugalmasabban és szabadabban élhetjük az életünket. Kevesebb kötöttséget és kiszolgáltatottságot kell elviselnünk.
3. A személyes fejlődés lehetősége: a passzív jövedelemforrások eléréséhez és fenntartásához rengeteg tudás és tanulás szükséges. Ez természetesen a személyes fejlődésünkhöz is hozzájárul, hiszen a tanulás által gyarapodhatunk.
4. Munkahelyi függetlenség: a passzív jövedelem lehetővé teszi a munkahelyi függetlenséget is, mivel az anyagi stabilitásunk nem egyetlen tényezőn múlik. Így több kockázatot vállalhatunk, illetve a kellemetlen munkahelyi környezetet sem kell mindenáron elviselnünk.
5. Biztonság: ha megfelelően kezeljük a passzív jövedelemforrásainkat, az hosszú távon, akár több generáció számára is biztos anyagi körülményeket jelenthet. [13,14,15,16]

A bérleti szerződésről

Amennyiben a meglévő ingatlanunkat a passzív jövedelemtermelés talaján tervezzük kamatoztatni, fontos, hogy ezt a lehető legnagyobb jogi biztonság mellett tegyük. Ennek legfontosabb biztosítéka a bérleti szerződés, amelyről minden lényeges tudnivalót összegyűjtöttünk az alábbiakban.

Mi a lakásbérleti szerződés?

A lakásbérleti szerződés a bérleti szerződés egyik altípusa, amely az egyik leggyakrabban előforduló szerződéstípus. Az ingatlan bérbeadója és bérlője között jön létre, és a lakás bérbeadásával kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint a felek jogait és kötelezettségeit tartalmazza. [16,17,18,19,20,21]

Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?

A lakás kiadásakor kötött bérleti szerződésre két törvény tartalmazza a legjelentősebb rendelkezéseket:

• a Polgári Törvénykönyv
• és a Lakástörvény.

Mik a legfontosabb tartalmi elemei?

1.    A bérlő és bérbeadó személye

A bérleti szerződésben egyértelműen és pontosan meg kell határozni, hogy kik azok a felek, akik között a jogviszony létrejön. A szerződéskötés során bizonyosodjunk meg a következő adatok helyességéről:

1. • a bérbeadó és a bérlő neve
   • lakcíme
   • születési neve
   • anyja neve
   • születési helye és ideje [22,23,24]

2.    A bérlemény megjelölése

A bérleti szerződés lényegi eleme az, hogy meghatározzuk azt a lakást, amely miatt a jogviszony létrejön. A következő adatok rögzítésével azonosíthatjuk az ingatlant:

1. • az ingatlan címe
   • helyrajzi száma
   • alapterülete

Ezen felül érdemes lehet a lakás helyiségeit, felszereltségét, berendezési tárgyait, műszaki állapotát is rögzíteni, fényképekkel dokumentálni. [25,26,27,28]

3.    A szerződés időtartama

A bérleti jogviszony időtartamának rögzítése is fontos eleme a szerződésnek: határozzuk meg, hogy határozott, vagy határozatlan időre bérli a bérlő a lakásunkat. Ennek a szerződés esetleges megszüntetése szempontjából van jelentősége. [29,30,31,32,33,34,35,36]

4.    A bérleti díj és a rezsi meghatározása

A bérleti díj rögzítése kézenfekvő tartalmi elem, azonban az összeg meghatározásán felül érdemes a rezsi összegét, a fizetés módját és határidejét is a szerződés részévé tennünk. [37,38,39,40,41,42,43]

5.    Kaució

A legtöbb bérleti szerződésben a felek kaució fizetésében is megállapodnak. Ez azt jelenti, hogy a bérlő 1-2 havi bérleti díj összegével egyenló kaució megfizetését vállalja, amelyből a bérbeadó fedezheti a bérlő által okozott és meg nem tértett károkat. Ha a bérlő semmilyen kötelezettséget nem okozott, a kaució teljes összege visszajár. [44,45,46]

Buktatók

A lakásbérleti szerződés aláírása is gondos figyelmet igényló feladat, azonban sokan vannak, akik nem elég körültekintőek, ha az apró részletekről van szó. A szerződés elhanyagolása a későbbiekben súlyos problémák forrása lehet, ezért az alábbiakban összegyűjtöttük azt a 3 hibát, amelyek a leggyakrabban felmerülnek:

1.    A bérbeadó nem a lakás tulajdonosával köt szerződést

Sajnos banális hibának tűnik, hogy a bérlő nem attól a személytől bérli ki a lakást, aki a tulajdonosa, azonban mégis meglehetősen gyakran találkozhatunk ezzel a problémával. Ingatlanokat is érintő jogügyletek esetén érdemes élni a gyanúperrel és lekérni a lakás tulajdoni lapját, hiszen ott ellenőrizhetjük a tulajdonos személyét, illetve azt is megtudhatjuk, ha esetleg valaki haszonélvezeti joggal rendelkezik a bérlemény vonatkozásában.

2.    A felek nem határozzák meg pontosan a határidőket

A bérleti szerződés megkötésének a célja az, hogy a felek előre megállapodjanak abban, hogy a létrejövő jogviszonynak melyek lesznek a legfontosabb feltételei, milyen jogokkal és kötelezettségekkel fognak rendelkezni. Ha ennek nem teszünk eleget, azzal nemcsak a szerződés nem lesz eredményes, hanem a későbbiekben számos félreértésre is jogvitára is számíthatunk.

3.     Szerződésmintát alkalmaznak

Sajnos még most is sokan az internetről letöltött szerződésminták összefésülésével igyekeznek szerződést fabrikálni maguknak, azonban a későbbiekben ez valószínűleg szintén a kellemetlenségek melegágya lesz, hiszen a legtöbb esetben ezek hatálytalan, és egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaznak. Ennek kiváló és biztonságos alternatíváját a Szerzi platformon elérhető lakásbérleti szerződés okosdokumentum jelenti, amely kényelmesen és gyorsan elkészíthető, illetve mindig megfelel a hatályos jogszabályoknak. [47,48,49,50]